10.11.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 395/27
A Törvényszék (hetedik tanács) T-52/12. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2014. július 16-án hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2014. szeptember 19-én benyújtott fellebbezés
(C-431/14. P. sz. ügy)
2014/C 395/32
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: I. Chalkias és A. Vasilopoulou)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
—
A Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek;
—
helyezze teljes egészében hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének ítéletét;
—
a részletes kérelem alapján adjon helyt a Görög Köztársaság kereseti kérelmének;
—
semmisítse meg az Európai Bizottság vitatott határozatát;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az első fellebbezési jogalap az uniós jog, illetve a lényeges eljárási szabályok megsértésén alapul. Közelebbről, a jogalap első részében hivatkozásra kerül, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az állami forrásoknak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti fogalmát, illetve a Törvényszék ténybeli tévedést követett el, amikor ilyennek minősítette a támogatások kedvezményezettjei és az l’Organismos Ellinikon Georgikon Asfaliseonnál (ELGA, görög mezőgazdasági biztosító) biztosítottak által kifizetett kötelező hozzájárulás összegét, míg ugyanezen jogalap második részében arra történik hivatkozás, hogy a Törvényszék a lényeges eljárási szabályok megsértésével hozta meg ítéletét, abban a részében, amelyben nem vizsgálta meg, illetve nem indokolta egyedileg, hogy a jogellenesnek minősített állami támogatások kedvezményezettjei által hozzájárulásként fizetett összegek mennyiben jelentettek számukra az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előnyt, vagy olyan előnyt, amely alkalmas a verseny torzítására, vagyis a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta e rendelkezést, amikor hallgatólagosan elutasította a szóban forgó érvet.
A második fellebbezési jogalap keretében arra történik hivatkozás, hogy a megtámadott ítéletet az uniós jog megsértésével hozták, különösen pedig az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését alkalmazta és értelmezte tévesen a Törvényszék, amikor megállapította, hogy a 2009. évi kompenzációs kifizetések szelektív gazdasági előnyt biztosítottak a kedvezményezettek számára, amely alkalmas arra, hogy a verseny és a tagállamok közti kereskedelem torzításával fenyegessen, anélkül, hogy figyelembe vette volna azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek között abban az időben a görög gazdaság volt.
A harmadik fellebbezési jogalapban arra történik hivatkozás egyfelől, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontját, mivel a 2009. évi vitatott kifizetések tekintetében e rendelkezés alkalmazási körét a közösségi támogatási keretről szóló közlemény fogalmaira szűkítette le, azon rendkívüli körülmények ellenére, amelyek között abban az időben a görög gazdaság volt (a harmadik jogalap első része), másfelől pedig arra, hogy a megtámadott ítélet indokolása elégtelen, mivel semmiképpen nem került megvizsgálásra a Görög Köztársaság azon kifogása, miszerint az Európai Bizottság határozata aránytalan, mivel a támogatások visszatéríttetését 2011 decemberében rendeli el (a harmadik jogalap második része).
Full & Egal Universal Law Academy