22.12.2014
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 462/25
2014. szeptember 21-én benyújtott kereset – Servier és társai kontra Bizottság
(T-691/14. sz. ügy)
(2014/C 462/39)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Servier SAS (Suresnes, Franciaország); Servier Laboratories Ltd (Wexham, Egyesült Királyság); és Les Laboratoires Servier SAS (Suresnes) (képviselők: I. S. Forrester, QC, J. Killick barrister, O. de Juvigny ügyvéd, és M.-I. F. Utges Manley solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg egészben vagy részben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39.612 – Perindopril (Servier)-ügy) 2014. július 9-én hozott C(2014) 4955 végleges bizottsági határozat 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. cikkét a Servier SAS-t, a Les Laboratoires Servier-t és a Servier Laboratories Limitedet érintő részében;
—
másodlagosan korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva lényegesen csökkentse az említett határozat 7. cikkében a Servier SAS-sel, a Les Laboratoires Servier-vel és a Servier Laboratories Limiteddel szemben kiszabott bírságok összegét;
—
a Servier SAS, a Les Laboratoires Servier és a Servier Laboratories Limited javára ismerje el a határozatnak a Biogaran által benyújtott kereset alapján való bármilyen – teljes vagy részleges – megsemmisítésének joghatásait;
—
rendeljen el bármely más intézkedést, amelyet szükségesnek tart;
—
az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tizenhét jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap eljárási hibán alapul, amennyiben a vizsgálat egy elmélet igazolására támaszkodott. A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság, miután az ágazati vizsgálatot követően nyilvánosan abból indult ki, hogy az érintett ágazat „romlott”, minden áron igyekezett ezt a feltételezést egy határozattal igazolni, akár az ügyben felmerült tények elferdítésével és újraírásával is.
2.
A második jogalap a lényeges eljárási szabályok megsértésén alapul, mivel a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottságot, amelynek véleménye az 1/2003/EK rendelet (1) 14. cikke értelmében minden határozat előtt kötelező, nem megfelelő időben kérték fel, és mivel csupán három tagállam képviselője vett részt az említett bizottság ülésén.
3.
A harmadik jogalap a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésén alapul, mivel a Bizottság a felperesekhez egy 919 oldalas határozatot intézett, figyelmen kívül hagyva a kereset benyújtásakor tiszteletben tartandó határidőt és alaki követelményeket.
4.
A negyediktől a tizenkettedikig terjedő jogalapok mérlegelési hibán és téves jogalkalmazáson alapulnak, mivel a Bizottság az egyrészről a felperesek, másrészről pedig a Niche, a Matrix, a Teva, a Krka és a Lupin között létrejött vitarendezési megállapodásokat az EUMSZ 101. cikk értelmében vett jogsértésnek minősítette.
—
A felperesek különösen azzal érvelnek, hogy a Bizottság a versenykorlátozó megállapodások „cél” szerinti minősítése érdekében három olyan tágan értelmezhető tényezőre támaszkodott, amelyek a jogszerű vitarendezési megállapodások és a versenyellenes megállapodások közötti különbségtételre alkalmatlanok (mindenfajta gazdasági előnnyel felérő, a generikus gyógyszereket gyártó vállalkozásokat megalkuvásra ösztönző értékátruházások fennállása; a generikus gyógyszereket gyártó vállalkozások vállalkozási szabadságának korlátozásával egyenlő versenykorlátozás, és a felek közötti esetleges, a generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás jövőbeni piacra lépését teljes mértékben ellehetetlenítő akadály hiányával egyenlő verseny).
—
Ezt meghaladóan a Bizottság, mivel a jogszerű célt és a megállapodások hátterét elferdítette (különösen mivel a valóságtól eltérően elvetette az olyan komoly technikai nehézségek és szabályok fennállását, amelyek korlátozták a generikus gyógyszereket gyártó vállalkozások piacra lépését, valamint elvetette a párhuzamos jogvita fennállását), számos mérlegelési hibát vétett, mivel arra következtetett, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt.
—
Végül a megállapodások „hatásainak” vizsgálata az ellentmondásos indokolás miatt és amiatt hibás, hogy a Bizottság nem alkalmazott valósághű kontrafaktuális forgatókönyvet. A megtámadott határozat ugyanis teljes egészében a feltételezett hatások ex-ante elemzésén nyugszik, és az ítélkezési gyakorlattal ellentétes módon gyakorlatilag visszaadja a cél szerinti elemzést, úgyhogy a piacra kifejtett konkrét hatás hiánya ellenére versenyellenes hatások fennállását állapítja meg.
5.
A tizenharmadik jogalap másodlagos jelleggel mérlegelési hibán és téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Bizottság az egyrészt a felperesek, másrészt pedig a Niche, a Matrix, a Teva, a Krka és a Lupin között létrejött megállapodásokat mesterségesen öt különálló jogsértésnek minősítette.
6.
A tizennegyedik jogalap nyilvánvaló mérlegelési hibán és téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Bizottság az érintett termékpiacot helytelenül és mesterségesen a Perindopril molekulára szűkítette le, kizárva a piacon hozzáférhető tizenöt másik konvertálóenzim-gátlót.
7.
A tizenötödik jogalap nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul, mivel a Bizottság hibásan következtetett arra, hogy a felperesek erőfölényben vannak az érintett piacon. A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság e következtetése az érintett piacnak kizárólag a Perindoprilra való mesterséges leszűkítéséből adódik.
8.
A tizenhatodik jogalap nyilvánvaló mérlegelési hibán és téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Bizottság a felpereseket tévesen minősítette „a technológia” piacán erőfölényben álló vállalkozásoknak.
A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság nem kellően világosan és mindenesetre tévesen, csupán a késztermékek piacát visszaadva határozta meg a „technológiai” beszerzési piacot, és helytelenül állította azt, hogy a Servier ezen a feltételezett piacon erőfölényben volt.
9.
A tizenhetedik jogalap mérlegelési hibán és téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Bizottság helytelenül állította azt, hogy a felperesek a vitarendezési megállapodások elfogadásával és azáltal, hogy egy európai kkv-tól embriótechnológiára tett szert, visszaélt az erőfölényével (ezáltal a Bizottság az ítélkezési gyakorlattal ellentétben egyidejűleg alkalmazta az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikket egyazon tényállásra).
(1) [Az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).
Full & Egal Universal Law Academy