2.2.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 34/18
A Törvényszék (harmadik tanács) T-479/13. sz., Marchiani kontra Parlament ügyben 2014. október 10-én hozott ítélete ellen Jean-Charles Marchiani által 2014. december 9-én benyújtott fellebbezés
(C-566/14. sz. ügy)
(2015/C 034/20)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Jean-Charles Marchiani (képviselő: C.-S. Marchiani ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Parlament
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (harmadik tanács) T-479/13. sz., Jean-Charles Marchiani kontra Európai Parlament ügyben 2014. október 10-én hozott ítéletét.
Jogalapok és fontosabb érvek
A keresetének alátámasztására a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.
Először is a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy az esetében megtagadta az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak alkalmazását. A fellebbező szerint ugyanis a 2013. július 4-i határozatot szabálytalan eljárást követően hozták meg, mivel az eljárás ellentétes az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2008. május 19-i és július 9-i európai parlamenti elnökségi határozattal. Ezenkívül ezt a határozatot szélesebb értelemben a kontradiktórius eljárás elve és a védelemhez való jog megsértésével fogadták el.
Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, továbbá az érvelése ellentmondásos indokolást tartalmaz mivel a vitatott, 2013. július 4-i határozat jogszervűvé tétele érdekében az európai parlamenti képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó szabályozásra hivatkozik. Egyrészt a fellebbező szerint a 2013. július 4-i határozat a 2009-től hatályon kívül helyezett, az európai parlamenti képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó szabályozás téves alkalmazásából ered. Másrészt a Törvényszék, amely eredetileg az európai parlamenti képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó említett szabályozásra hivatkozott később, a bizonyítás szakaszában már egyáltalán nem erre a szabályozásra, hanem a 2012-ben közzétett uniós költségvetési rendeletre hivatkozott mint kizárólagos jogalapra.
Harmadszor, a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy kizárólag a fellebbezőre helyezte a bizonyítási terhet.
Negyedszer, a fellebbező szerint a Törvényszék jóváhagyta a pártatlanság elvének súlyos megsértését, amely elv az Európai Unió minden hatóságára kötelező a hatásköreik gyakorlása során. A Törvényszék ugyanis egyáltalán nem vette figyelembe az Európai Parlament főtitkára – a vitatott határozat kibocsátója – által korábban ellátott politikai feladatokat.
Végül a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a 2013. július 4-i határozat szabályozza azokat a költségeket, amelyeknek a megtéríthetősége már mindenképpen elévült. A fellebbező tehát úgy véli, hogy az elévülési szabályok Törvényszék általi figyelmen kívül hagyása a közösségi aktusok visszaható hatályának tilalmára vonatkozó elvnek, a bizalomvédelem elvének és az ésszerű határidő elvének megsértését eredményezte.
Full & Egal Universal Law Academy