25.1.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 24/21
2013. szeptember 27-én benyújtott kereset — Izsák és Dabis kontra Bizottság
(T-529/13. sz. ügy)
2014/C 24/38
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperesek: Izsák Balázs-Árpád (Marosvásárhely, Románia), Dabis Attila (Budapest, Magyarország) (képviselő: Tordáné dr. Petneházy J., ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” nevű európai polgári kezdeményezés bejegyzése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-i C(2013) 4975 final sz. európai bizottsági határozatot;
—
kötelezze a Bizottságot, hogy jegyezze be a fenti kezdeményezést és rendeljen el minden, a jog által megkövetelt intézkedést;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek a következő jogalapokra hivatkoznak:
1.
A 211/2011/EU rendelet (1) 4. cikke második bekezdésének megsértésére alapozott jogalap
A felperesek az első jogalap keretében arra hivatkoznak, hogy a polgári kezdeményezésük teljesíti az összes, bejegyzéshez szükséges feltételt. A felperesek szerint továbbá megalapozatlan a Bizottság azon állítása, miszerint a javasolt polgári kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be. A felperesek szerint a kezdeményezés az EUMSZ 4. cikk c) pontjában meghatározott hatáskörön belül (gazdasági, társadalmi és területi kohézió) fogalmazta meg a javaslatát.
2.
Az EUMSZ 174. cikke harmadik bekezdésének megsértésére alapozott jogalap
A felperesek e jogalap keretében előadják, hogy az EUMSZ 174. cikk harmadik bekezdése által meghatározott hátrányok felsorolása, melyek alapján egy régiót kötelező módon kiemelt figyelemmel kell kezelni, ellentétben a Bizottság állításával nem kimerítő (exhausztív), hanem példálózó (exemplifikatív).
3.
Az EUMSZ 174. cikke és a 1059/2003/EK rendelet (2) megsértésére alapozott jogalap
A felperesek továbbá úgy vélik, hogy a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók mindenképpen az EUMSZ 174. cikkében megjelölt, az Unió kohéziós politikája által érintett „érintett régiók” kategóriájába tartoznak, mivel a kultúra az EU másodlagos joga szerint is a területi, társadalmi, gazdasági kohézió fontos tényezője. A véleményük szerint ezt támasztja alá az 1059/2003 rendelet 3. cikkének ötödik bekezdése, valamint a preambulum 10. cikke.
4.
A 211/2011 rendelet 4. cikke első bekezdésének és az EUMSZ 167. cikkének megsértésére alapozott jogalap
A felperesek arra hivatkoznak, hogy a kezdeményezőknek nem a törvénykezdeményezés jogi alapját kell megadniuk, amint azt a Bizottság állítja, hanem a 211/2011 rendelet 4. cikke első bekezdésének értelmében a szerződések azon rendelkezéseit, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak. Továbbá az EUMSZ 167. cikk értelmében az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva regionális és kulturális sokszínűségüket.
5.
Az EUMSZ 19. cikke első bekezdésének megsértésére alapozott jogalap
A felperesek szerint a Bizottság megalapozatlanul állítja a megtámadott határozatában, hogy az Unió intézményei, bár kötelesek tiszteletben tartatni a kulturális és nyelvi sokszínűséget, és tartózkodni a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésétől, viszont ezen előírások az intézmények semmilyen cselekvésének nem szolgáltatnak jogi alapot. A felperesek többek között kifogásolják, hogy a Bizottság állítása ellentétes az EUMSZ 19. cikk első bekezdésével.
6.
Az EUMSZ 174. cikke második bekezdésének megsértésére alapozott jogalap
A felperesek szerint a Bizottság tévesen értelmezi a kezdeményezést, azt állítva, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének előmozdítása nem érthető úgy, mintha az segítene csökkenteni a régiók közti fejlődési egyenlőtlenségeket és egyes régiók elmaradottságát, ahogy azt az EUMSZ 174. cikk második bekezdése meghatározza. A felperesek előadják, hogy a kezdeményezők nem a nemzeti kisebbségek helyzetének a javítását javasolták, azt viszont igen, hogy az Unió kohéziós politikáját ne lehessen e régiók nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére használni, és ne lehessen az Unió gazdasági eszközeit és céljait kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé tenni.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy