1.9.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 292/51
2014. június 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács
(T-494/14. sz. ügy)
2014/C 292/63
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Oleksandr Klymenko (Kijev, Ukrajna) (képviselők: M. Shaw QC és I. Quirk barrister)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg azonnali hatállyal a 2014/216 határozatot és a 381/2014 rendeletet az O. Klymenkóra vonatkozó részükben és
—
kötelezze a Tanácsot O. Klymenkónak a jelen eljárásban felmerült költségei viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a felperes védelemhez való jogának és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogának a megsértésén alapul, mivel nem tudott arról, hogy nyomozást folytatnak ellene, amelynek alapján felvették azon személyek, szervezetek és szervek listájára, akik, illetve amelyek a vitatott korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak, valamint sem a Tanács, sem pedig az ukrán hatóságok nem szolgáltattak erről részleteket. A felperes továbbá azt állítja, hogy nem közölték vele a listára vétel indokait és ezért nem biztosították a lehetőséget észrevételek előterjesztésére.
2.
A második jogalap a bizonyítékokkal kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a tények azt mutatják, hogy a felperes az Ukrajnában hivatalban töltött időszaka alatt harcolt a korrupció ellen, valamint hogy nem vállalt szerepet az ukrán közpénzek sikkasztásában.
3.
A harmadik jogalap az indokolás elmulasztásán, a 2014/119 határozat (1) cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésének hiányán, valamint hatáskörrel való visszaélésen alapul, amennyiben a felperes listára vételének indokai homályosak és nem konkrétak. A felperes azt állítja, hogy a Tanács tehát nem bizonyította, hogy a 2014/119 határozat (1) cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok hatálya alá tartozik, így a listára vétele hatáskörrel való visszaélésnek minősül.
4.
A negyedik jogalap a tulajdonhoz való jognak és az arányosság elvének a megsértésén alapul, mivel a felperes pénzeszközeinek a befagyasztása tulajdonhoz való joga tekintetében szükségtelen és aránytalan beavatkozásnak minősül.
Full & Egal Universal Law Academy