EUR-Lex -  62014CA0464 - HU

30.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/5

A Bíróság (ötödik tanács) 2016. november 24-i ítélete (a Tribunal Tributário de Lisboa [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – SECIL – Companhia Geral de Cal e Cimento SA kontra Fazenda Pública

(C-464/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A tőke szabad mozgása - EUMSZ 63–EUMSZ 65. cikk - EK–Tunézia társulási megállapodás - 31., 34. és 89. cikk - EK–Libanon társulási megállapodás - 31., 33. és 85. cikk - Társasági adó - Az osztalékban részesülő társaság tagállamában letelepedett társaságtól kapott osztalék - A társulási megállapodásban részes harmadik államban letelepedett társaságtól kapott osztalék - Eltérő bánásmód - Korlátozás - Igazolás - Az adóellenőrzések hatékonysága - Az EUMSZ 64. cikkre való hivatkozás lehetősége az EK–Tunézia és az EK–Libanon társulási megállapodás fennállása mellett))

(2017/C 030/05)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Tributário de Lisboa

Az alapeljárás felei

Felperes: SECIL – Companhia Geral de Cal e Cimento SA

Alperes: Fazenda Pública

Rendelkező rész

1)

Az EUMSZ 63. cikket és EUMSZ 65. cikket úgy kell értelmezni, hogy:

—

egy Portugáliában letelepedett társaság, amely Tunéziában, illetve Libanonban letelepedett társaságoktól kap osztalékot, hivatkozhat az EUMSZ 63. cikkre az ezen osztalékok esetében e tagállamban egy olyan szabályozás alapján alkalmazott adójogi bánásmód vitatása érdekében, amelynek nem célja, hogy kizárólag olyan helyzetekre alkalmazzák, amelyekben az osztalékban részesülő társaság meghatározó befolyást gyakorol az osztalékfizető társaságra;

—

az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan szabályozás, amely szerint a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező társaság egészben vagy részben levonhatja a kapott osztalékot az adóalapjából akkor, ha az osztalékot ugyanezen tagállamban illetőséggel rendelkező társaság fizette, azonban ilyen levonást nem eszközölhet akkor, ha az osztalékfizető társaság harmadik államban rendelkezik illetőséggel, a tagállamok és harmadik államok közötti tőkemozgás korlátozásának minősül, amelyet az EUMSZ 63. cikk főszabály szerint tilt;

—

a Código do Imposto sobre o Rendimento das Pessoas Colectivas (a társasági adóról szóló törvénykönyv) 2009-ben hatályos változata 46. cikkének (1) és (8) bekezdése szerinti, a kapott osztalékoknak az adóalapból való teljes vagy részleges levonása lehetőségének megtagadását igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben az osztalékban részesülő társaság illetősége szerinti tagállam adóhatóságai számára lehetetlennek bizonyul azon információknak az osztalékfizető társaság illetősége szerinti harmadik államtól való beszerzése, amelyek alapján meg lehetne vizsgálni, hogy teljesül-e azon feltétel, miszerint ez utóbbi társaság az adó hatálya alá tartozik;

—

a társasági adóról szóló törvénykönyv említett változata 46. cikkének (11) bekezdése szerinti részleges levonás lehetőségének megtagadását nem igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben e rendelkezés alkalmazható olyan helyzetekben, amelyekben nem lehet megvizsgálni azt, hogy az osztalékfizető társaság az illetősége szerinti államban az adó hatálya alá tartozik-e, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie.

2)

Az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

—

mivel a szerződéses jellegű befektetésekre vonatkozó adókedvezményeknek az Estatuto dos Benefícios Fiscais (az adókedvezményekről szóló törvény) 2009-ben hatályos változata 41. cikke (5) bekezdése b) pontjában előírt szabályozásának, valamint a hivatalos nyelvként a portugált használó afrikai országokból és Kelet-Timorból származó osztalékok tekintetében e törvény 42. cikkében előírt szabályozásnak az elfogadása nem módosította a Tunéziából és Libanonból származó osztalékok esetében alkalmazott bánásmódra vonatkozó jogi keretet, az említett szabályozások elfogadása nem érintette azt, hogy hatályban lévő korlátozásnak minősül az, hogy az e harmadik államokban letelepedett társaságok által fizetett osztalék ki van zárva a teljes vagy részleges levonás lehetőségéből;

—

a tagállam lemond az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségről akkor, ha – anélkül, hogy formálisan hatályon kívül helyezné vagy módosítaná a hatályban lévő szabályozást – olyan nemzetközi megállapodást, például társulási megállapodást köt, amely az egyik közvetlen hatállyal bíró rendelkezésében előírja az említett 64. cikk (1) bekezdésében foglalt valamely tőkekategória liberalizációját; a jogi keret e módosítását az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás lehetőségére gyakorolt hatásaira tekintettel következésképpen úgy kell tekinteni, mint egy olyan új szabályozás bevezetését, amely a hatályban lévő szabályozásétól eltérő logikán alapul.

3)

Az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 1995. július 17-én Brüsszelben aláírt, az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség nevében az 1998. január 26-i 98/238/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozattal jóváhagyott euro-mediterrán megállapodás 34. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

—

e rendelkezés közvetlen hatállyal bír, és arra hivatkozni lehet olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, amelyben egy Portugáliában illetőséggel rendelkező társaság Tunéziában illetőséggel rendelkező társaságtól osztalékot kap az osztalékfizető társaságban megvalósított közvetlen befektetése miatt, annak érdekében, hogy vitassa az ezen osztalék esetében Portugáliában alkalmazott adójogi bánásmódot;

—

az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan szabályozás, amely szerint a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező társaság egészben vagy részben levonhatja az adóalapjából a kapott osztalékot akkor, ha az osztalékot ugyanezen tagállamban illetőséggel rendelkező társaság fizette, azonban ilyen levonást nem eszközölhet akkor, ha az osztalékfizető társaság Tunéziában rendelkezik illetőséggel, a tőke szabad mozgásának az e megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésében – a közvetlen befektetéseket és különösen az azokból származó nyereség hazautalását illetően – főszabály szerint tiltott korlátozásának minősül;

—

e rendelkezés hatályát az alapügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben nem korlátozza az említett megállapodás 89. cikke;

—

a társasági adóról szóló törvénykönyv 2009-ben hatályos változata 46. cikkének (1) és (8) bekezdése szerinti, a kapott osztalékoknak az osztalékban részesülő társaság adóalapjából való teljes vagy részleges levonása lehetőségének megtagadását igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben az osztalékban részesülő társaság illetősége szerinti tagállam adóhatóságai számára lehetetlennek bizonyul azon információknak a Tunéziai Köztársaságtól, azaz az osztalékfizető társaság illetősége szerinti államtól való beszerzése, amelyek alapján meg lehetne vizsgálni, hogy teljesül-e azon feltétel, miszerint az osztalékfizető társaság az adó hatálya alá tartozik;

—

a társasági adóról szóló törvénykönyv említett változata 46. cikkének (11) bekezdése szerinti ilyen részleges levonás lehetőségének megtagadását nem igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben e rendelkezés alkalmazható olyan helyzetekben, amelyekben nem lehet megvizsgálni azt, hogy az osztalékfizető társaság Tunéziában, azaz az illetősége szerinti államban az adó hatálya alá tartozik-e, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie.

4)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002. június 17-én Luxembourgban aláírt, az Európai Közösség nevében a 2006. február 14-i 2006/356/EK tanácsi határozattal jóváhagyott euro-mediterrán megállapodás 31. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:

—

e rendelkezés közvetlen hatállyal bír;

—

egy olyan helyzet, mint amilyenről az alapügyben szó van, amely egy Portugáliában illetőséggel rendelkező személy által Libanonban megvalósított közvetlen befektetésekből származó osztalékok adójogi bánásmódjára vonatkozik, az e megállapodás 33. cikkének (2) bekezdésében említett eset körébe tartozik; következésképpen az említett megállapodás 33. cikkének (1) bekezdése nem zárja ki azt, hogy a jelen ügyben hivatkozni lehessen e megállapodás 31. cikkére;

—

az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan szabályozás, amely szerint a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező társaság egészben vagy részben levonhatja az adóalapjából a kapott osztalékot akkor, ha az osztalékot ugyanezen tagállamban illetőséggel rendelkező társaság fizette, azonban ilyen levonást nem eszközölhet akkor, ha az osztalékfizető társaság Libanonban rendelkezik illetőséggel, a tőke szabad mozgásának az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 31. cikkében főszabály szerint tiltott korlátozásának minősül;

—

e rendelkezés hatályát az alapügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben nem korlátozza e megállapodás 85. cikke;

—

a társasági adóról szóló törvénykönyv 2009-ben hatályos változata 46. cikkének (1) és (8) bekezdése szerinti, a kapott osztalékoknak az osztalékban részesülő társaság adóalapjából való teljes vagy részleges levonása lehetőségének megtagadását igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben az osztalékban részesülő társaság illetősége szerinti tagállam adóhatóságai számára lehetetlennek bizonyul azon információknak a Libanoni Köztársaságtól, azaz az osztalékfizető társaság illetősége szerinti államtól való beszerzése, amelyek alapján meg lehetne vizsgálni, hogy teljesül-e azon feltétel, miszerint az osztalékfizető társaság az adó hatálya alá tartozik;

—

a társasági adóról szóló törvénykönyv említett változata 46. cikkének (11) bekezdése szerinti ilyen részleges levonás lehetőségének megtagadását nem igazolhatják az adóellenőrzések hatékonysága biztosításának szükségességére alapított, közérdeken alapuló nyomós indokok, amennyiben e rendelkezés alkalmazható olyan helyzetekben, amelyekben nem lehet megvizsgálni azt, hogy az osztalékfizető társaság Libanonban, azaz az illetősége szerinti államban az adó hatálya alá tartozik-e, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie.

5)

Az EUMSZ 63–EUMSZ 65. cikk, valamint az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás értelmezésének az alapügyben való következményeit illetően:

—

amennyiben az osztalékban részesülő társaság illetősége szerinti tagállam hatóságai be tudják szerezni a Tunéziai Köztársaságtól, azaz az osztalékfizető társaság illetősége szerinti államtól azon információkat, amelyek alapján meg lehet vizsgálni, hogy teljesül-e azon feltétel, miszerint az osztalékfizető társaság az adó hatálya alá tartozik, az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésével ellentétes a társasági adóról szóló törvénykönyv 2009-ben hatályos változata 46. cikkének (1) bekezdése vagy 46. cikkének (8) bekezdése szerinti, a kapott osztaléknak az osztalékban részesülő társaság adóalapjából való teljes vagy részleges levonása lehetőségének megtagadása, anélkül hogy a Portugál Köztársaság e tekintetben az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdésére hivatkozhatna;

—

az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésével, továbbá az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 31. cikkével ellentétes a társasági adóról szóló törvénykönyv említett változata 46. cikkének (11) bekezdése szerinti, a kapott osztaléknak az osztalékban részesülő társaság adóalapjából való részleges levonása lehetőségének megtagadása, amennyiben e rendelkezés alkalmazható olyan helyzetekben, amelyekben nem lehet megvizsgálni azt, hogy az osztalékfizető társaságok Tunéziában, illetve Libanonban, azaz az illetőségük szerinti államokban az adó hatálya alá tartoznak-e, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie, anélkül hogy a Portugál Köztársaság e tekintetben az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdésére hivatkozhatna;

—

az európai uniós jog megsértésével beszedett összegeket kamattal együtt vissza kell fizetni az adózó részére.

(1)  HL C 34., 2015.2.2.

Full & Egal Universal Law Academy