11.8.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 261/37
2014. május 30-án benyújtott kereset – Pshonka kontra Tanács
(T-380/14. sz. ügy)
2014/C 261/62
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Artem Viktorovych Pshonka (Moszkva, Oroszország) (képviselők: C. Constantina és J.-M. Reymond ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikke alapján a felperest érintő részében részben semmisítse meg a 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot és a 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletet, és rendelje el különösen:
—
a felperes nevének törlését a 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet I. mellékletéből;
—
a felperes nevének törlését a 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot I. mellékletéből;
—
az EUMSZ 263. cikk alapján részben semmisítse meg a 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot és a 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletet, amennyiben nem felelnek meg az együttes javaslatnak;
—
a Tanácsot kötelezze ezen eljárás költségeinek viselésére és ítélje meg a felperes költségeinek megtérítését.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Tanács hatásköre hiányzott és a törvényes bíróság hatásköreit megsértették, amely szerint:
—
a vitatott rendelet elfogadásával megsértették az EUMSZ 215. cikk (2 bekezdésében rögzített eljárást, ugyanis a rendelet kiterjesztette a korlátozó intézkedések alkalmazási körét az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság együttes javaslatához képest, amely a rendelet alapjául szolgált.
—
a felperes jegyzékbe vétele olyan személy pellengérre állításához vezetett, aki nem élvezte a szabályszerű eljárás előnyeit, és akit az arra illetékes bíróság nem marasztalt el.
2
A második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a tényeket nyilvánvalóan hibásan értékelték. Arra hivatkozik, hogy ukrán közpénzek sikkasztásával és/vagy Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggésben semmilyen nyomozást nem kezdeményeztek vele szemben sem a vitatott intézkedések elfogadásának időpontjában, sem pedig azelőtt. Ezenfelül a felperes azt állítja, hogy még ha történt is volna ilyen állítólagos nyomozás, annak nem lenne semmilyen ténybeli vagy jogi alapja, továbbá az kizárólag politikai indíttatású lenne. Végezetül a felperes azt állítja, hogy a jegyzékbe vétel Tanács által közölt indokai nem felelnek meg a vitatott intézkedésekben előírt feltételeknek, és azokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.
3
A harmadik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy az alapvető jogait megsértették. Arra hivatkozik, hogy:
—
a Tanács az EUMSZ 296. cikkben foglaltakat megsértve nem biztosította a felperes számára az egyedi és konkrét ténybeli és jogi indokolást;
—
a felperes számára nem biztosították a jogot, hogy álláspontját a Tanáccsal megismertethesse;
—
az erre vonatkozó bírósági ítéletek és bizonyítékok hiányában a felperest az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként megnevező vitatott intézkedések a felperes azon jogának megsértését jelentik, hogy az ártatlanságát mindaddig vélelmezni kell, amíg bűnössége be nem bizonyosodik;
—
a felperest nem tájékoztatták a vele szemben felhozott bizonyítékokról, ennélfogva azokat a Törvényszék előtt nem tudja vitatni, ami a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogának megsértését jelenti;
—
a felperest nyíltan megfosztották a tulajdonhoz való jogától;
—
az eset körülményeivel és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összevetve a vitatott szankciók aránytalanok és
—
a mód, ahogyan a felperest a vitatott intézkedések ábrázolják, a felperes jó hírnevét súlyosan sérti.
Full & Egal Universal Law Academy