14.7.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 223/21
2014. április 25-én benyújtott kereset – Vatenfall Europe Mining és társai kontra Bizottság
(T-260/14. sz. ügy)
2014/C 223/26
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Vatenfall Europe Mining (Cottbus, Németország), Vattenfall Europe Sales GmbH (Hamburg, Németország) és Vattenfall GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: R. Karpenstein és C. Johann ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;
—
az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap: nem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrás
A felperesek első jogalapjuk keretében arra hivatkoznak, hogy a Bizottság a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) alapján megvalósított pénzmozgások esetében tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználását feltételezi.
—
A törvény által nyújtott kedvezmény állami forrás felhasználása nélkül nem elegendő a támogatás tényállásának megvalósításához. Az EEG-pótdíj esetében hiányzik az állami forrás felhasználása, mivel azt kizárólag a magánszférához tartozók fizetik és a beszedett forrásokat folyamatos ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó beavatkozási lehetőség hiányában nem lehet államinak tekinteni.
—
Az EEG-pótdíj állami ellenőrzésére már csak ezért sem kerül sor, mert annak összegét nem állami hatóság, hanem a villamos energiának az áramtőzsdén kialakuló ára, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia határozza meg. Ezen felül hiányzik az állam beavatkozási lehetősége az energiaszolgáltató és a végfelhasználó viszonyában az EEG kompenzációs rendszerének 5. szintjén. A költségek áthárítása tisztán polgári jogi jogviszony alapján történik.
—
Az EEG-pótdíj és az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése közötti szükségszerű összefüggés alapján így az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása tekintetében is hiányzik a megkövetelt állami ellenőrzés. Ezt az sem alapozza meg, hogy az ellenőrzésről a Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle (német szövetségi gazdasági és export-ellenőrzési hivatal) dönt, mivel e hivatal feladata pusztán a megfigyelés és megállapítások tétele.
—
Ráadásul az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentésével az állam nem mond le olyan bevételekről, amelyeket általában beszedhetett volna. Az EEG kompenzációs rendszere alapján a pótdíjcsökkentés nem jár az EEG-pótdíjból eredő teljes bevétel csökkenésével. Az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentését kiegyenlíti a nem kedvezményezett végfelhasználók részére szállított villamos energia minden egyes kilowattórájára kivetett magasabb pótdíj.
2.
A második jogalap: nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előny
A második jogalapjuk keretében a felperesek arra hivatkoznak, hogy az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása a Bizottság véleményével ellentétben semmilyen, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyt nem ír elő. A villamosenergia-igényes és nem villamosenergia-igényes fogyasztók közötti különbségtételt az EEG pótdíj-rendszerének logikája indokolja, és ezáltal alapvetően nem szelektív. Az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése kizárólag azon különös hátrányokat kompenzálja, amelyek e vállalkozásokat a fogyasztás alapján beszedett EEG-pótdíjjal kapcsolatban érte.
3.
A harmadik jogalap: nem áll fenn a verseny torzítása (illetve annak veszélye) vagy a kereskedelem érintettsége
A harmadik jogalappal a felperesek arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs szabály a versenyt nem torzítja, illetve nem fenyeget a torzítás veszélyével és nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
Full & Egal Universal Law Academy