23.2.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 65/24
Az Østre Landsret (Dánia) által 2014.december 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Caner Genc kontra Udlændingenævnet.
(C-561/14. sz. ügy)
(2015/C 065/34)
Az eljárás nyelve: dán
A kérdést előterjesztő bíróság
Østre Landsret
Az alapeljárás felei
Felperes: Caner Genc
Alperes: Udlændingenævnet (bevándorlási fellebbezési tanács)
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közti társulásról szóló, 1963. szeptember 12-i megállapodáshoz csatolt, a társulás előmozdításáról szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 társulási tanácsi határozat 13. cikkében foglalt „standstill” klauzulát, és/vagy az 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelettel (1) megerősített, az 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikkének (1) bekezdésében szereplő „standstill” klauzulát úgy kell-e értelmezni, hogy a kereső tevékenységet nem folytató családtagok – ideértve a tagállamban lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kereső tevékenységet folytató török állampolgárok kiskorú gyermekét – családegyesítésére vonatkozó új és szigorúbb feltételekre a „standstill” szabály vonatkozik, tekintettel a következőkre:
—
a „standstill” klauzulának a Bíróság által különösen a következő ítéletekben nyújtott értelmezése: Derin-ítélet, EU:C:2007:442; Dülger-ítélet, EU:C:2012:504; Ziebell-ítélet, EU:C:2011:809 (nagytanács), valamint a Demirkan-ítélet, EU:C:2013:583 (nagytanács),
—
az Ankarai Megállapodás célja és tartalma, különösen a Ziebell-ítéletben és a Demirkan-ítéletben adott értelmezés szerint, valamint tekintettel
—
arra a tényre, hogy a Megállapodás, valamint a hozzá csatolt jegyzőkönyvek és határozatok stb. nem tartalmaznak rendelkezést a családegyesítésre vonatkozóan, valamint
—
arra a tényre, hogy a Közösségen és a jelenlegi Európai Unión belüli családegyesítést mindig is a másodlagos jog szabályozta, jelenleg a szabad mozgásról szóló irányelv (2004/38/EK irányelv (2))?
2.
Az első kérdés megválaszolásához a Bíróságot arra kérik, jelezze, hogy a tagállamban lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kereső tevékenységet folytató török állampolgár családtagjának családegyesítéséhez fűződő származtatott joga alkalmazandó-e a török munkavállaló családtagjára az 1/80 határozat 13. cikke alapján, vagy a kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikkének (1) bekezdése szerint az csak a török önálló vállalkozók családtagjaira vonatkozik?
3.
Amennyiben a 2. kérdéssel összefüggésben értelmezett 1. kérdésre igenlő válasz adandó, a Bíróságot arra kérik, jelezze, hogy az 1/80 határozat 13. cikkének (1) bekezdése szerinti „standstill” klauzulát úgy kell-e értelmezni, hogy jogszerűek az olyan új korlátozások, amelyek bevezetését „valamely közérdeken alapuló nyomós ok indokolja, alkalmas a törvényes cél elérésének biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket” (túl azon, ami az 1/80 határozat 14. cikkében szerepel).
4.
Amennyiben a 3. kérdésre igenlő válasz adandó, a Bíróságot a következők megválaszolására kérik:
a)
Milyen iránymutatást szükséges alkalmazni a korlátozás vizsgálatának és az arányosság értékelésének elvégzéséhez? A Bíróságot többek között arra kérik, hogy jelezze, hogy ugyanazokat az elveket kell-e alkalmazni, mint amelyeket az uniós polgárok szabad mozgásával kapcsolatban a családegyesítésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott, és amelyek a szabad mozgásról szóló irányelven (2004/38 irányelven) és a Szerződés rendelkezésein alapulnak, vagy pedig más értékelést kell alkalmazni?
b)
Amennyiben más értékelést kell alkalmazni, mint ami a Bíróságnak az uniós polgárok szabad mozgásával kapcsolatos családegyesítésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatából ered, a Bíróságot arra kérik, jelezze, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Egyezményének a családi élethez való jogra vonatkozó 8. cikkével, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban elvégzett arányossági értékelést kell-e viszonyítási pontként elfogadni, és ha nem, mely elveket kell követni?
c)
Függetlenül az alkalmazandó értékelési módszertől:
A dán Udlændingeloven (külföldiekről szóló törvény) 9. § -ának (13) bekezdéséhez hasonló szabály – amely szerint a Dániában lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel, valamint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy és annak kiskorú gyermeke közötti családegyesítés abban az esetben, ha a gyermek és a gyermek másik szülője a származás szerinti országban vagy egy másik országban lakik, ahhoz a feltételhez kötött, hogy a gyermeket olyan kötelékek fűzzék Dániához, amely a Dániában történő sikeres beilleszkedést megalapozhatja, vagy ilyen kötelék megteremtésére lehetősége legyen – tekinthető-e olyan rendelkezésnek, amelyet „valamely közérdeken alapuló nyomós ok indokol, azaz alkalmas a törvényes cél elérésének biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket”?
(1) Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodáshoz csatolt, 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyv és pénzügyi jegyzőkönyv elfogadásáról, továbbá a hatálybalépésükhöz szükséges intézkedésekről szóló, 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelet (HL L 293., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 11. kötet, 41. o.).
(2) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL L 274., 47. o.).
Full & Egal Universal Law Academy