20.7.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 207/48
2013. május 17-én benyújtott kereset — Emadi kontra Tanács
(T-274/13. sz. ügy)
2013/C 207/80
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Hamid Reza Emadi (Teherán, Irán) (képviselő: T. Walter ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2013. március 11-i 206/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az Hamid Reza Emadit érinti;
—
kötelezze az alperest az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése
—
A Tanács megsértette a felperes hatékony bírói jogvédelemhez való jogát és különösen az indokolási kötelezettséget azáltal, hogy a felperesnek a megtámadott végrehajtási rendelet mellékletébe történő felvételéhez nem szolgáltatott megfelelő indokolást;
—
A Tanács megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát azzal, hogy nem biztosította számára a 359/2011/EU rendelet (1) 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon lehetőséget, hogy állást foglalhasson a szankciós listára történő felvételt illetően, valamint kezdeményezhesse a Tanács általi felülvizsgálatot.
2.
A második jogalap: a felperes szankciós listára történő felvétele jogalapjának hiánya
—
A Tanács által a felperes szankciós listára történő felvétele érdekében megjelölt indokok nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy a Tanács pontosan milyen jogalapra hivatkozik;
—
a Tanács nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényeket, amikor a felperest felvette a vitatott végrehajtási rendelet mellékletében szereplő listára;
—
különösen nem igazolhatja a Tanács által a szankciós listában megjelölt egyetlen konkrét indok a felperes felvételét a szankciós listára.
3.
A harmadik jogalap: a ne bis in idem (kétszeres büntetés tilalma) elvének megsértése
—
A Tanács által a felperes szankciós listára történő felvételeként megjelölt egyetlen konkrét indok már a brit médiahatóság szankciójának tárgyát képezte;
—
a Tanács nem hivatkozik arra, hogy e szankció ellenére, illetve e szankciót követően további jogsértések történtek, amelyek igazolnák a szankciós listára történő felvételt.
4.
A negyedik jogalap: a felperesnek a műsorszolgáltatás, illetve a véleményalkotás szabadságához, a mozgásszabadsághoz, valamint a tulajdonhoz való alapvető jogának megsértése
—
A felperesnek a szankciós listára történő felvétele igazolatlan és aránytalan beavatkozás médiaszabadságba, valamint véleményalkotásának szabadságába, amely beavatkozás különösen arra irányul, hogy a felperest, illetve a műsorszolgáltatót — akinek a felperes dolgozik — az Európából kiinduló és oda irányuló közvetítés során akadályozza;
—
a felperesnek a szankciós listára történő felvétele további védett alapvető jogokba (tulajdonhoz való jog, foglalkozás szabadsága, mozgásszabadság) történő indokolatlan és aránytalan beavatkozást jelent.
(1) Az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet (HL L 100., 1. o.)
Full & Egal Universal Law Academy