2.2.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 34/42
2014. december 4-én benyújtott kereset – Hassan kontra Tanács
(T-790/14. sz. ügy)
(2015/C 034/50)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Samir Hassan (Damaszkusz, Szíria) (képviselő: L. Pettiti ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 263. cikke alapján:
—
a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2014. szeptember 26-i 2014/678/KKBP tanácsi végrehajtási határozatot, amennyiben az felveszi Samir Hassant a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31-i 2013/255/KKBP említett tanácsi határozat mellékletében szereplő jegyzékbe;
—
a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. szeptember 26-i 1013/2014/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az felveszi Samir Hassant a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékbe;
—
mondja ki és határozzon úgy, hogy a megsemmisített jogi aktusok joghatásai véglegesek;
—
térítse meg az EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk alapján a S. Hassannak a vele szembeni fent említett korlátozó intézkedések meghozatala által okozott kárt, és e tekintetben:
—
ismerje el az Európai Unió Tanácsa szerződésen kívüli felelősségét az őt ért és jövőbeli vagyoni kár, valamint a nem vagyoni kár alapján;
—
ítéljen meg S. Hassannak 2011. szeptember 1-jétől kezdve havi 2 50 000 eurót az őt ért vagyoni kár megtérítése érdekében;
—
ítéljen meg S. Hassannak szimbolikusan egy (1) eurót az őt ért nem vagyoni kár alapján;
—
és kötelezze az Európai Unió Tanácsát a jövőbeli vagyoni kár megtérítésére;
—
mindenesetre kötelezze az Európai Unió Tanácsát az összeg költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a Tanácsnak a tények értékelésében rejlő nyilvánvaló hibáján és az abból következő jogi hibán alapul, mivel a Tanács a felperes nevét nem a jogilag megkövetelt módon alátámasztott indokok alapján vette fel újra azon személyek és szervezetek jegyzékeibe, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések alkalmazandók.
2.
A második jogalap a tulajdonhoz való jognak és az arányosság elvének a megsértésén alapul.
3.
A harmadik jogalap a felperes ártatlansága vélelmének a megsértésén alapul.
4.
A negyedik jogalap azon kár megtérítésére vonatkozik, amely a felperest a Tanács által vele szemben hozott jogellenes intézkedések miatt érte.
Full & Egal Universal Law Academy