3.11.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 363/14
A Bíróság (második tanács) 2015. szeptember 9-i ítélete (a Varas Cíveis de Lisboa [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – João Filipe Ferreira da Silva e Brito és társai kontra Estado português
(C-160/14. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Jogszabályok közelítése - A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelme - Az üzlet átruházásának fogalma - Előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése alapján történő benyújtására vonatkozó kötelezettség - Az uniós jog olyan nemzeti bíróságnak felróható állítólagos megsértése, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség - Az ilyen jogsértés következtében felmerült kár megtérítéséhez való jogot az e kárt okozó határozat előzetes visszavonásának feltételéhez kötő nemzeti jogszabály))
(2015/C 363/16)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Varas Cíveis de Lisboa
Az alapeljárás felei
Felperes: João Filipe Ferreira da Silva e Brito és társai
Alperes: Estado português
Rendelkező rész
1)
A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az „üzlet átruházásának” fogalma vonatkozik arra a helyzetre, amelyben a charterjáratok piacán működő valamely vállalkozás végelszámolását az olyan főrészvényes folytatja le, amely maga is a repülési ágazatban működő vállalkozás, és amely ezt követően a repülőgépek lízingszerződéseiben és az utazásszervezőkkel a charterjáratok üzemeltetése tárgyában kötött, folyamatban lévő szerződésekben a végelszámolt társaság helyébe lép, gyakorolja a korábban a végelszámolt vállalkozás által végzett tevékenységeket, újra alkalmaz bizonyos, addig a végelszámolt társasághoz kirendelt munkavállalókat, és azokat a korábbival azonos munkakörbe helyezi, és az említett vállalkozás kisebb berendezéseit átveszi.
2)
Az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdését akként kell értelmezni, hogy az olyan bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, köteles az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszteni a 2001/23 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „üzlet átruházása” fogalmának értelmezése céljából olyan, az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között, amelyeket egyrészt az alsóbb fokú bíróságok e fogalom értelmezésére vonatkozó eltérő határozatai, másrészt e fogalom értelmezésének az egyes tagállamokban ismétlődően felmerülő nehézségei jellemeznek.
3)
Az uniós jogot és különösen a Bíróság által az uniós jognak azon végső fokon eljáró nemzeti bíróság által elkövetett megsértésével magánszemélyeknek okozott károkért való állami felelősségre vonatkozóan kimondott elveket, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely előzetes feltételként e bíróság jogsértő határozatának visszavonását írja elő, jóllehet e visszavonás a gyakorlatban kizárt.
(1) HL C 175., 2014.6.10.
Full & Egal Universal Law Academy