EUR-Lex -  62013TN0340 - HU

24.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 245/13

2013. június 25-én benyújtott kereset — Federación Española de Hostelería kontra EACEA

(T-340/13. sz. ügy)

2013/C 245/16

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Federación Española de Hostelería (Madrid, Spanyolország) (képviselők: F. del Nogal Méndez és R. Fernández Flores ügyvédek)

Alperes: Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a 2007–19641 134736-LLP-I-2007–1-ES-leonardo-LMP számú határozatot;

—

másodlagosan rendelje el a dokumentumok felperesnek visszaszolgáltatását attól az időponttól kezdve, amióta a könyvvizsgálók téves címre küldték azokat, annak érdekében, hogy e fél megfelelően előadhassa állításait;

—

másodlagosan rendelje el a visszakövetelt összeg csökkentését az arányosság elvének megfelelően;

—

kötelezze a Bizottságot a tiszteletdíjak és a jelen eljárás során felmerülő egyéb költségek viselésére;

—

kötelezze a Bizottságot a kapott összegek visszafizetésére, valamint a kapcsolódó késedelmi kamatok megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a megállapított eljárás megsértésére alapított jogalap

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a könyvvizsgálói jelentésen alapuló közleményeket a felperes és az alperes Végrehajtó Ügynökség közötti jogviszonyon kívüli harmadik félnek juttatták el.

2.

A második, az aktusok indokolására vonatkozó kötelezettség megsértésére alapított jogalap

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a visszatérítésre vonatkozó határozat nincs megfelelően megindokolva, mivel a Végrehajtó Ügynökség a felperesnek mindössze a terhelési értesítőt és a könyvvizsgálói jelentést küldte meg.

3.

A harmadik, a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalap

—

E tekintetben a felperes előadja, hogy a közigazgatási eljárás során sosem fejthette ki álláspontját a felhozott tények valódiságáról és relevanciájáról, valamint mindazon dokumentumokról, amelyeket a Bizottság figyelembe vett az uniós jog megsértésével kapcsolatos állítása alátámasztására.

4.

A negyedik, a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

—

E tekintetben a felperes azzal érvel, hogy miután 2009 áprilisában szerződést kötöttek, a Végrehajtó Ügynökség 2013 áprilisáig nem jelezte egyet nem értését a projekt előrehaladásának és végrehajtásának részleteivel kapcsolatban.

5.

Az ötödik, a hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a felperest azon tényekről, amelyeket neki lehetne betudni, és nem biztosította számára a szankció alkalmazása előtti meghallgatás lehetőségét.

6.

Végül a felperes az arányosság elvének megsértésére hivatkozik.

Full & Egal Universal Law Academy