8.12.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 439/33
2014. szeptember 19-én benyújtott kereset – Lupin kontra Bizottság
(T-680/14. sz. ügy)
(2014/C 439/43)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Lupin Ltd (Maharashtra, India) (képviselők: M. Pullen, R. Fawcett-Feuillette, M. Boles solicitorok, V. Wakefield barrister és M. Hoskins QC)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a határozatot annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a Lupin megsértette az EUMSZ 101. cikket; és/vagy
—
törölje vagy csökkentse a Lupinnal szemben kiszabott bírságot; és
—
kötelezze a Bizottságot a Lupin ezen eljárásban felmerült költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Jelen keresetével a felperes az AT.39612 – „Perindopril (Servier)”-ügyben 2014. július 9-én hozott C(2014) 4955 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a felperes az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, cél általi jogsértést követett el. A felperes előadja, hogy:
—
a Bizottság megállapítása jogellenes, mert egy teljesen újszerű és pontatlan jogi vizsgálaton alapul. Különösen egy „jelentős ösztönzés” megfizetésétől függ, amely a felperes szerint nem tükrözi a fennálló joggyakorlatot, és jogilag is téves;
—
a Bizottság megközelítése nemcsak a versenyjog céljait, de a szabadalmi jog és a modern polgári eljárásjog céljait sem ismeri fel, és nem tulajdonít nekik hatást. A felperes szerint a Bizottságnak a járulékos korlátozások elméletére és/vagy a Wouters-ítéletben elismert elvekre való hivatkozással kellett volna értékelnie a cél általi korlátozás kérdését. Ennek elmulasztása téves jogalkalmazásnak minősül.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a felperes az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, hatás általi jogsértést követett el. A felperes álláspontja szerint a Bizottság megközelítése a tekintetben, hogy a szabadalmi megállapodás hatás általi jogsértés-e, ugyanazokban a hiányosságokban szenved, mint a cél általi jogsértésre vonatkozó megközelítése.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévedett, amikor egyáltalán bírságot szabott ki a felperessel szemben, másodlagosan pedig, hogy a kiszabott bírság túl magas, és azt csökkenteni kell. A felperes azt állítja, hogy:
—
az állítólagos jogsértő magatartás újszerű volt, és nem érdemel bírságot, illetve csak szimbolikus összegben;
—
a bírság nem tükrözi a felperes állítólagos jogsértésének viszonylagos súlyát és időtartamát, valamint méltánytalan;
—
a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a felperes által Servier-re ruházott szellemi tulajdon törvényes értékét;
—
a Bizottság a Krkával szemben kiszabott bírsággal összehasonlításban megsértette az egyenlő bánásmód elvét.
Full & Egal Universal Law Academy