23.3.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 96/4
A Törvényszék (első tanács) T-453/11. sz., Szajner kontra OHIM ügyben 2014. október 21-én hozott ítélete ellen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) által 2014. december 22-én benyújtott fellebbezés
(C-598/14. P. sz. ügy)
(2015/C 096/06)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: OHIM (képviselő: A. Folliard-Monguiral, meghatalmazott)
A többi fél az eljárásban: Gilbert Szajner, Forge de Laguiole
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
—
a Bíróság a Törvényszék előtti eljárás felperesét kötelezze az OHIM-nál felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező fellebbezésének alátámasztására két jogalapot terjeszt elő, azaz a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (1) 65. cikkének megsértését és az említett rendeletnek a szellemi tulajdonról szóló francia törvény L 711-4 cikkével együttesen értelmezett 8. cikke (4) bekezdésének megsértését.
A fellebbező szerint a Törvényszék csak akkor helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg a határozatot, ha annak vonatkozásában elfogadása idején fennáll a 207/2009 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében szereplő valamely hatályon kívül helyezési vagy megváltoztatási ok. A Törvényszék megsértette a fent említett rendelet 65. cikkének (2) bekezdését azzal, hogy nem tartotta tiszteletben a jogszerűség felülvizsgálatára irányuló jogkörének tartalmát, amely jogkörnek a fellebbezési tanács előtt előterjesztett (a határozat elfogadása idején fennálló ítélkezési gyakorlatot is magában foglaló) jogi és ténybeli elemekre kell korlátozódnia. A Törvényszék nem bizonyította, hogy a fellebbezési tanács tévedést követett el azon a napon, amikor a megtámadott határozatot elfogadta. A Törvényszék a fellebbezési tanács értékelését a saját értékelésével váltotta fel, és elvégezte a francia Cour de cassation 2012. július 10-i azon ítéletének értékelését, amelyről az említett fellebbezési tanácsnak nem volt lehetősége állást foglalni.
Ezenkívül a Törvényszék elferdítette a francia Cour de cassation 2012. július 10-i ítéletét annak kimondásával, hogy az „nem tekinthető kétértelműnek a cégnevek részére biztosított oltalom terjedelmét illetően, és az általánosan alkalmazandó”, és ily módon olyan tartalmat tulajdonított neki, amellyel az ügy további irataira tekintettel, a szellemi tulajdonról szóló francia törvény L 711-4 cikke összefüggésében nyilvánvalóan nem rendelkezett.
Végül a Törvényszék tévedett azzal, hogy a Forge de Laguiole társaság tevékenységi ágazatait a védjegyjogra jellemző szempontok alapján határozta meg. A Törvényszéknek a Forge de Laguiole társaság tevékenységi ágazatait az e társaság által értékesített áruk rendeltetésére és használatára tekintettel, nem pedig kizárólag az áru jellegének szempontját figyelembe véve kellett volna meghatároznia.
(1) HL L 78., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy