12.5.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 142/18
Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2014. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CEZ Razpredelenie Bulgaria AD kontra Komisia za zashtita ot diskriminatsia
(C-83/14. sz. ügy)
2014/C 142/26
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Sofia-grad
Az alapeljárás felei
Felperes: CEZ Razpredelenie Bulgaria AD
Alperes: Komisia za zashtita ot diskriminatsia
További felek: Anelia Nikolova, Darzhavna komisia za energiyno i vodno regulirane
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Úgy kell-e értelmezni a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvben (1) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában használt „etnikai származás” fogalmát, hogy az felöleli a roma származású bolgár állampolgárok például Dupnitsa város „Gizdova mahala” városrészében lakó kompakt csoportját?
2)
Alkalmazandó-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „hasonló helyzet” fogalma a jelen tényállásra, amelynek esetében a kereskedelmi fogyasztásmérőket a romák lakta városrészekben 6–7 méteres magasságban, miközben a kompakt romalakosság nélküli más városrészekben rendszerint kevesebb mint 2 méteres magasságban helyezik el?
3)
Úgy kell-e értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a kereskedelmi fogyasztásmérők 6–7 méteres magasságban történő elhelyezése a romák lakta városrészekben a roma származású lakossággal szembeni kevésbé kedvező bánásmódot jelent a más etnikai származású lakossághoz képest?
4)
Amennyiben kevésbé kedvező bánásmódról van szó, úgy kell-e értelmezni az említett rendelkezést, hogy e bánásmód az alapeljárás tényállása esetében teljes mértékben vagy részben azon a körülményen alapul, hogy az a roma etnikai csoportra vonatkozik?
5)
A 2000/43 irányelv alapján megengedhető-e az olyan nemzeti rendelkezés, mint a Zakon za zashtita ot diskriminatsia (a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény, a továbbiakban: ZZD) kiegészítő rendelkezései 1. § -ának 7. pontja, amelynek értelmében minden olyan intézkedés, tevékenység vagy mulasztás, amely közvetlenül vagy közvetetten jogokat vagy jogos érdekeket sért „kedvezőtlen bánásmódnak” minősül?
6)
Alkalmazandó-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „látszólag semleges gyakorlat” fogalma a CEZ Razpredelenie Bulgaria AD azon gyakorlatára, hogy 6–7 méteres magasságban helyezi el a kereskedelmi fogyasztásmérőket? Hogyan kell értelmezni a „látszólag” fogalmát – úgy, hogy a gyakorlat nyilvánvalóan semleges, vagy úgy, hogy az csak első pillantásra tűnik semlegesnek, vagyis színleg semleges?
7)
Szükséges-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvetett megkülönböztetés fennállásához, hogy a semleges gyakorlat a személyeket faji- vagy etnikai származásuk alapján különösen hátrányos helyzetbe hozza, vagy elegendő, ha ezen gyakorlat csak bizonyos etnikai származású személyeket érint hátrányosan? Ezzel összefüggésben megengedhető-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az olyan nemzeti rendelkezés, mint a ZZD 4. cikkének (3) bekezdése, amelynek értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetés áll fenn, ha egy személyt az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságok miatt (az etnikai származást is beleértve) hátrányosabb helyzetbe hoznak?
8)
Hogyan kell értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „különösen hátrányosan érint” fogalmát? A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában használt „kevésbé kedvező eljárás” fogalmának felel-e meg az, vagy csak az eltérő bánásmód különösen jelentős, nyilvánvaló és súlyos eseteit öleli fel? Különösen hátrányos helyzetnek minősül-e a jelen ügyben ismertetett gyakorlat? Amennyiben nem áll fenn a hátrányos helyzetbe hozás különösen jelentős, nyilvánvaló és súlyos esete, elegendő-e ez a közvetett hátrányos megkülönböztetés hiányának megállapításához (annak vizsgálata nélkül, hogy a konkrét gyakorlat egy jogszerű célra tekintettel igazolható, megfelelő és szükséges-e)?
9)
A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján megengedhetők-e az olyan nemzeti rendelkezések, mint a ZZD 4. cikkének (2) és (3) bekezdése, amelyek a közvetlen hátrányos megkülönböztetés fennállásához „kedvezőtlenebb bánásmódot”, a közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállásához pedig „hátrányosabb helyzetbe hozást” kívánnak meg anélkül, hogy az irányelvhez hasonlóan különbséget tennének a konkrét kedvezőtlen bánásmód súlya szerint?
10)
Úgy kell-e értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a CEZ Razpredelenie Bulgaria AD szóban forgó gyakorlata objektív módon igazolható a villamosenergia-hálózat biztonságának biztosítására és a fogyasztott villamos energia megfelelő megállapítására tekintettel? A panaszeljárásban szereplő ellenérdekű fél azon kötelezettségére figyelemmel is megfelelő-e az említett gyakorlat, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a villamosenergiafogyasztás-mérők állásának leolvasását? Szükséges-e az említett gyakorlat, ha a híradásokból egyéb műszaki és pénzügyi megoldások is ismertek a kereskedelmi fogyasztásmérők biztonságának biztosítására??
(1) HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.
Full & Egal Universal Law Academy