20.7.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 207/53
2013. június 3-án benyújtott kereset — SACE és SACE BT kontra Európai Bizottság
(T-305/13. sz. ügy)
2013/C 207/89
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperesek: SACE SpA (Róma, Olaszország) és SACE BT SpA (Róma, Olaszország) (képviselők: M. Siragusa ügyvéd, G. Rizza ügyvéd)
Alperes: az Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a határozatot egészében, illetve másodlagosan, semmisítse meg részben;
—
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére;
—
rendelje el az általa megfelelőnek ítélt bármely más intézkedést, ideértve valamennyi pervezető intézkedést.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
A jelen kereset a 2013. március 20-i C(2013) 1501 végleges bizottsági határozat ellen irányul, amely elrendelte a SACE BT exporthitel-biztosítási társaságnak nyújtott rövid lejáratú exporttámogatások visszafizetését. Különösen a 2009-ben az állami tulajdonban lévő anyavállalat (SACE SpA) által végrehajtott tőkeemelésekről és a SACE BT-nek nyújtott viszontbiztosítási fedezetről van szó. A Bizottság szerint a SACE egyik esetben sem vette figyelembe a beruházások kockázatos jellegét, és ezáltal nem úgy viselkedett, mint egy piacgazdaságban működő befektető.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a vitatott intézkedések nem voltak az államnak betudhatók
—
A felperesek e tekintetben arra hivatkoznak, hogy a vitatott intézkedéseket a SACE SpA igazgatótanácsa nem valamely hatóság utasításainak megfelelően vagy a hatóságok elvárásainak való megfelelés érdekében, hanem kereskedelmileg és stratégiailag önállóan, a piac logikájának megfelelően fogadta el, vagyis ez a döntés — ugyanúgy mint a vállalkozás által hozott összes többi döntés — az akkori egyedüli tulajdonossal, a gazdasági- és pénzügyminisztériummal fennálló bármilyen irányítási, felügyeleti, engedélyezési vagy vezetési kapcsolattól függetlenül született.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy a második intézkedés előnyt biztosított a SACE BT-nek
—
A felperesek ezzel kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy a SACE SpA azon döntését, hogy viszontbiztosítási lehetőséget nyújt — azon gazdasági ciklus egyik szakaszából adódó lehetőségekkel élve, amely alatt a biztosítási díjak magasak voltak —, anélkül hozta, hogy szándékában állt volna a SACE BT részére támogatást vagy szubvenciót nyújtani. Továbbá a viszontbiztosítási viszonyból csupán az anyavállalat szerzett gazdasági előnyt. Ezen túlmenően a Bizottságnak a felmerülő kockázatmennyiség és a kért biztosítási díj közötti pozitív korrelációra vonatkozó megjegyzéseit sem a referencia irodalom, sem a piaci gyakorlat nem támasztja alá, különösen az SACE BT-re nézve sem. Végül a Bizottságnak az általa részletes indokolás nélkül a portugál rövid lejáratú exporthitel-biztosítási programra alkalmazott állítólagos empirikus szabálynak a más összefüggésekre és intézkedésekre való „exportálásának” kísérlete, annak bizonyítására szolgált, hogy a SACE SpA-nak fizetett jutaléknak legalább 10 %-kal magasabbnak kellett volna lennie a magán viszontbiztosítók által alkalmazott jutalék mértékénél, valamint hogy az általuk vállalt alacsonyabb kockázatok mértéke nem meggyőző.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a harmadik és negyedik intézkedés nem biztosított előnyt a SACE BT-nek
—
Azzal, hogy a SACE SpA 2009-ben — még a SACE BT a jövőbeli pénzforgalmára vonatkozó, megfelelő a legalább hosszú távú megtérülést alátámasztó előrejelzések hiányában is — két tőkeemelést végzett, megőrizte annak a jelentős beruházásnak az értékét, amelyet a majdnem öt évvel azelőtt alakult társaság létrehozása jelentett. Továbbá a SACE SpA úgy vélte, hogy leányvállalata végelszámolása az egész SACE csoportot potenciális kárkockázatnak tette volna ki a 2009 végén fennmaradt tőkéje becsült értékénél jóval magasabb összeg értékének megsemmisülése vagy likviditásának csökkenése tekintetében. A Bizottság azáltal, hogy a SACE SpA értékítéletét — csupán azon választás elméleti rekonstruálása alapján, amellyel egy elővigyázatos és tájékozott, hipotetikus magánbefektető ugyanilyen körülmények között hozhatott volna — a sajátjával helyettesítette, nem vette figyelembe, hogy az állami befektető széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik.
Full & Egal Universal Law Academy