13.4.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 118/12
A Törvényszék (harmadik tanács) T-341/13. sz., Groupe Léa Nature SA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2014. szeptember 23-án hozott ítélete ellen a Debonair Trading Internacional Lda által 2014. november 25-én benyújtott fellebbezés
(C-537/14. P. sz. ügy)
(2015/C 118/16)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Debonair Trading Internacional Lda (képviselők: D. Selden ügyvéd, T. Alkin barrister)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Groupe Léa Nature SA
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
—
helyezze hatályon kívül a fellebbezési tanács határozatát hatályon kívül helyező ítéletet;
—
utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez ismételt elbírálásra azzal az iránymutatással, hogy a szóban forgó védjegyek hasonlók;
—
az ellenérdekű felet kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás során felmerülő költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A fellebbező két jogalapra, nevezetesen a közösségi védjegyrendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére hivatkozik. Összefoglalva a fellebbező azt állítja, hogy a szóban forgó védjegyek vizsgálata során a Törvényszék nem alkalmazta az állandó ítélkezési gyakorlatot, és ennek eredményeképpen tévesen állapította meg, hogy a védjegyek teljes mértékben különbözők.
2.
Először is, annak megállapítását követően, hogy a védjegyek a „so” közös elem miatt hangzásbeli szempontból hasonlók, a Törvényszéknek azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy általában, legalábbis e mértékig hasonlók. Az a következtetése, hogy a közös hangzásbeli elem ellenére különbözők, a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának és a 8. cikk (5) bekezdésének alkalmazásához szükséges hasonlóság jellegére és fokára vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlat alkalmazása elmulasztásának eredménye.
3.
Másodszor, mivel kimondta, hogy a védjegyek hangzásbeli szempontból hasonlók, a Törvényszéknek alapvetően hasonló okokból azt is meg kellett volna állapítania, hogy vizuálisan hasonlók (és ezért szükségképpen hasonlók a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 8. cikk (5) bekezdée értelmében). Az a következtetése, hogy a „so” közös vizuális elem ellenére vizuálisan különbözők, annak eredménye, hogy a „so” elem által keltett vizuális benyomás vizsgálata során elmulasztotta alkalmazni az állandó ítélkezési gyakorlatot.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy