1.9.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 292/13
A Curtea de Apel Alba Iulia (Románia) által 2014. május 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eugenia Florescu és társai kontra / Casa Judeţeană de Pensii Sibiu és társai
(C-258/14. sz. ügy)
2014/C 292/18
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Alba Iulia
Az alapeljárás felei
Felperes: Eugenia Florescu, Ioan Poiană, Cosmina Diaconu (Bădilă Mircea örököse minőségében), Anca Vidrighin (Bădilă Mircea örököse minőségében), Eugenia Elena Bădilă (Bădilă Mircea örököse minőségében)
Alperes: Casa Județeană de Pensii Sibiu, Casa Națională de Pensii și alte Drepturi de Asigurări Sociale, Ministerul Muncii, Familiei și Protecției Sociale, Statul Român prin Ministerul Finanțelor Publice, Ministerul Finanțelor Publice prin D.G.F.P. Sibiu
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Egy olyan megállapodást, mint a Monitorul Oficial 2009. július 1-jei 455. számában közzétett, az Európai Közösség és Románia között 2009. június 23-án létrejött megállapodás, lehet-e olyan aktusnak, határozatnak, közleménynek stb. tekinteni, amely az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében jogi kötőerővel bír (Flavia Manghera ítélet, 59/75, 1976. február 3.,illetve Franciaország kontra Bizottság ítélet, C-57/95, 1997. március 20.) és az Európai Unió Bíróságának értelmezési hatáskörébe tartozhat-e?
2)
Igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a Monitorul Oficial 2009. július 1-jei 455. számában közzétett, az Európai Közösség és Románia között létrejött 2009. június 23-i Egyetértési Megállapodást, hogy a gazdasági válság hatásainak a személyzeti kiadások csökkentése általi enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatja elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely visszavonja egy személynek a több mint 30 év alatt szerzett, a törvényt megelőzően jogszerűen megállapított és folyósított járulékalapú nyugdíjhoz való jogát, azon tény okán, hogy ez a személy egy munkaszerződés alapján végzett tevékenységért fizetést kap, amely tevékenység különbözik attól a tevékenységtől, amelynek tekintetében nyugállományba helyzeték?
3)
Úgy kell-e értelmezni az Európai Közösség és Románia között létrejött 2009. június 23-i Egyetértési Megállapodást, hogy a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatja elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely teljes egészében és határozatlan időre megvonja egy személynek a több, mint 30 év alatt szerzett, a törvényt megelőzően jogszerűen megállapított és folyósított járulékalapú nyugdíjhoz való jogát azzal az indokkal, hogy ez a személy egy munkaszerződés alapján végzett tevékenységért fizetést kap, amely tevékenység különbözik attól a tevékenységtől, amelynek tekintetében nyugállományba helyezték?
4)
Úgy kell-e értelmezni a Megállapodás egészét és különösen annak a közigazgatás átalakítására és hatékonyságának javítására vonatkozó 5. pontja d) alpontját, hogy a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatta elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely a közintézmények nyugdíjas tisztviselői esetében a nyugdíjnak a fizetéssel való halmozására vonatkozó tilalmat vezet be?
5)
Értelmezhető-e úgy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17., 20., 21. és 47. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 110. cikke, a jogbiztonságnak a közösségi jogban rögzített elve és a Bíróság ítélkezési gyakorlata, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, mint az 554/2204. sz. törvény 21. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályozás, amely az uniós jog elsőbbsége elvének megsértése esetén kizárólag a közigazgatási peres eljárásokban teszi lehetővé a nemzeti bíróság által hozott határozatok vonatkozásában a perújítást, a nemzeti bíróság által a más (polgári, büntető, kereskedelmi) jogterületeken hozott határozatokkal szemben pedig nem teszi lehetővé a perújítást az uniós jog elsőbbsége elvének az ilyen határozatok általi megsértése esetén?
6)
Ellentétes-e az EUSZ 6 cikkel az olyan tagállami szabályozás, amely a hivatásos bírák nyugdíjának – amelyet az általuk a bíróságon több, mint 30 éves szolgálati idő alatt fizetett járulék alapján állapítottak meg – folyósítását az egyetemi jogi oktatásra vonatkozó munkaszerződés megszüntetésének feltételéhez köti?
7)
Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésével és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely annak ellenére fosztja meg a jogosultat az őt megillető nyugdíjhoz való jogától, hogy ezt a nyugdíjat egy több, mint 30 éven át fizetett járulék alapján állapították meg, miközben a bírák az egyetemi tevékenységük után elkülönítetten fizették és fizetik továbbra is a nyugdíjjárulékot?
8)
Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül a személyek közötti egyenlő bánásmódról szóló 2000/78 irányelv (1) 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával valamely tagállam alkotmánybírósága által hozott olyan ítélet, amely a törvény alkotmányossági vizsgálata során megállapítja, hogy a nyugdíjnak a fizetéssel történő halmozásához való jog csak a megbízással kinevezett személyeket illeti meg, és kizárja ezáltal azokat a hivatásos bírákat, akik számára azért tilos a több, mint 30 éven át fizetett egyéni járulék alapján megállapított nyugdíj folyósítása, mert ezek a bírák továbbra is gyakorolják egyetemi jogi oktatói tevékenységüket?
9)
Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely a bírák több, mint 30 éven át fizetett egyéni járulék alapján megállapított nyugdíjának folyósítását határozatlan időre az egyetemi tevékenység megszüntetésének feltételéhez köti?
10)
Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely sérti a személyek tulajdonának védelme és a közérdekű követelmények között fenntartandó igazságos egyensúlyt azáltal, hogy csak a személyek egy meghatározott csoportja esetében írja elő a bírói nyugdíj az okból történő elvesztését, hogy ezek a személyek egyetemi [oktatói] tevékenységet folytatnak?
(1) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 4. kötet 79. o.)
Full & Egal Universal Law Academy