EUR-Lex -  62013TN0027 - HU

23.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/20

2013. január 23-án benyújtott kereset — Elan kontra Európai Bizottság

(T-27/13. sz. ügy)

2013/C 86/34

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Elan proizvodnja športnih izdelkov d.o.o. (Begunje na Gorenjskem, Szlovénia) (képviselő: P. Pensa ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Elan d.o.o. javára nyújtott intézkedésekről szóló 2012. szeptember 19-i SA.26379 (C 13/2010) bizottsági határozat 2–5. cikkét;

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: az indokolási kötelezettség (EUMSZ 296. cikk, (2) bekezdés) és a lényeges eljárási szabályoknak az indokolás elmulasztásával való megsértése (EUMSZ 263. cikk, (2) bekezdés).

A Bizottság nem nyújtott megfelelő indokolást arra, hogy a Zavarovalnica Triglav és a Triglav Naložbe által nyújtott tőkeinjekciót miért az államnak tudja be. Továbbá nem indokolta, hogy miért nem fogadta el megfelelő kiegyenlítő intézkedésekként az Elan társaság vízisport-ágazatán belüli eladásokat.

2.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének megsértése azáltal, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat vétett az állami források létezésével, valamint a Zavarovalnica Triglav, a Triglav Naložbe és a KAD-PPS magatartása államnak való betudhatóságával kapcsolatosan.

Először is, a Bizottság az államnak a Zavod za pokojninsko in invalidsko zavarovanje (ZPIZ), és ebből következően a Zavarovalnica Triglav és a Triglav Naložbe feletti irányítására és befolyására vonatkozó tények értékelésével kapcsolatos nyilvánvaló hibát vétett. Másodszor, a Bizottság nem terjesztett elő a Stardust Marine ügyben hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében megkövetelt arra vonatkozó jelre, hogy a KAD-PPS, a Zavarovalnica Triglav és Triglav Naložbe magatartása miért lenne az államnak betudható, miközben ezzel kapcsolatosan teljesen figyelmen kívül hagyta hogy a Zavarovalnica Triglav és a Triglav Naložbe magánvállalkozások negatív irányítást gyakoroltak az Elan felett.

3.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének a társaság tagjai a piacgazdasági magánbefektető elvének való megfelelésével kapcsolatos megsértése azáltal, hogy a Bizottság tagoknak az újratőkésítés és a 2. intézkedés (az Elan 2008. évi újratőkésítése) végrehajtása előtti döntésével kapcsolatos tények értékelésére vonatkozóan nyilvánvaló hibát vétett.

A Bizottság nyilvánvalóan tévesen állapította meg azt a hat meghatározó tényt, amelyek alapján arra jutott, hogy a 2. intézkedés felel meg a piacgazdasági magánbefektető elvének:

—

először is, a Bizottság megtévesztően fogadta el az Elan társaság saját tőkéjére vonatkozó legrosszabb értékelést, miközben négy becslésre hivatkozott a saját tőke gyors értékbecslése során;

—

másodszor, a Bizottság önkényesen és szakmai szakértelem hiányéban utasította el az Audit-IN társaság által készített értékbecslést mint homályost és irrelevánst, továbbá alaptalanul részesítette elsőbbségben a saját tőke gyors értékbecslését;

—

harmadszor, a Bizottság tévesen állapította meg, hogy egyetlen magánbefektető sem vett részt az Elan újratőkésítésében, miközben a magántőke legalább 35,05%-os volt;

—

negyedszer, a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a 2008-2012. évre vonatkozó hosszú távú tervet és a fizetési képesség helyreállítására irányuló tervet maga az Elan készítette el, ugyanis egyáltalán nem tudott arról, hogy az Elan a fizetési képesség helyreállítására irányuló terv előkészítésének alapja az Elannak egy külső tanácsadó által készített reorientációs stratégia volt;

—

ötödször, téves az a megállapítás, hogy az Elannak nem sikerült a bankokkal a létező hitelek konszolidációjával kapcsolatos megállapodást kötnie az újratőkésítést megelőzően, ugyanis a Bizottság nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta azon bizonyítékokat, amelyek szerint a bankok biztosítják az Elan részére, hogy a hiteleket konszolidálni fogják, feltéve, hogy a tagok újratőkésítik az Elant;

—

hatodszor a Bizottság azon állítása, miszerint az Elan 2007. évi újratőkésítése nem járt sikerrel, és hogy ennek következtében a magánbefektetők már nem akarnak az Elanba befektetni, téves.

4.

Negyedik jogalap: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 38-40. pontja címén hozott kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozó, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontját sértő tényekkel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hiba.

A Bizottság nyilvánvalóan tévesen állapította meg, hogy az Elan nem fogadott el megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket, és ebből következően a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással együttesen értelmezve az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontját helytelenül alkalmazta:

—

először is, a Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a reorientációs stratégiában kifejezetten feltüntetésre került, hogy szélsőséges esetben fel kell majd számolni az Amerikai Egyesült Államokban működő értékesítési társaságot;

—

másodszor a Bizottság nyilvánvalóan tévesen állapította meg, hogy a közös értékesítési társaságban való együttműködés a Dal Bello vállalkozás kezdeményezésére szűnt meg;

—

harmadszor a Bizottság igazolatlanul hagyta figyelmen kívül a sílécek értékesítési piacán hozott kiegyenlítő intézkedéseknek az Elan „fő” — vagyis a sílécgyártás — piacára kifejtett hatását.

Full & Egal Universal Law Academy