9.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 325/47
2013. augusztus 30-án benyújtott kereset — H. Lundbeck és Lundbeck kontra Bizottság
(T-472/13. sz. ügy)
2013/C 325/76
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: H. Lundbeck A/S (Valby, Dánia) és Lundbeck Ltd (Milton Keynes, Egyesült Királyság) (képviselők: R. Subiotto QC és T. Kuhn ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a COMP/39.226 — „Lundbeck”-ügyben 2013. június 19-én hozott, a felpereseknek 2013. június 21-én kézbesített C(2013) 3803 végleges bizottsági határozatot;
—
másodlagosan törölje a felperesekkel szemben e határozat értelmében kiszabott bírságokat;
—
harmadlagosan lényegesen csökkentse a felperesekre e határozat értelmében kiszabott bírságokat;
—
mindenesetre kötelezze a Bizottságot a felpereseknek ebben az ügyben felmerült jogi és egyéb költségeinek viselésére; és
—
hozzon meg minden olyan intézkedést, amelyet megfelelőnek ítél.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tíz jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a Lundbeck és a megállapodásokat aláíró többi vállalkozás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett tényleges vagy potenciális versenytársak.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen értékelte a szabadalmi vitarendezési megállapodásokkal összefüggésben végrehajtott értékátutalások EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett jelentőségét.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes azon megállapítása, hogy a szabadalmi vitarendezési megállapodások a 101. cikk (1) bekezdése értelmében célzottan korlátozták a versenyt, a cél általi korlátozásokra vonatkozó alapelvek téves alkalmazásán alapul.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes határozata téves és nem megfelelően indokolt azáltal, hogy nem veszi figyelembe a „szabadalmi oltalom terjedelmének vizsgálatát”, mint a szabadalmi vitarendezési megállapodások versenyjogi értékelésekor irányadó, az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett releváns követelményt.
5.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes határozata félreértelmezi a Lundbeck cselekményeit, és nem ad magyarázatot arra, hogy ezen egyoldalú cselekmények miként relevánsak az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése megsértésének megállapítása szempontjából.
6.
A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az alperes nem vette figyelembe a megállapodásokra vonatkozó összes körülményt, és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a tervezett terjedelmük meghaladta a Lundbeck szabadalmi oltalmának terjedelmét.
7.
A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes nem vizsgálta meg megfelelő módon a megállapodásokból származó, az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése értelmében vett előnyöket.
8.
A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes határozata sérti a Lundbeck védelemhez való jogát, mivel az alperes a kifogásközlés megküldése és a határozat meghozatala között megváltoztatta az állítólagos jogsértés tényállási elemeit anélkül, hogy a Lundbeck számára biztosította volna a meghallgatás lehetőségét.
9.
A kilencedik, másodlagosan arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen szabott ki bírságot a Lundbeckkel szemben az ügyben felhozott új ténybeli és jogi kérdések ellenére, megsértve ezáltal a jogbiztonság elvét is.
10.
A tizedik, harmadlagosan arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen számította ki a Lundbeckkel szemben kiszabott bírságokat.
Full & Egal Universal Law Academy