14.7.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 223/42
2014. május 2-án benyújtott kereset – egeplast international kontra Bizottság
(T-291/14. sz. ügy)
2014/C 223/45
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: egeplast international GmbH (Greven, Németország) (képviselő: IA. Rosenfeld ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;
—
az Európai Bizottságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik.
1.
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előnyben részesítés hiánya
—
A felperes arra hivatkozik, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben (a továbbiakban: EEG) foglalt külön kompenzációs rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előnyben részesítésnek, hanem csupán a felperes versenyképességét érzékenyen érintő, a felperesre csak az EEG-pótdíj bevezetése következtében kirótt teher csökkentésének. Ez a kompenzációs rendszer egy hátrány részleges ellentételezését, nem pedig előnyszerzést szolgál.
2.
A szelektivitás hiánya
—
A felperes továbbá előadja, hogy a külön kompenzációs rendszer nem szelektív jellegű, mivel nem korlátozódik meghatározott vállalkozásokra vagy iparágakra. Ennek megfelelően a gyakorlatban is sokrétű azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek profitálnak a kompenzációs rendszerből. A kompenzációs rendszer ellentmondásmentesen illeszkedik bele az EEG 2012-be, és a terhekre vonatkozóan olyan szabályozást tesz lehetővé, amely szerves részét képezi az EEG rendszerének.
3.
Állami vagy államinak betudható források hiánya
—
A felperes továbbá előadja, hogy az EEG-pótdíj esetében nincsen szó állami vagy államinak betudható forrásról. Az EEG-pótdíj az átvételirendszer-üzemeltetőknek a villamosenergia-ellátókkal szemben fennálló, arra irányuló polgári jogi igényének teljesítését szolgálja, hogy a villamos energia értékesítése során felmerült kiadásaikat megtérítsék. A pótdíj mértékét az átvételirendszer-üzemeltetők határozzák meg, ebben nem vesznek részt állami szervek. A Bundesnetzagentur (villamosenergia-hálózatért felelős szövetségi hatóság) hatásköre kizárólag annak felülvizsgálatára irányul, hogy az átvételirendszer-üzemeltetők szabályszerűen állapították-e meg a pótdíj mértékét. Az átvételirendszer-üzemeltetők azonban nem ruháznak a Bundesnetzagenturrra a pótdíjból származó bevételek feletti állandó ellenőrzési vagy rendelkezési jogkört.
4.
Versenytorzítás és kereskedelemre gyakorolt hatás hiánya
—
A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a pótdíjbevétel nem állami jellegéből az következik, hogy az EEG-pótdíj csökkentése nem minősül állami bevételről való lemondásnak. Már csak azért sem áll ez fenn, mert a pótdíjegyenleg esetleges bevételcsökkenését magánforrásokból – a nem privilegizált végső fogyasztók által fizetendő magasabb összegű pótdíj formájában – ellentételezik.
Full & Egal Universal Law Academy