9.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 325/43
2013. augusztus 28-án benyújtott kereset — Ranbaxy Laboratories és Ranbaxy (UK) kontra Bizottság
(T-460/13. sz. ügy)
2013/C 325/71
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Ranbaxy Laboratories Ltd (Haryana, India) és Ranbaxy (UK) Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: R. Vidal, A. Penny Solicitors, és B. Kennelly Barrister)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban, COMP/39.226 — „Lundbeck (citalopram)”-ügy, 2013. június 19-én hozott bizottsági határozat 1. cikkének (4) bekezdését a felpereseket érintő részében;
—
semmisítse meg a COMP/39.226 — „Lundbeck (citalopram)”-ügyben 2013. június 19-én hozott bizottsági határozat 2. cikkének (4) bekezdését annyiban, amennyiben az a felperesekre bírságot szab ki, vagy másodlagosan csökkentse a bírság összegét; és
—
kötelezze az alperest a felperes ebben az eljárásban felmerült költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a felperesek által megkötött vitarendezési megállapodás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „cél általi jogsértésnek” minősül. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a vitarendezési megállapodást aláíró felek legalábbis potenciális versenytársak voltak. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen értelmezte a vitarendezési megállapodást, amikor azt állapította meg, hogy az nagyobb védelmet biztosított, mint amely az eljárási szabadalom tiszteletben tartásával elérhető lett volna. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes a felperesekre kiszabott bírságot tévesen számította ki, így a bírság indokolatlan és aránytalan.
Full & Egal Universal Law Academy