10.11.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 395/52
2014. július 28-án benyújtott kereset – Larymnis Larko kontra Bizottság
(T-575/14. sz. ügy)
2014/C 395/65
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Elliniki Metalleftiki kai Metallourgiki Larymnis Larko A. E. (Kallithea Attikis, Görögország) (képviselő: B. Koulouris ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a „Geniki Metalleftiki kai Metallourgiki Anonimi Eteria NEA LARKO” [NEA LARKO] részvénytársaság javára a Görög Köztársaság által végrehajtott állami támogatásról szóló, 2014. március 27-i SA.34572. sz. (2013/C) (korábbi 2013/NN) bizottsági határozatot (SG-Greffe(2014) D/4621/28/03/2014) az abban említett 2., 3., 4. és 6. intézkedéseket érintő részében, amelyek – a megtámadott határozat szerint – a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásoknak minősülnek;
—
az alperest kötelezze a felperes részéről felmerült eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes elsősorban azt állítja, hogy nyilvánvaló jogi érdeke fűződik a megtámadott határozat megsemmisítésének kérelmezéséhez, mivel az – a határozat címzettjeihez hasonlóan – közvetlenül és személyében érinti, másodsorban pedig három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap
—
A felperes a következőket állítja: a) amint az a megtámadott határozatból kitűnik, a Bizottság anélkül jutott a görög hatóságok által elfogadott, szóban forgó intézkedésekkel kapcsolatos következtetéseire, hogy elegendő információkkal rendelkezett volna e tekintetben. Különösen a 2., 4. és 6. intézkedéseket (azaz a 2008., a 2010. és a 2011. évi állami garanciákat) illetően, a megtámadott határozat kifejezetten hivatkozik arra, hogy a Bizottság nem rendelkezik információkkal az említett garanciák lejáratára vonatkozóan. Ezen túlmenően, ami a 3. intézkedést (2009. évi tőkeemelés) illeti, a Bizottság elismeri, hogy nem tudja, mikor került sor az említett tőkeemelés jelentős részére; b) a megtámadott határozat indokolása továbbá abban is hiányos, hogy a NEA LARKO-nál jelentkező előny eredetének és a többi gazdasági szereplőt érő versenyhátránynak a körülhatárolása céljából egyáltalán nem határozza meg a szóban forgó termékek piacát; c) a 4. és 6. intézkedést illetően ugyanis egyedül a görög állam jutott előnyhöz, amely – ahelyett, hogy visszatérítette volna a NEA LARKO számára az általa befizetett adókat (jövedelemadó és HÉA) – a szóban forgó, díjakkal terhelt garanciákat biztosította a számára.
2.
A második, a ténybeli körülmények téves értékelésére (tényállás téves megállapítása), valamint az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves értelmezésére és alkalmazására alapított jogalap
—
A felperes a következőket állítja: a) mind a fent említett garanciák (2., 4. és 6. intézkedés), mind pedig a 3. intézkedés (a NEA LARKO tőkéjének 2009. évi megemelése) során a görög hatóságok „ésszerű piacgazdasági befektetőként” jártak el. Bármely ésszerű szakmai befektető garanciákat biztosított volna azon társaság részére, amelyben saját érdekeltségekkel rendelkezik (a jelen esetben ez volt a helyzet NEA LARKO-t illetően a görög állam részéről), a saját vállalkozásával szemben fennálló megfelelő kötelezettségei (ez esetben a görög államnak a jövedelemadó és a HÉA NEA LARKO számára történő visszatérítésére irányuló kötelezettségei) által fedezett összegek tekintetében. Ezen túlmenően, a jelen ügyben a görög állam a NEA LARKO értékesítéséből nyereségre számított. Hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó garanciákra nem került sor, valamint b) a megtámadott határozat nem vizsgálta az ellenőrzött vállalkozás méretét, sem pedig azt, hogy – a NEA LARKO említett mérete és az általa a termék piacának teljes egészében elfoglalt helyzet tükrében – a NEA LARKO gyakorolhatott-e befolyást a „termék” belső piacára. Végezetül hangsúlyozni kell, hogy a NEA LARKO mérete miatt a szóban forgó állami támogatások semmilyen módon nem tudtak volna hatást gyakorolni a belső piacra.
3.
A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap
—
A felperes előadja, hogy a megtámadott határozatot a kapott támogatás mértékének megállapítása során az arányosság elvének megsértése miatt még annak feltételezése esetén is meg kell semmisíteni, hogy a szóban forgó garanciák jogellenes állami támogatások. Közelebbről: a támogatás mértékének megállapítását illetően (2., 4. és 6. intézkedés), a Bizottság nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó intézkedésekre nem került sor, továbbá hogy ezért nem lehetett jogszerűen azt követelni a NEA LARKO-tól (vagy valamely harmadik vállalkozástól), hogy a meg nem valósult garanciák összegével azonos összeget fizessen meg, mivel ezt az összeget is a görög állam garanciái fedezték, amely állam a szóban forgó garanciákat nyilvánvalóan a kölcsönök jogosultja, a NEA LARKO adósságainak fedezésére nyújtotta.
Full & Egal Universal Law Academy