14.7.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 223/61
2014. május 2-án benyújtott kereset –Vinnolit kontra Bizottság
(T-318/14. sz. ügy)
2014/C 223/63
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Vinnolit GmbH & Co. KG (Ismaning, Németország) (képviselő: M. Geipel ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. ügyben 2013. december 18-án hozott európai bizottsági határozatot abban a részében, amely az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozik;
—
az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap: nem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás
—
A felperes arra hivatkozik, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben (a továbbiakban: EEG) az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése egy polgári jogi kompenzációs mechanizmus módosításának tekinthető. Nem biztosítanak hozzá állami vagy államilag ellenőrzött forrást.
2.
A második jogalap: egyáltalán nem új támogatás
—
A felperes a továbbiakban arra hivatkozik, hogy az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése nem minősül az EUMSZ 108. cikk értelmében új támogatásnak, mivel a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozóan a Németországi Szövetségi Köztársaságban kialakított finanszírozási mechanizmust az Európai Bizottság korábban a támogatások jogával összeegyeztethetőnek minősítette, és az mindezidáig nem módosult jelentősen.
3.
Harmadik jogalap: Az alapjogok és az arányosság elvének megsértése
—
A felperes ezzel kapcsolatban azt adja elő, hogy az Európai Bizottság nem, illetve nem megfelelően gyakorolta az őt megillető mozgásteret, mert egyrészt nem vette figyelembe azokat a jelentős hátrányos kihatásokat, amelyeket a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása az érintett vállalkozás számára maga után von, másrészt pedig a vizsgálati eljárást olyan időpontban indította meg, amikor az még nem lett volna szükséges.
4.
Negyedik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése
—
A felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság határozatának meghozatalával megsértette az érintett vállalkozás tekintetében a bizalomvédelem elvét, mivel a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozóan a Németországi Szövetségi Köztársaságban kialakított finanszírozási mechanizmust az Európai Bizottság korábban a támogatások jogával összeegyeztethetőnek minősítette, és az mindezidáig nem módosult jelentősen.
5.
Ötödik jogalap: hatáskörtúllépés
—
A felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság határozatának meghozatalával túllépte a ráruházott hatáskört, mivel jogellenesen csökkentette a megújuló energiaforrások támogatására kialakítására vonatkozóan az elsődleges és másodlagos jog által a Németországi Szövetségi Köztársaság számára biztosított döntési mozgásteret.
Full & Egal Universal Law Academy