9.2.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 46/28
2014. december 4-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság
(C-557/14. sz. ügy)
(2015/C 046/35)
Az eljárás nyelve: portugál
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braga da Cruz és E. Manhaeve meghatalmazottak)
Alperes: Portugál Köztársaság
Kereseti kérelmek
—
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság – mivel nem tette meg a C-530/07. sz., Bizottság kontra Portugál Köztársaság ügyben 2009. május 7-én hozott ítéletében (1) foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket – nem teljesítette az EUMSZ 260. cikkből eredő kötelezettségeit;
—
kötelezze a Portugál Köztársaságot, hogy fizessen 20 196 euró összegű kényszerítő bírságot a fent hivatkozott C-530/07. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésével kapcsolatos késedelem minden egyes napjára a jelen ügyben meghozandó ítélet kihirdetésének napjától a fent hivatkozott C-530/07. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig;
—
kötelezze a Portugál Köztársaságot, hogy fizessen 2 244 euró napi átalányösszeget a fent hivatkozott C-530/07. sz. ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától a jelen ügyben meghozandó ítélet kihirdetésének napjáig, vagy a fent hivatkozott C-530/07. sz. ügyben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének napjáig, amennyiben annak végrehajtására korábban kerül sor;
—
a Portugál Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
I.
A szankció meghatározása, amelynek három kritériumon kell alapulnia:
1.
A jogsértés súlya: A Bizottság 3-as súlyossági együtthatót javasol az 1-től 20-ig terjedő skálán. Az EK-szerződés 228. cikkének végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: 2005-ös közlemény) értelmében a Bizottság a következők figyelembevételével számítja ki ezen együtthatót:
a)
A jogsértés tárgyát képező uniós jogszabályok fontossága: A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: 91/271 irányelv) 1., 2. cikkéből, a 3. cikkének (1) és (4) bekezdéséből, valamint az I. mellékletéből kitűnik, hogy a kezeletlen települési szennyvíz befogadó vizekbe való kibocsátása olyan szennyezést okoz, amely jelentősen befolyásolja az ilyen vizek minőségét, és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémákat. Valamennyi, 15 000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb agglomerációkból származó települési szennyvíz összegyűjtése és kezelése alapvető jelentőségű a befogadó vizek, a vízi ökoszisztémák és az e víztömegtől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák minőségének megőrzése és javítása, valamint az uniós irányelvek teljes és megfelelő alkalmazása szempontjából.
b)
Az említett jogsértésnek az egyéni és közérdekre gyakorolt hatásai:
—
A környezetvédelem és emberi egészség védelme közérdeken alapul. A Bíróság C-530/07. sz. ügyben hozott ítéletében (a továbbiakban: ítélet) foglaltak hiányos teljesítése jelentős környezetszennyezési veszéllyel és az emberi egészséget érintő következményekkel jár.
—
Az ítéletben foglaltak hiányos teljesítése ugyanígy érintheti más európai uniós irányelv alkalmazását, és közvetlenül befolyásolja a lakosság azon lehetőségét, hogy nem szennyezett, szabadidős tevékenységek végzését lehetővé tévő befogadó víztömeghez jussanak, ami következménnyel járhat az idegenforgalom ágazatára, és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységre.
c)
Egyéb, súlyosbító és enyhítő körülmények:
—
Enyhítő körülmények:
i)
A 15 000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb és a 91/271 irányelv 4. cikkének nem megfelelő agglomerációk száma az EUMSZ 258. cikk alapján hozott ítélet kihirdetése óta 15-ről 2-re csökkent.
ii)
Ami Vila Real de Santo António agglomerációt illeti, 2009 óta működik egy új kezelőtelep, és ezen agglomerációban csupán három terület nem csatlakozott még az említett telephez; ami Matosinhost illeti, a jelenlegi kezelőtelep az agglomeráció szennyvizeinek elsődleges tisztítását teszi lehetővé, amely vizeket aztán a tengerbe engedik a tengerparttól több mint két kilométer távolságra, tengeralatti kibocsátáson keresztül.
A portugál hatóságok szerint, e körülmény nem befolyásolja a fürdővizek minőségét.
—
Súlyosbító körülmények:
i)
Az ítéletben foglaltak maradéktalan teljesítése nem bizonyítható 2018 előtt, miközben a jelen ügy tárgyát képező összegyűjtési és kezelési kötelezettségeket legkésőbb 2000. december 31-ig kellett volna teljesíteni.
ii)
A 91/271 irányelv szóban forgó rendelkezései, amelyeket a Portugál Köztársaság továbbra sem teljesít, egyértelmű kötelezettséget fogalmaznak meg.
iii)
A portugál hatóságok az általuk több ízben a Bizottság elé terjesztett időpontokat oly módon nem tartották be, amelyet a Bizottság súlyosnak ítél.
iv)
A kifejezetten a települési szennyvizek kezelésével kapcsolatos, Portugáliával szembeni kötelezettségszegési eljárások – beleértve a Bírósági ítéleteket is – magas száma az ismétlődő jogsértő magatartást tesz nyilvánvalóvá, amelyet ráadásul olyan ágazatban tanúsítanak, ahol az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatás különösen jelentős.
2.
A jogsértés időtartama: Az ítélet meghozatala óta eltelt időt figyelembe véve a Bizottság a legmagasabb, vagyis a 3-as, időtartamra vonatkozó együttható alkalmazását javasolja.
3.
A szankció visszatartó ereje biztosításának szükségessége: Ahogy azt a 2005-ös közlemény kifejti, a visszatartó erő nagyságát az „n” együttható segítségével fejezik ki, amely két tényező átlaga: egyrészt az érintett tagállam bruttó hazai terméké, másrészt a szavazatok súlyozásáé a Tanácsban. Portugália esetében az alkalmazandó „n” együttható 3,40.
II. A szankció összegének számítása:
a)
A késedelmes napokra vonatkozó kényszerítő bírság:
—
A 2005-ös közlemény értelmében a következő képlet alapján számítandó ki:
egységes átalányösszeg x súlyossági együttható x a mulasztás időtartamát tükröző együttható x „n” együttható, vagyis a jelen esetben 660 x 3 x 3 x 3,40 = 20 196 euró/nap.
—
A késedelmes napokra vonatkozó kényszerítő bírság fokozatos csökkentésének biztosítása érdekében a Bizottság javasolja a késedelmes napokra vonatkozó kényszerítő bírság összegének (20 196 euró/nap) az ítéletet még nem teljesítő lakosegyenérték számával való osztását. A legutóbbi adatok szerint a 91/271 irányelvet még nem teljesítő lakosegyenérték száma 3 21 950. Következésképpen a Bizottság javasolja az egységes átalányösszeg (20 196 euró/nap) 3 21 950-nel való osztását.
—
Ezen osztás eredménye (20 196: 3 21 950), vagyis 0,06 euró/nap levonandó az egységes átalányösszegből minden olyan lakosegyenérték után, amely időközben jogkövető helyzetbe kerül.
b)
Az átalányösszeg:
—
Az átalányösszeg meghatározásához szükséges napi összeg kiszámítása nagymértékben megegyezik a kényszerítő bírság meghatározásánál alkalmazott napi összeg kiszámításával: az egységes átalányösszeget meg kell szorozni a súlyossági együtthatóval, majd a kapott eredményt meg kell szorozni az ország állandó együtthatójával („n” együttható), ami egyszerre figyelembe veszi az érintett tagállam fizetési képességét és a Tanácsban az e tagállam rendelkezésére álló szavazatok számát.
—
Az átalányösszeghez azonban a Bizottság a kényszerítő bírsághoz alkalmazottnál alacsonyabb átalányalapból indul ki, mivel a jogsértő tagállam magatartása elítélendőbb az EUMSZ 260. cikk alapján hozott ítélet meghozatalakor, hiszen a jogsértés a Bíróság egymást követő ítéleteinek ellenére fennáll. Az átalányösszeg megfizetéséhez szükséges egységes átalányösszeg jelenleg 220 euró/nap; a Bizottság nem tesz javaslatot mulasztás időtartamát tükröző együtthatóra.
—
Így figyelembe véve az egységes átalányösszeget, a súlyossági együtthatót és az „n” együtthatót, az átalányösszeg meghatározására szolgáló napi összeg: 220 x 3 x 3,40 = 2 244 euró.
c)
A legalacsonyabb átalányösszeg vizsgálata:
—
Meg kell vizsgálni, hogy az adott tagállam tekintetében megállapított minimális átalányösszegre tekintettel napi összeget vagy egy állandó összeget kell-e javasolni a Bíróság számára. E tekintetben össze kell hasonlítani egyrészt az átalányösszeg meghatározásához szükséges napi összeg összértékét, amelyet a (az EUMSZ 260. cikk szerinti kereset benyújtásáról szóló) bizottsági határozat napjáig kell számítani, másrészt az adott tagállamra meghatározott minimális átalányösszeget.
—
Az ítélet meghozatalától (2009. május 7.) és az EUMSZ 260. cikk szerinti kereset benyújtásáról szól bizottsági határozat elfogadásáig (2014. október 16.) eltelt napok száma 1987. Következésképpen az említett bizottsági határozat elfogadásának napján az átalányösszeg meghatározásához szükséges napi összeg összértéke 2 244 euró x 1987 nap = 4 4 58 828 euró.
—
A Portugália tekintetében megállapított minimális átalányösszeg jelenleg 1 8 75 000 euró.
—
Ennek következtében, mivel az átalányösszeg meghatározásához szükséges napi összeg 2014. október 16-i összértéke magasabb, mint a Portugália tekintetében megállapított minimális átalányösszeg, a Bizottság azt javasolja, hogy a Bíróság az átalányösszeg meghatározásához szükséges napi összeg, vagyis napi 2 244 euró megfizetésére kötelezze Portugáliát az ítélet kihirdetésének napjától az EUMSZ 260. cikk alapján meghozandó ítélet kihirdetésének napjáig, vagy az első ítéletben foglaltak Portugália általi teljesítésének napjáig, amennyiben annak végrehajtására korábban kerül sor.
(1) EU:C:2009:292.
(2) HL L 135,p. 40.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 26. o.
Full & Egal Universal Law Academy