16.6.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 184/31
A Közszolgálati Törvényszék F-125/12. sz., Sesma Merino kontra OHIM ügyben 2013. december 11-én hozott ítélete ellen Alvaro Sesma Merino által 2014. február 21-én benyújtott fellebbezés
(T-127/14. P. sz. ügy)
2014/C 184/53
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Alvaro Sesma Merino (El Campello, Spanyolország (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)
A fellebbező kérelmei
—
A Törvényszék teljes körűen semmisítse meg a Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) F-125/12. sz. ügyben 2013. december 11-én hozott ítéletét, és határozzon a felperes által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeknek megfelelően;
—
másodlagosan, az eljárást a fent nevezett ítélet megsemmisítését követően utalja vissza a Közszolgálati Törvényszék elé;
—
semmisítse meg a felperes 2011. évre vonatkozó értékelő jelentésének (appraisal report) 2012. február 1-i változatát, valamint az alperes által 2012. február 2-án 14 óra 51 perckor és 15 óra 49 perckor elküldött e-maileket, amennyiben azok a felperes vonatkozásában meghatározzák az OHIM 2011. október 1-től2012. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozó célkitűzéseit;
—
kötelezze az OHIM-ot, hogy a felperest ért nem vagyoni károk címén fizessen a felperesnek a Törvényszék mérlegelése szerint megfelelő összegű kártérítést;
—
kötelezze az OHIM-ot a teljes eljárás – azaz a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás és a Bíróság előtti fellebbezési eljárás – költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik:
1.
Első fellebbezési jogalap: A személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének megsértése
—
A fellebbező arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítéletben képviselt felfogással ellentétben a célkitűzések meghatározása mindenképpen olyan intézkedés, amely közvetlenül és egyénileg érinti az érintett jogállását, és alkalmas arra, hogy egy adott jogi helyzetet közvetlenül csorbítson.
—
A fellebbező ebben az összefüggésben többek között azt adja elő, hogy a Közszolgálati Törvényszék csak azt vizsgálta, hogy a célkitűzések meghatározása a tisztviselő későbbi megítélésére vonatkozóan kötelező joghatásokat vált-e ki, de azt nem, hogy önmagában a célkitűzések meghatározása kötelező joghatásokat vált-e ki a fellebbezőre nézve, amire pedig mindenképpen igenlő választ kell adni. A fellebbező azt kifogásolja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a célkitűzések meghatározását összekeverte a felperes értékelésével. Ezenkívül ellentmond a gondoskodási kötelezettségnek és az arányosság elvének és ezáltal a jogállamiság elvének az, ha a tisztviselőt egy teljes éven keresztül el nem várható célkitűzések révén adott esetben el nem várható munkafeltételeknek vetik alá anélkül, hogy ezzel szemben közvetlenül védekezhetne.
2.
Második fellebbezési jogalap: Az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése és az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony jogvédelemhez való alapjog megsértése
—
A fellebbező az érdemi vizsgálat elmaradása miatt kifogásolja a hatékony jogvédelemhez való alapjog megsértését. Előadja, hogy további alapjogok megsértését kifogásolta, és hogy az ilyen sérelem mindig a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti sérelmet okozó aktusnak minősül. A későbbi értékelésre vonatkozó eljárásra való utalás sérti a hatékony jogvédelemhez való alapjogot.
3.
Harmadik fellebbezési jogalap: A logikai szabályok megsértése
—
A fellebbező ezzel a ponttal kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a logikai szabályoknak ellentmond, ha a célkitűzések meghatározását pusztán értékelést előkészítő cselekménynek minősítik.
—
Ugyanez vonatkozik a Törvényszék azon megállapítására, hogy bizonyos feltételek mellett a célkitűzések is minősülhetnek sérelmet okozó aktusnak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében. Éppen ezeknek a feltételeknek a vizsgálata képezné azonban a megalapozottság vizsgálatát. A Közszolgálati Törvényszék ezzel elismeri a jogvédelemi lehetőség szükségességét, amelyet azután – nem következetes módon – mint elfogadhatatlant elutasít.
Full & Egal Universal Law Academy