9.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 325/37
2013. augusztus 19-én benyújtott kereset — Bayer CropScience kontra Bizottság
(T-429/13. sz. ügy)
2013/C 325/62
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Bayer CropScience AG (Monheim am Rhein, Németország) (képviselők: K. Nordlander ügyvéd és P. Harrison solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;
—
semmisítse meg az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. május 24-i 485/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 139., 12. o.);
—
a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet elfogadásával a Bizottság túllépte az 1107/2009 rendeletben (1) (a továbbiakban: felhatalmazó rendelet) számára biztosított jogköröket, és a megtámadott rendelet ezért nem rendelkezik megfelelő jogalappal, mivel:
—
a Bizottság megsértette a felhatalmazó rendelet 21. cikkét azáltal, hogy i. elmulasztotta figyelembe venni az azt mutató monitoringadatokat, hogy a szóban forgó hatóanyagok nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a méhekre nézve; és ii. tévesen vonta le azt a következtetést, hogy léteznek új és releváns tudományos adatok, amelyek felhatalmazták a Bizottságot a cselekvésre; és
—
a Bizottság megsértette a felhatalmazó rendelet 49. cikkét a szóban forgó hatóanyaggal kezelt vetőmagok forgalmazásának anélkül történő korlátozásával, hogy bizonyította volna, hogy „komoly aggodalom” merült fel a tekintetben, hogy a kezelt vetőmagok „valószínűleg súlyos kockázatot jelentenek az emberek vagy állatok egészségére, vagy a környezetre,” és hogy ez a kockázat más intézkedésekkel „nem szüntethető meg kielégítő módon.”
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendeletet a felhatalmazó rendelet 12. cikkének (2) bekezdését és II. mellékletének 3.8.3. pontját megsértve és a felperes jogos bizalmát megtagadva fogadták el, mivel:
—
a felhatalmazó rendelet felhatalmazást adott arra, és a felperes jogosan bízhatott abban, hogy létező és alkalmazandó útmutatót használnak a megtámadott rendelet elfogadását eredményező kockázatelemzés során, azonban ezen létező és alkalmazható útmutató helyett egy tudományos véleményt vettek figyelembe, amely nem minősült útmutatónak, valamint egy útmutató-tervezetet, amely nem volt sem elérhető, sem pedig elfogadott.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság azáltal, hogy a felhatalmazó rendeletet alkalmazta a megtámadott rendelet elfogadásakor, megsértette a felperes tulajdonhoz és vállalkozás gyakorlásához való alapvető jogát, mivel:
—
a felperes termékeire vonatkozó jóváhagyás visszavonására (és módosítására) vonatkozó határozatok a felhatalmazó rendelet jogellenes alkalmazásán alapultak, ami nem vette megfelelően figyelembe a szóban forgó hatóanyagok hosszú ideje tartó biztonságos használatát, illetve a felperesnek a hatóanyagok felett fennálló szellemi tulajdona, valamint az általa a hatóanyagokra fordított hosszú távú befektetések értékét és jelentőségét.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendeletet olyan eljárásban fogadták el, amely nem tartotta tiszteletben a felperes meghallgatáshoz való jogát, mivel:
—
a releváns kockázatelemzések tudományos vélemény és útmutató-tervezet (és nem a létező és alkalmazandó útmutató) alapján történő elvégzése automatikusan olyan „adathiányok” azonosításához vezetett, amelyekre vonatkozóan a felperesnek soha nem volt lehetősége nyilatkozni.
5.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet elfogadása sérti az arányosság elvét, mivel:
—
a megtámadott rendelet számos területen (ideértve a felperes termékeinek levélzeten történő, nem hivatásos és belső felhasználásának korlátozását) túllép azon, ami a jogszerű célok eléréséhez szükséges, és akár azokkal ellentétes is lehet, és a Bizottság elmulasztotta azon kevésbé korlátozó szabályozási lehetőségek megfontolását, amelyek elérhetők lettek volna számára.
6.
A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet elfogadása sérti az elővigyázatosság elvét, mivel:
—
ami többek között azt jelenti, hogy a Bizottság — mint kockázatkezelő — pusztán elméleti szempontból közelítette meg a kockázatokat, amely mindössze feltételezésen alapult, és amelyet tudományosan nem bizonyítottak (ennek eredményeképpen a kockázatértékelés nagy része nem tartalmaz részletes tudományos értékelést), és hogy a Bizottság egyáltalán nem elemezte eljárásnak lehetséges előnyeit és költségeit.
(1) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 309., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy