26.1.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 26/21
A Törvényszék (ötödik tanács) T-630/13. sz., DK Recycling und Roheisen GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2014. szeptember 26-án hozott ítélete ellen a DK Recycling und Roheisen GmbH által 2014. november 27-én benyújtott fellebbezés
(C-540/14. P. sz. ügy)
(2015/C 026/26)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: DK Recycling und Roheisen GmbH (képviselők: S. Altenschmidt és P.-A. Schütter ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-630/13. sz. ügyben 2014. szeptember 26-án hozott ítéletét abban a részében, amelyben a rendelkező rész 2. pontjában a keresetet az 1. pontban megjelölteket meghaladó részben elutasítja;
—
adjon helyt teljes mértékben az első fokon előterjesztett és a keresetlevélben szereplő, arra irányuló kereseti kérelemnek, hogy semmisítsék meg az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő átmeneti ingyenes kiosztását szolgáló nemzeti végrehajtási intézkedésekről szóló, 2013. szeptember 5-i bizottsági határozat (C(2013) 5666; 2013/448/EU) (1) 1. cikkének (1) bekezdését abban a részében, amelyben elutasítja az I. melléklet A. pontjában felsorolt, DE000000000001320 és DE-new-14220-0045 azonosítóval megjelölt létesítményeknek a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján Németország által a Bizottság elé terjesztett, a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó jegyzékbe való felvételét, és az azokhoz tartozó kibocsátási egységek átmeneti, e létesítményeknek ingyenesen kiosztandó éves mennyiségeit;
—
másodlagosan helyezze hatályon kívül az 1. pontban megjelölt ítéletet, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé,
—
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező az uniós jognak a Bíróság alapokmánya 58. cikke első bekezdése második mondatának harmadik esete értelmében vett megsértését kifogásolja. A Törvényszék az alapjogoknak és az arányosság elvének a megsértésével az uniós joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította azt, hogy a Bizottság megtagadta a kibocsátási egységeknek a túlzott tagállami nehézségekkel jellemzett esetekre vonatkozó klauzula alapján történő ingyenes kiosztását. A megtámadott ítélet sérti a fellebbezőnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkében biztosított jogait.
A fellebbező az előterjesztett jogalapot érintően azzal érvel, hogy a Bizottság a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának a 2011/278/EU határozatban való szabályozásakor nem gondoskodott az egyéni jogok megfelelő védelmének biztosításáról. A kibocsátási egységeknek a 2011/278/EU határozat szerinti ingyenes kiosztása tipizáló számítási tényezők alapján történik. E határozat nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné további kibocsátási egységeknek az ingyenes kiosztását akkor, ha a tipizáló számítási tényezők alkalmazásával történő kiosztás valamely egyedi esetben rendkívüli terhet vagy ésszerűtlen nehézségeket eredményez.
A kereset elutasítása sérti a Chartában foglalt alapjogokat és az arányosság elvét. A Törvényszék kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszerének és a 2011/278/EU határozat szerinti kiosztási rendszernek a tipikusan felmerülő terheit vette figyelembe. A Törvényszék a Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétes módon teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a fellebbező egyéni jogainak a védelmét.
(1) HL L 240., 27. o.
Full & Egal Universal Law Academy