15.2.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 45/19
A Törvényszék (hatodik tanács) T-563/11. sz., Anbouba kontra Tanács ügyben 2013. szeptember 13-án hozott ítélete ellen Issam Anbouba által 2013. november 25-én benyújtott fellebbezés
(C-605/13. P. sz. ügy)
2014/C 45/34
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Issam Anbouba (képviselők: J.-M. Salva és M.-A. Bastin ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
—
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:
—
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének (hatodik tanács) a T-563/11. sz., Issam Anbouba kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2013. szeptember 13-án hozott ítéletét;
—
állapítsa meg, hogy a fellebbezőnek a gazdasági szankciókkal érintett személyek és szervezetek listájára történő felvételére vonatkozó határozat jogellenes;
—
semmisítse meg a T-563/11. sz. ügyben megtámadott határozatokat és rendeleteket;
—
kötelezze a Tanácsot mindkét eljárás költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra hivatkozik.
Először a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Tanács — anélkül, hogy bizonyítani tudta volna, hogy a fellebbező támogatja a szíriai rezsimet — helyesen alkalmazta a főbb szíriai vállalkozások vezetőinek a szír rezsim támogatására vonatkozó vélelmet. A jogalap első része az ilyen vélelem jogalapjának hiányán alapul. A korlátozó intézkedések különösen súlyos és kényszerítő jellege ugyanis nem teszi lehetővé azt, hogy azokat olyan vélelem alapján alkalmazzák, amelyhez fordulást semmilyen rendeleti jogi aktus nem írt elő jogszerűen. A jogalap második része az ezen vélelemnek a követett célhoz képesti aránytalan jellegén alapul, nevezetesen annak különösen általános jellege miatt. A jogalap harmadik része e vélelem megdönthetetlen jellegén alapul. A rezsim támogatásának hiányára vonatkozó negatív bizonyítékot gyakorlatilag lehetetlen szolgáltatni és a rezsimmel való szembenállásra vonatkozó pozitív bizonyíték szolgáltatása nem tekinthető ésszerűen úgy, hogy az az egyetlen eszköz a rezsimmel való kapcsolat fennállása hiányának bizonyításához.
Másodszor a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a Tanács által szolgáltatott bizonyíték hiányában döntött. Második jogalapjának első részével a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, egyrészt mivel a megtámadott határozatok felett nem gyakorolt rendes felülvizsgálatot, másrészt mivel anélkül döntött, hogy a Tanács bizonyítékot szolgáltatott volna neki. Második jogalapjának második részében a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem szankcionálta a megtámadott ítéletben a kontradiktórius eljárás elvének, valamint a fellebbező védelemhez való jogának nyilvánvaló megsértését. A Törvényszék felmentette a Tanácsot az említett tényezők hozzáférhetővé tételének hiányát igazoló bizonyítékok vagy indokok közlésétől, valamint elfogadta, hogy a Tanács határozatát csak azon vélelemre alapíthassa, amelyet egyébként nem alkalmazhatott jogszerűen.
Full & Egal Universal Law Academy