13.10.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 361/2
A Törvényszék (első tanács) T-602/11. sz., Pêra-Grave – Sociedade Agrícola, Unipessoal, Lda kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2014. február 27-én hozott ítélete ellen a Pêra-Grave – Sociedade Agrícola, Unipessoal, Lda által 2014. május 22-én benyújtott fellebbezés
(C-249/14. P. sz. ügy)
2014/C 361/02
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Pêra-Grave – Sociedade Agrícola, Unipessoal, Lda (képviselő: J. de Oliveira Vaz Miranda de Sousa ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Fundação Eugénio de Almeida
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-602/11. sz. ügyben 2014. február 27-én hozott határozatát;
—
másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé jogerős ítélet meghozatala céljából;
—
az OHIM-ot – mint a Törvényszék előtti eljárás alperesét – kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet hibában szenved, mivel a Törvényszék tévesen értelmezte és tévesen alkalmazta a közösségi védjegyrendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját. E jogalap három részre oszlik, és a következő három érvhalmazon alapul:
1.
A Törvényszék nem támasztotta megfelelően alá azt, hogy a szóban forgó védjegyek között valóban fennáll az összetéveszthetőség. A két védjegy közötti összetéveszthetőség tényleges fennállásának megállapítása – megfelelően és objektíven tekintve – nem állhat pusztán annak állításából, hogy árujegyzékeik azonosságára figyelemmel, valamint a közöttük fennálló, nagyon enyhe vizuális és alacsony fokú hangzásbeli hasonlóságra tekintettel (fogalmi eltérésük ellenére) nem zárható ki, hogy az érintett fogyasztók az áruikat mint ugyanattól a vállalkozástól, illetve mint egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalkozásoktól származóknak tekintik. Az „összetéveszthetőség” nem egyszerűen az összetévesztés puszta lehetőségét jelenti, hanem inkább annak a valószínűségét, hogy az összetévesztés be is fog következni. Az összetéveszthetőséget nem lehet vélelmezni pusztán amiatt, mert a két védjegy között bizonyos fokú hasonlóság áll fenn, még akkor sem, ha az áruik azonosak.
2.
A megtámadott ítéletben a Törvényszék tévesen alkalmazta a közösségi védjegyrendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel nem vette figyelembe a megjelölések fogalmi eltérésének hatását és súlyát az enyhe vizuális és hangzásbeli hasonlóságot mutató védjegyek közötti összetéveszthetőség átfogó értékelésénél. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a bejelentett védjegy fogalmi tartalma elegendő kell legyen azon enyhe vizuális és hangzásbeli hasonlóság kiegyenlítéséhez, amely a Törvényszék szerint a bejelentett és a korábbi védjegy között fennáll.
3.
Végül, a Törvényszék tévesen alkalmazta a közösségi védjegyrendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontját, amikor a szóban forgó megjelölések közötti összetéveszthetőség fennállását anélkül értékelte, hogy figyelembe vette volna az ügy körülményeivel kapcsolatos releváns tényezőket az összetéveszthetőség megállapításánál. Közelebbről, a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a döntő körülményt, amely részét képezte az eljárás ténybeli hátterének, vagyis az eljárás tárgyát képező védjegyekben szereplő szó származását, történetét, földrajzi jelentését, és annak az említett védjegyekkel jelölt árukhoz való szimbolikus kötődését. Következésképpen, ennyiben a Törvényszék el is torzította az eljárás ténybeli hátterét.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78, 1. o.)
Full & Egal Universal Law Academy