4.8.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 253/51
2014. június 10-én benyújtott kereset – Duro Felguera kontra Bizottság
(T-401/14. sz. ügy)
2014/C 253/67
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Duro Felguera (Gijón, Spanyolország) (képviselő: A. López Gómez ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a megtámadott határozatot;
—
másodlagosan semmisítse meg a határozatot annyiban, amennyiben az az új és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősíti azon adóügyi intézkedések összességét, amelyek az úgynevezett spanyol pénzügyi lízingrendszert (SEAF) alkotják;
—
harmadlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 1. és 4. cikkét, amelyek a gazdasági érdekcsoportok (AIE) befektető társaságait ezen állítólagos támogatások kizárólagos kedvezményezettjeiként, és a visszatéríttetés kizárólagos kötelezettjeiként azonosítják;
—
negyedlegesen semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét annyiban, amennyiben az az uniós jog általános elveinek megsértésével elrendeli az állítólagos támogatások visszatéríttetését;
—
ötödlegesen semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét annyiban, amennyiben az a befektetők és más jogalanyok közötti magánjogi szerződések jogszerűségéről határoz, és
—
a Bizottságot kötelezze ezen eljárás valamennyi költségének viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügyben megtámadott határozat azonos a T-515/13. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal. Keresetének alátámasztása végett a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalapja keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikket, mivel a SEAF-ot, és az azt alkotó intézkedéseket állami támogatásnak minősíti. A felperes álláspontja szerint a Bizottság globális álláspontja téves, mivel magánjogi jellegű, a jogalanyok által a nyereség optimalizálása céljából véghezvitt ügyleteket kever össze az adóhatóságok által ad hoc jelleggel, adókedvezmény létrehozása céljából létrehozott mechanizmussal.
2.
A felperes a második jogalapját arra alapítja, hogy a Bizottság tévesen határozta meg a támogatás kedvezményezettjét, mivel maga a Bizottság is elismeri, hogy a támogatásban, illetve annak többségében a hajót megvásárló hajózási vállalkozó részesül, és nem a gazdasági érdekcsoport (AIE). Még ha az előrehozott értékcsökkenést az AIE kérné is, és az e csoport tagjai számára biztosítana is hasznot, ezt követően azt 90 %-ban átruházzák a hajótársaságokra.
3.
A felperes a harmadik jogalapja keretében azzal érvel, hogy megsértették az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikket azáltal, hogy a Bizottság a tonnánkénti adóztatás spanyol rendszerét bizonyos esetek vonatkozásában új támogatásnak minősíti, és nem létező támogatásnak.
4.
A felperes a negyedik jogalapja keretében az EUMSZ 107. és EUMSZ 296. cikk megsértésére hivatkozik amiatt, hogy a Bizottság nem jelölte meg a megfelelő módon azokat az indokokat, amelyek arra a következtetésre vezették, hogy a gazdasági érdekcsoport és annak befektetői az állami támogatás kizárólagos és végső kedvezményezettjei, és hogy e csoport és annak befektetői kötelesek a visszatérítésre.
5.
Ötödször –másodlagos jelleggel – a felperes arra hivatkozik, hogy a támogatás visszatérítésének elrendelése nem lehetséges, mivel a megtámadott határozat sérti az egyenlő bánásmódnak, az arányosságnak és a bizalomvédelemnek az általános elvét.
6.
Hatodszor – harmadlagosan – a felperes azt állítja, hogy megsértették a hatáskörmegosztásnak az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikken, a 659/1999 tanácsi rendelet 14. cikkén, valamint az EU Alapjogi Chartájának 16. cikkén alapuló elvét, mivel a megtámadott határozat a befektetők és az egyéb jogalanyok között a spanyol jog alapján kötött magánjogi szerződésekben szereplő szerződéses kikötések jogszerűségét bírálta el.
Full & Egal Universal Law Academy