8.9.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 303/12
A Rechtbank Amsterdam (Hollandia) által 2014. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – C. van der Lans kontra Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV
(C-257/14. sz. ügy)
2014/C 303/17
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Amsterdam
Az alapeljárás felei
Felperes: C. van der Lans
Alperes: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Hogyan kell értelmezni [a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1)] (14) preambulumbekezdésében foglalt „esemény” fogalmát?
2.
A Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet (2) 22. pontjára tekintettel az előzőekben említett (14) preambulumbekezdés értelmében vett rendkívüli körülmények nem esnek egybe az említett (14) preambulumbekezdés második mondatában foglalt felsorolás példaként felsorolt eseteivel, amelyekre a Bíróság az említett ítélet 22. pontjában eseményekként hivatkozik. Igaz-e, hogy az előzőekben említett 22. pont értelmében vett események nem azonosak a rendelet (14) preambulumbekezdésében szereplő eseménnyel?
3.
Mire kell gondolni az olyan „rendkívüli körülmények” fogalma esetében, amelyek a Wallentin Hermann ügyben hozott ítélet 23. pontja szerint [a rendelet] (14) preambulumbekezdése értelmében vett „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” eseményével járnak, ha a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok [az említett ítélet] 22. pontjára tekintettel maguk nem jelenthetnek rendkívüli körülményeket, hanem csupán ilyen körülményeket eredményezhetnek?
4.
A Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 23. pontja szerint a műszaki hiba a „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” közé sorolható, és így az említett ítélet 22. pontja értelmében vett „esemény”; az említett esemény körülményei az ítélet 23. pontja szerint akkor minősíthetők „rendkívülinek”, ha olyan eseményhez fűződnek, amely nem tartozik az érintett légifuvarozó rendes tevékenységi körébe, és jellegénél vagy eredeténél fogva a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik; a 24. pont szerint a karbantartási hiányosságból eredő műszaki hiba megoldását a légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak kell tekinteni; ezért az ilyen műszaki hibák a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 25. pontja szerint nem jelenthetnek rendkívüli körülményeket. E megállapítások arra engednek következtetni, hogy a „váratlan repülésbiztonsági hiányosságok” közé sorolható műszaki hiba egyúttal olyan eseményt jelent, amely rendkívüli körülményekkel járhat, és maga rendkívüli körülményt jelenthet. Hogyan kell értelmezni a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 22–25. pontját ahhoz, hogy feloldható legyen e látszólagos ellentmondás?
5.
„[A] légifuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozó[…]” fordulatot az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlata rendszerint „a légifuvarozó rendes tevékenységével összefüggő[ként]” értelmezi – e tekintetben egyébként olyan értelmezésről van szó, amely összeegyeztethető a holland „inherent” szóval („körébe tartozó”) (az ítélet nem hiteles változata) –, és így például a madarakkal való ütközéseket vagy a hamufelhőket sem tekintik a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 23. pontja értelmében vett eseményeknek. Más ítélkezési gyakorlat a szintén a 23. pontban foglalt „és [az esemény] jellegénél vagy eredeténél fogva a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik” fordulatot emeli ki. Úgy kell-e értelmezni a „körébe tartozó” kifejezést, hogy csak a légifuvarozó tényleges befolyásolási körébe eső események tartoznak e fogalom alá?
6.
Hogyan kell értelmezni a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 26. pontját, illetve hogyan kell értelmezni e pontot a Bíróság negyedik és ötödik kérdésre adandó válaszára figyelemmel?
7.
a)
Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák rendkívüli körülményeket jelentenek, amelyek a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozás sikerét eredményezhetik, ha e hibák olyan eseményből erednek, amely nem tartozik a légifuvarozó tevékenységi körébe, és a légifuvarozó tényleges befolyásolási körén kívül esik: azt jelenti-e ez, hogy az a műszaki hiba, amely spontán következett be, és amelyet nem karbantartási hiányosság okozott, illetve amelyet nem a rendes karbantartás (a tényállás ismertetése körében fent említett A–D-check-ek és a napi ellenőrzés) során állapítottak meg, rendkívüli körülményt jelenthet, vagy éppen nem jelenthet ilyet – amennyiben az e rendes karbantartási időközök során nem volt megállapítható – amiatt, hogy ebben az esetben nem állhat fenn a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 26. pontja értelmében vett esemény, és ezért az sem állapítható meg, hogy ezen esemény a légifuvarozó tevékenységi körébe tartozik-e, tehát a légifuvarozó befolyásolási körén kívül esik-e?
b)
Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák a Wallentin-Hermann-ügyben hozott ítélet 22. pontja értelmében vett események, a műszaki hiba spontán következett be, és azt nem karbantartási hiányosság okozta, illetve azt nem a rendes karbantartás (az említett A–D-check-ek és a napi ellenőrzés) során állapították meg: az említett műszaki hiba ebben az esetben (nem) a légifuvarozó tevékenységi körébe tartozik, és az előzőekben említett 26. pont értelmében véve a légifuvarozó befolyásolási körébe vagy éppen azon kívül esik?
c)
Amennyiben a hatodik kérdésre olyan értelmű választ kell adni, hogy a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok közé sorolandó műszaki hibák a Wallentin Hermann ügyben hozott ítélet 22. pontja értelmében vett események, a műszaki hiba spontán következett be, és azt nem karbantartási hiányosság okozta, illetve azt nem a rendes karbantartás (az említett A–D check ek és a napi ellenőrzés) során állapították meg: milyen körülményeknek kell ebben az esetben az említett műszaki hibával járniuk, és mikor minősítendők e körülmények rendkívülinek oly módon, hogy hivatkozhatóvá válnak a rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében véve?
8.
A légifuvarozó csak akkor hivatkozhat rendkívüli körülményekre, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését/késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Helyes-e az a következtetés, hogy minden ésszerű intézkedés megtétele a rendkívüli körülmények bekövetkeztének elkerülését jelenti, nem pedig olyan intézkedések megtételét, amelyek arra irányulnak, hogy a késést a rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának a Sturgeon és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (3) 57–61. pontjával összefüggésben értelmezett iii. alpontjában említett háromórás időtartamon belül tartsák?
9.
Főszabály szerint kétféle intézkedést kell figyelembe venni a műszaki hibák miatti késések legfeljebb három órára mérséklése érdekében: egyrészt egy pótalkatrész-raktárkészlet rendelkezésre állását a világ több pontján, tehát nem csak a légifuvarozó bázisrepülőterén, másrészt a késésben levő járat utasainak átirányítását. Azon kérdés tekintetében, hogy milyen mennyiségű raktárkészlettel rendelkeznek, és a világ mely pontján rendelkeznek azzal, a csak részben a rendelet hatálya alá tartozó fuvarozók esetében is alapul vehetik-e a légifuvarozók azt, ami megszokott a légifuvarozók világában?
10.
Azon kérdés megválaszolásakor, hogy minden ésszerű intézkedés megtételére sor került-e a repülésbiztonságra hatást gyakorló műszaki hibák miatti késés mérséklése érdekében, figyelembe kell-e vennie a nemzeti bíróságnak azokat a körülményeket, amelyek fokozzák a késés hatásait, például azt a körülményt, hogy a műszaki hibák által érintett légi járműnek, mielőtt, akárcsak a jelen esetben, visszatérne bázisrepülőterére, több repülőtérre el kell repülnie, és ezáltal még nagyobb időveszteség léphet fel?
(1) HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.
(2) Wallentin-Hermann ítélet, C-549/07, EU:C:2008:771.
(3) Sturgeon és társai ítélet, C-402/07 és C-432/07, EU:C:2009:716
Full & Egal Universal Law Academy