10.8.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 233/10
A Közszolgálati Törvényszék F-88/09. és F-48/10. sz., Z kontra Bíróság egyesített ügyekben 2012. december 5-én hozott ítélete ellen Z által 2013. február 14-én benyújtott fellebbezés
(T-88/13. P. sz. ügy)
2013/C 233/18
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Z (lakóhelye: Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Bírósága
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa elfogadhatónak a fellebbezést,
—
nyilvánítsa azt megalapozottnak,
—
következésképpen helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) F-88/09. és F-48/10. sz. [Z] kontra Bíróság egyesített ügyekben 2012. december 5-én hozott ítéletét,
—
hozzon az F-88/09. és az F-48. sz. ügyekben eredetileg benyújtott keresetleveleknek megfelelő határozatot,
—
kötelezze az ellenérdekű felet az elsőfokú eljárás és a másodfokú eljárás költségeinek viselésére,
—
biztosítsa a fellebbező számára, hogy a későbbiekben minden egyéb jogával, követelésével, jogalapjával és igényérvényesítési lehetőségével élhessen.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező tizenegy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék harmadik tanácsa nem volt pártatlan.
2.
A második jogalap a hatékony jogorvoslat hiányán alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék korlátozta az intézményekkel szembeni fellépését.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy M. I. Rofes i Pujol bírónő nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az S. Van Raepenbusch bíró kizárására vonatkozó kérelemről határozzon.
4.
A negyedik jogalap a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapul, tekintve, hogy nem fellebbezhető meg a Közszolgálati Törvényszék azon határozata, amellyel elutasítja a bíró kizárására irányuló kérelmet.
5.
Az ötödik jogalap a bizonyításhoz való jog és a kinevezésre jogosult hatóság újrabeosztást elrendelő és fegyelmi büntetést kiszabó határozatai alapját képező indokok valódiságának megállapítására vonatkozó kötelezettség megsértésén alapul.
6.
A hatodik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az újrabeosztást elrendelő határozatot az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 7. cikkének (1) bekezdésének megfelelően kizárólag a szolgálat érdekei szerint eljárva hozták meg.
7.
A hetedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy megvalósul a beosztásoknak az említett szabályzat 7. cikke szerinti egyenértékűsége.
8.
A nyolcadik jogalap a védelemhez és a meghallgatáshoz való jog megsértésén alapul.
9.
A kilencedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék elfogadhatatlannak nyilvánította az azon kár megtérítése iránti kérelmet, amely a fellebbezőt az újrabeosztást elrendelő határozat intézményen belüli közzététele miatt érte, noha a fellebbezőnek kártérítési igénye érvényesítéséhez nem lett volna kötelező pert megelőző közigazgatási eljárást indítania.
10.
A tizedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a panaszok elbírálásával megbízott bizottság hatáskörrel rendelkezett a fellebbező panaszával kapcsolatos határozathozatalra.
11.
A tizenegyedik jogalap téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék nem állapította meg, hogy az alperes a fegyelmi eljárás során megsértette a tisztviselők személyzeti szabályzata IX. mellékletének 1–3. cikkét, valamint a védelemhez való jogot és a kontradiktórius eljárás elvét.
Full & Egal Universal Law Academy