14.7.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 223/22
2014. április 28-án benyújtott kereset – Hydro Aluminium Rolled Products és társai kontra Bizottság
(T-263/14. sz. ügy)
2014/C 223/27
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Hydro Aluminium Rolled Products GmbH (Grevenbroich, Németország), Aluminium Norf GmbH (Neuss, Németország) és Trimet Aluminium SE (Essen, Németország) (képviselők: U. Karpenstein és C. Johann ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;
—
az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrás hiánya
A felperesek első jogalapjukkal arra hivatkoznak, hogy a Bizottság a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) alapján megvalósított pénzmozgások esetében tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználását feltételezi.
—
A Bizottság tévesen feltételezte, hogy az EEG alapján megvalósított pénzmozgásokra az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználásával kerülne sor.
—
Az EEG-pótdíjat kizárólag magánszférához tartozók fizetik. A beszedett forrásokat nem lehet államinak tekinteni. Mind az EEG-pótdíj, mind az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentése esetén hiányzik a megkövetelt állami ellenőrzés és a hatóságok ehhez kapcsolódó tényleges beavatkozási lehetősége.
—
Az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentése semmiképpen sem eredményezi az azon bevételekről való lemondást, amelyeket az állam általában beszedhetett volna. A csökkentés fedezetét kizárólag magánforrások, azaz a nem kedvezményezett végfelhasználók részére szállított villamos energia minden egyes kilowattórájára kivetett magasabb pótdíj képezi. Az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása így nem befolyásolja az EEG-pótdíjból eredő teljes bevétel összegét, hanem csak a teherviselés belső elosztását érinti.
2.
A második jogalap: nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előny
A második jogalappal a felperesek arra hivatkoznak, hogy az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása a Bizottság véleményével ellentétben semmilyen, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyt nem ír elő. A villamosenergia-igényes és nem villamosenergia-igényes fogyasztók közötti különbségtételt az EEG pótdíj-rendszerének logikája indokolja, és ezáltal alapvetően nem szelektív.
Full & Egal Universal Law Academy