16.6.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 184/14
2014. március 31-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság
(C-149/14. sz. ügy)
2014/C 184/18
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Patakia és E. Manhaeve)
Alperes: Görög Köztársaság
Kereseti kérelmek
—
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel nem jelölte ki „nitrátérzékeny területekként” (NÉT) a túlzott nitrátkoncentráció és/vagy eutrofizáció jelenségével érintett vagy esetlegesen érintett, talajvizek vagy felszíni vizek jelenlétével jellemzett területeket, holott ezeket a rendelkezésre álló adatok alapján ki kellett jelölni – nem teljesítette a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségeit, továbbá, mivel az irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében előírt kijelöléstől számított egy éven belül nem dolgozta ki az irányelv 5. cikkében említett cselekvési programokat, megsértette a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit;
—
a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A nitrátirányelv célja a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése, és a további ilyen vízszennyezés megelőzése. Az irányelv megköveteli, hogy a tagállamok különféle intézkedéseket tegyenek meg e célkitűzés elérésére. A releváns kötelezettségek között szerepel a tagállamokban található olyan területek kijelölése, amelyeknek vizei:
a)
olyan felszíni édesvizek és/vagy talajvizek (3. cikk, 1. melléklet), amelyek 50 mg/l-nél nagyobb koncentrációban tartalmaznak vagy tartalmazhatnának nitrátokat, ha nem hoznak a nitrátirányelv szerinti intézkedéseket, és
b)
azon édesvízkészletek, torkolatok, part menti vizek és tengeri vizek, amelyek eutrofizálódtak vagy eutrofizálódhatnak, ha nem hoznak intézkedéseket.
A fenti területeket „nitrátérzékeny területeknek” (NÉT) hívják.
2.
A Bizottság elvégezte a NÉT-eknek az irányelv keretében történő, Görög Köztársaság általi kijelölésének műszaki vizsgálatát, és e vizsgálat alapján úgy vélte, hogy a NÉT-ek kijelölését ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az irányelv rendelkezéseinek.
3.
A nitrátkoncentrációkkal kapcsolatos, a Görög Köztársaság által (az irányelv 10. cikke alapján a 2004–2007-es időszakra, valamint a 2008–2011-es időszakra vonatkozóan) a Bizottságnak benyújtott információk, valamint különösen a talajvizekben az átlagos és a maximális nitrátkocentrációra vonatkozó adatok és az eutrofizálódott felszíni vizek releváns adatai (3. és 4. táblázat) alapján a Bizottság kilenc olyan területet határozott meg, amelyeket NÉT-ekként kell kijelölni és/vagy amelyek esetében a jelenleg kijelölt területeket ki kell terjeszteni.
4.
A Bizottság – az egyes területekként elvégzett elemzését követően – annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Görög Köztársaság, mivel nem jelölte ki „nitrátérzékeny területekként” (NÉT) a túlzott nitrátkoncentráció és/vagy eutrofizáció jelenségével érintett vagy esetlegesen érintett, talajvizek vagy felszíni vizek jelenlétével jellemzett területeket, holott ezeket a rendelkezésre álló adatok alapján ki kellett jelölni, nem teljesítette a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségeit.
5.
A Görög Köztársaság továbbá, mivel az irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében előírt kijelöléstől számított egy éven belül nem dolgozta ki az irányelv 5. cikkében említett cselekvési programokat, megsértette a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit.
(1) HL L 375., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 68. o.
Full & Egal Universal Law Academy