16.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 336/27
2013. szeptember 6-án benyújtott kereset — Systran kontra Bizottság
(T-481/13. sz. ügy)
2013/C 336/57
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Systran SA (Párizs, Franciaország) (képviselő: J. Hoss ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 2013. július 5-i és a 2013. augusztus 21-i európai bizottsági — vagyis az Európai Unió által meghozott — határozatokat;
—
kötelezze a Bizottságot és az Európai Uniót valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a jelen keresettel a Bizottság azon határozatainak megsemmisítését kéri, amelyekkel utóbbi a Bíróság C-103/11. P. sz., Bizottság kontra Systran és Systran Luxembourg ügyben 2013. április 18-án hozott ítélete (az EBHT-ban még nem tették közzé) nyomán intézkedik az általa a Törvényszék T-19/07. sz., Systran és Systran Luxembourg kontra Bizottság ügyben 2010. december 16-án hozott — és a Bíróság által hatályon kívül helyezett — ítélete (EBHT 2010., II-6083. o.) alapján a felperesnek kártérítés címén megfizetett összeghez kapcsolódó, kártérítési célú kamat, valamint 2013. augusztus 19-től késedelmi kamat beszedéséről.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottságnak a megtámadott határozatok meghozatalára nincs hatásköre, amennyiben a Bizottság hatásköre nem terjed ki arra, hogy kártérítési célú kamatot állapítson meg saját maga számára, mivel ilyen kamat megfizetését kizárólag bíróság rendelheti el, amennyiben a kamat célja az abból fakadó kár megtérítése, hogy az egyik fél az őt terhelő kötelezettségeket nem teljesítette. A felperes arra hivatkozik, hogy a kártérítés célú kamat fizetése nem képezi a bírósági ítéletben foglaltak végrehajtásának a részét.
2.
Az uniós jog általános elveinek megsértésére alapított második jogalap, egyrészt a kamatok megállapítása, másrészt a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának általános elve szempontjából. A felperes arra hivatkozik, hogy
—
a Bizottság megsértette az uniós jognak a kártérítési célú kamat megállapításával kapcsolatos, a tagállamok közös elvét is képező általános elvét azáltal, hogy a felperesnek felróható bármely károkozó cselekmény nélkül kamatot állapított meg saját maga számára;
—
a Bizottság megsértette a jogalap nélküli gazdagodás tilalmára vonatkozó általános elvet azáltal, hogy a szerződésekben nem szereplő kötelezettséget rótt egy magánjogi jogi személyre, illetve a kamatbecslés szempontjából mindenképpen, azáltal hogy az inflációra tekintettel 2 %-kal növelt összegű kamatátalányt ítélt meg magának.
3.
A Bizottság hatáskörrel való visszaélésére alapított harmadik jogalap, amennyiben a Bizottság az EUMSZ 299. cikk alapján — az erre vonatkozó hatáskört megalapozó jogalap nélkül, illetve a felperest a kamat megfizetésére kötelező bírósági határozat hiányában — nem követelheti kártérítési célú kamat megfizetését.
Full & Egal Universal Law Academy