1.12.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 431/36
A Közszolgálati Törvényszék F-63/13. sz., Psarras kontra ENISA ügyben 2014. július 2-án hozott ítélete ellen az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által 2014. szeptember 12-én benyújtott fellebbezés
(T-689/14. P. sz. ügy)
(2014/C 431/59)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Fellebbező: Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (képviselők: P. Empadinhas és C. Meidanis ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Aristidis Psarras (Héraklion, Görögország)
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
teljes egészében helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék által az F-63/13. sz. ügyben 2014. július 2-án hozott ítéletet;
—
teljes egészében utasítsa el az F-63/13. sz. ügy keretében a felperes által előterjesztett kérelmeket; és
—
a felperest kötelezze mind a Közszolgálati Törvényszék, mind pedig a Törvényszék előtti eljárásban felmerült valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a 2012. május 4-én és az azt követő időszakban történt események tekintetében a tények elferdítésén, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek – Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 59. cikkével összefüggésben értelmezett – 47. cikke tekintetében a téves jogalkalmazáson alapul.
2.
A második jogalap a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja tekintetében téves jogalkalmazáson alapul, mivel egyrészről az ítélet szerint e rendelkezés megsértésének megállapítása automatikusan maga után vonja a megtámadott határozat ipso jure megsemmisítését, figyelmen kívül hagyva azt az ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a felperesnek azt is bizonyítania kellett volna, hogy – e jogsértés hiányában – a megtámadott határozat tartalma eltérő lehetett volna, másrészről pedig a rendelkezésnek az ítéletben szereplő ezen új értelmezése alapján a Közszolgálati Törvényszék az eleddig alkalmazott ítélkezési gyakorlatot „teljes egészében megfosztotta tartalmától”.
3.
A harmadik jogalap a Közszolgálati Törvényszék arra irányuló kötelezettségének megsértésén alapul, hogy határozatot kell hoznia az elsőfokú eljárás alperese által felhozott elfogadhatatlansági kifogásokról, továbbá az elégtelen indokoláson, valamint a kártérítési kérelemmel kapcsolatban lefolytatandó, pert megelőző eljárás tiszteletben tartásának kötelezettségén és annak megsértésén alapul.
4.
A negyedik jogalap az arra vonatkozó ítélkezési gyakorlat figyelmen kívül hagyásán alapul, amely szerint a megtámadott határozat megsemmisítése – főszabály szerint – megfelelő jóvátételt képez, továbbá az elégtelen indokoláson, azon, hogy a Közszolgálati Törvényszék ultra vires határozott, valamint nyilvánvaló értékelési hibán alapul.
5.
Az ötödik jogalap a Közszolgálati Törvényszék pártatlanságának állítólagos hiányán alapul.
Full & Egal Universal Law Academy