2.2.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 34/4
Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2014. október 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jørn Hansson kontra Jungpflanzen Grünewald GmbH
(C-481/14. sz. ügy)
(2015/C 034/04)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Oberlandesgericht Düsseldorf
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Jørn Hansson
Ellenérdekű fél: Jungpflanzen Grünewald GmbH
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
A jogbitorlást elkövető személy által a 2100/94 rendelet (1) 94. cikk[e] (1) bekezdésének a) pontja alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultjának arra tekintettel fizetendő „arányos kártérítés [helyesen: méltányos díjazás]” meghatározása során, hogy jogosulatlanul folytatta a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységeket, az ugyanabban a térségben a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységek tekintetében a piaci engedélyek alapján fizetendő szokásos díjból kiindulva minden esetben meg kell-e állapítani átalány jelleggel egy további, meghatározott „bitorlási bírságot” is? Ez következik a jogérvényesítési irányelv (2) 13. cikk[e] (1) bekezdésének második mondatából?
2)
A jogbitorlást elkövető személy által a 2100/94 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultjának arra tekintettel fizetendő „arányos kártérítés [helyesen: méltányos díjazás]” meghatározása során, hogy jogosulatlanul folytatta a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységeket, az ugyanabban a térségben a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységek tekintetében a piaci engedélyek alapján fizetendő szokásos díjból kiindulva a konkrét egyedi esetben díjnövelő tényezőként figyelembe kell-e venni a következő megfontolásokat, illetve körülményeket is:
a)
azt a körülményt, hogy az ügy tényállásának megvalósulásakor az eljárás tárgyát képező bitorolt növényfajta esetében olyan növényfajtáról volt szó, amely különös tulajdonságai miatt önállóságot mutatott a piacon, ha a piaci jogdíjat az eljárás tárgyát képező növényfajta tekintetében kötött hasznosítási szerződésekkel és elszámolásokkal határozzák meg;
Amennyiben e körülmény figyelembevétele szóba jön az egyedi esetben:
Csak akkor engedhető-e meg a díj növelése, ha az eljárás tárgyát képező növényfajta önállóságát megalapozó jellemzők kifejezésre jutnak a fajtaoltalmi leírásban?
b)
azt a körülményt, hogy az eljárás tárgyát képező növényfajtát a bitorló növényfajta forgalomba hozatalának időpontjában már nagy sikerrel forgalmazták, miáltal a jogbitorlást elkövető személy megtakarította a bitorló növényfajta saját maga általi piaci bevezetésének költségeit, ha a piaci jogdíjat az eljárás tárgyát képező növényfajta tekintetében kötött hasznosítási szerződésekkel és elszámolásokkal határozzák meg;
c)
azt a körülményt, hogy az eljárás tárgyát képező növényfajta bitorlásának mértéke időben és az eladott darabszámokra tekintettel átlagon felüli volt;
d)
azt a megfontolást, hogy a jogbitorlást elkövető személynek – a hasznosítótól eltérően – nem kell attól tartania, hogy annak ellenére fizeti a jogdíjat (és azt nem követelheti vissza), hogy az eljárás tárgyát képező növényfajtát, amellyel szemben semmisnek nyilvánítás iránti kérelmet terjesztenek elő, később semmisnek nyilvánítják;
e)
azt a körülményt, hogy a jogbitorlást elkövető személyt – a hasznosítók esetében megszokottaktól eltérően – nem volt köteles negyedévenként elszámolni;
f)
azt a megfontolást, hogy az oltalom alatt álló növényfajta jogosultja viseli az azzal járó inflációs kockázatot, hogy a bíróság előtti jogérvényesítés jelentős időszakot ölel át,
g)
azt a megfontolást, hogy az oltalom alatt álló növényfajta jogosultja a bíróság előtti jogérvényesítés szükségessége miatt – nem úgy, mint az eljárás tárgyát képező növényfajta hasznosítására vonatkozó engedélyek megadásából származó bevételek elérése esetén – nem számolhat az eljárás tárgyát képező növényfajtával elérhető bevételekkel;
h)
azt a megfontolást, hogy az oltalom alatt álló növényfajta jogosultja az eljárás tárgyát képező növényfajta bitorlása esetén viseli mind a bíróság előtti eljárással összefüggő általános eljárási kockázatot, mind annak kockázatát, hogy végső soron nem lesz eredményes a végrehajtás a jogbitorlást elkövető személlyel szemben;
i)
azt a megfontolást, hogy a növényfajta-oltalmi jogok bitorlása esetén a jogbitorlást elkövető személy önkényes magatartása megfosztja az oltalom alatt álló növényfajta jogosultját annak szabadságától, hogy eldöntse, hogy egyáltalán megengedi-e az eljárás tárgyát képező növényfajtának a jogbitorlást elkövető személy általi hasznosítását?
3)
A jogbitorlást elkövető személy által a 2100/94 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultjának arra tekintettel fizetendő „arányos kártérítés [helyesen: méltányos díjazás]” meghatározása során, hogy jogosulatlanul folytatta a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységeket, figyelembe kell-e venni az évente fizetendő díjnak a szokásos késedelmi kamatláb szerinti kamatait, ha abból kell kiindulni, hogy ésszerűen eljáró szerződő felek előírtak volna ilyen kamatot?
4)
A jogbitorlást elkövető személy által a 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondata alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultja részére arra tekintettel megtérítendő, a „tevékenység eredményeképpen bekövetkező minden egyéb kár” kiszámítása során, hogy jogosulatlanul folytatta a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységeket, az ugyanabban a térségben a 2100/94 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tevékenységek tekintetében a piaci engedélyek alapján fizetendő szokásos díj tekintendő-e a számítás alapjának?
5)
Amennyiben a negyedik kérdésre adott válasz igenlő:
a)
A 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti „egyéb kár” piaci engedély alapján való kiszámítása során egyedi esetben a 2) a)–i) kérdésben megnevezett megfontolásokat, illetve körülményeket és/vagy azt a körülményt, hogy az oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának a bíróság előtti jogérvényesítés szükségessége miatt személyesen rá kell fordítania a szokásos időt a bitorlás felderítésére és az üggyel való foglalkozásra, és a növényfajta-oltalmi jogok bitorlása esetén szokásos mértékben fel kell derítenie a növényfajta-oltalmi jogok bitorlását, figyelembe kell-e venni oly módon, hogy azok igazolják a piaci jogdíj növelését?
b)
A 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti „egyéb kár” piaci engedély alapján való kiszámítása során minden esetben meg kell-e állapítani átalány jelleggel egy további, meghatározott „bitorlási bírságot” is? Ez a jogérvényesítési irányelv 13. cikke (1) bekezdésének második mondatából következik?
c)
A 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti „egyéb kár” piaci engedély alapján való kiszámítása során figyelembe kell-e venni az évente fizetendő díjnak a szokásos késedelmi kamatláb mértéke szerinti kamatait, ha abból kell kiindulni, hogy ésszerűen eljáró szerződő felek előírtak volna ilyen kamatozást?
6)
Úgy kell-e értelmezni a 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondatát, hogy a bitorlásból származó nyereség az e rendelkezés értelmében vett olyan „egyéb kár”, amely a 2100/94 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése szerinti „arányos kártérítés [helyesen: méltányos díjazás]” mellett követelhető, vagy a 2100/94 rendelet 94. cikke (2) bekezdésének első mondata alapján fizetendő, bitorlásból származó nyereséggel csak a 94. cikk (1) bekezdése szerinti méltányos díjazás alternatívájaként tartoznak felróható magatartás esetén?
7)
Ellentétesek-e a 2100/94 rendelet 94. cikkének (2) bekezdéséből eredő kártérítési igénnyel az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek szerint az oltalom alatt álló növényfajta jogosultja, akit a növényfajta-oltalmi jogok bitorlása miatti, ideiglenes intézkedés hozatalára irányuló eljárásban jogerősen ezen eljárás költségeinek viselésére köteleztek, e költségek megtérítését akkor sem kérheti az anyagi jogra hivatkozva, ha pernyertes lesz az ugyanezen növényfajta-oltalmi jogok bitorlása miatti, az ügy érdemére vonatkozó későbbi eljárásban?
8)
Ellentétesek-e a 2100/94 rendelet 94. cikkének (2) bekezdéséből eredő kártérítési igényjogosultsággal az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek szerint a károsult a kártérítési igény peren kívüli és peres érvényesítésére fordított időért nem kérhet kártérítést a költségek megállapítására irányuló eljárás szűk keretein kívül, amennyiben az időráfordítás nem haladja meg a szokásos mértéket?
(1) A közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (HL L 227., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 390. o.).
(2) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.).
Full & Egal Universal Law Academy