9.3.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 81/3
Az Ustavno sodišče (Szlovénia) által 2014. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tadej Kotnik és társai, Jože Sedonja és társai, Fondazione cassa di risparmio di Imola, Imola, az Olasz köztársaság, Andrej Pipuš és Dušanka Pipuš, Tomaž Štrukelj, Luka Jukič, Angel Jaromil, Franc Marušič és társai, Stajka Skrbinšek, Janez Forte és társai, Marija Pipuš, Državni svet Republike Slovenije, Varuh človekovih pravic Republike Slovenije kontra Državni zbor Republike Slovenije
(C-526/14. sz. ügy)
(2015/C 081/04)
Az eljárás nyelve: szlovén
A kérdést előterjesztő bíróság
Ustavno sodišče
Az alapeljárás felei
Felperesek: Tadej Kotnik és társai, Jože Sedonja és társai, Fondazione cassa di risparmio di Imola, Imola, az Olasz Köztársaság, Andrej Pipuš és Dušanka Pipuš, Tomaž Štrukelj, Luka Jukič, Angel Jaromil, Franc Marušič és társai, Stajka Skrbinšek, Janez Forte és társai, Marija Pipuš, Državni svet Republike Slovenije, Varuh človekovih pravic Republike Slovenije
Alperes: Državni zbor Republike Slovenije
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
a)
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az állami támogatások területén az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkével összhangban a Bizottság hatáskörrel rendelkezik az állami támogatások területén történő döntéshozatalra, a bankokról szóló közleményt (1) – annak konkrét jogkövetkezményeit illetően – úgy kell-e értelmezni, hogy az kötelező erővel bír azon tagállamok tekintetében, amelyek a gazdaságban bekövetkezett komoly zavart a hitelintézeteknek nyújtott állami támogatással kívánják megszüntetni, ha az ilyen támogatás állandó jellegű, és nem vonható vissza könnyen?
b)
Összeegyeztethetetlen-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107., 108. és 109. cikkével a bankokról szóló közlemény 40–46. pontja – amely pontok az erkölcsi kockázat mérlegelése alapján a támogatás legszükségesebb minimumra szorítása céljából a nemzeti gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányuló állami támogatások nyújtásának lehetőségét a tőke, a hibridtőke és az alárendelt kölcsön megszüntetésére és/vagy a hibrid tőkeinstrumentumok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok tőkévé történő átalakítására irányuló kötelezettség teljesítésétől teszik függővé –, amennyiben azok túllépik a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó, fenti rendelkezéseiben meghatározott hatáskörét?
c)
A második kérdésre adott nemleges válasz esetén, összeegyeztethető-e a bankokról szóló közlemény 40–46. pontja – amely pontok az állami támogatások nyújtásának lehetőségét a tőke megszüntetésére és/vagy a tőkévé történő átalakításra irányuló kötelezettség teljesítésétől teszik függővé – az uniós jog által meghatározott bizalomvédelem elvével, amennyiben ez a kötelezettség a bankokról szóló közlemény közzétételét megelőzően kibocsátott olyan részvényekre (tőke), hibrid tőkeinstrumentumokra és hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírokra irányul, amelyeket a kibocsátásuk időpontjában kizárólag a bank csődje esetén lehetett ellentételezés nélkül teljesen vagy részben leírni?
d)
A második kérdésre adott nemleges és a harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésében előírt, tulajdonhoz való joggal a bankokról szóló közlemény 40–46. pontja, amely pontok az állami támogatások nyújtásának lehetőségét a tőke, a hibridtőke és a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok törlésére és/vagy a hibrid tőkeinstrumentumok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok tőkévé történő átalakítására irányuló kötelezettség teljesítésétől teszik függővé az adós vagyonának felszámolására irányuló, olyan bírósági eljárás keretében lefolytatandó fizetésképtelenségi eljárás megindítása és lefolytatása nélkül, amelyben az alárendelt értékpapírok tulajdonosai félként vehetnek részt az eljárásban?
e)
A második kérdésre adott nemleges, valamint a harmadik és a negyedik kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethetetlen-e a bankokról szóló közlemény 40–46. pontja – amely pontok az állami támogatások nyújtásának lehetőségét a tőke, a hibridtőke és a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok törlésére és/vagy a hibrid tőkeinstrumentumok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok tőkévé történő átalakítására irányuló kötelezettség teljesítésétől teszik függővé – a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 29., 34., 35. és 40–42. cikkével, amennyiben ezen intézkedések végrehajtásához a részvénytársaság alapvető tőkéjének a részvénytársaság közgyűlésének határozata helyett az illetékes közigazgatási szerv határozatán alapuló leszállítása és/vagy felemelése szükséges?
f)
Tekintettel a bankokról szóló közlemény 19. pontjára – különösen az alapvető jogok tiszteletben tartásának e pontban előírt követelményére –, 20. pontjára, valamint a hibridtőkének és a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapíroknak az állami támogatás nyújtását megelőző átalakítására vagy leírására vonatkozó elv betartása kötelezettségének a közlemény 43. és 44. pontjában foglalt megerősítésére, értelmezhető-e úgy a közlemény, hogy ezen intézkedés nem kötelezi a gazdaságban bekövetkezett komoly zavart a hitelintézeteknek nyújtott állami támogatás révén megszüntetni szándékozó tagállamokat arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontján alapuló állami támogatás nyújtásának feltételeként vezessék be az említett átalakítás vagy leírás végrehajtásának kötelezettségét, vagyis hogy az állami támogatás elfogadásához elegendő, ha az átalakításra vagy leírásra pusztán arányosan kerül sor?
2)
Az irányelv (3) 2. cikkének hetedik francia bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy a reorganizációs intézkedésekbe beletartoznak a bankokról szóló közlemény 40–46. pontjában foglalt, részvényesekre és alárendelt hitelezőkre vonatkozó teherviselési intézkedések is (az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, a hibridtőke és a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok leírása, valamint a hibrid tőkeinstrumentumok és a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok tőkévé való átalakítása)?
(1) Az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus1-je utáni alkalmazásáról szóló bizottság közlemény (HL C 216., 2013.7.30.,1. o.; a továbbiakban: a bankokról szóló közlemény).
(2) HL L 315, 74. o.
(3) A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 125., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 15. o.).
Full & Egal Universal Law Academy