20.4.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 127/30
2014. december 26-án benyújtott kereset – Slovak Telekom kontra Bizottság
(T-851/14. sz. ügy)
(2015/C 127/42)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Slovak Telekom a.s. (Pozsony, Szlovák Köztársaság) (képviselők: D. Geradin ügyvéd és R. O’Donoghue barrister)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
a keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak;
—
a felperest érintő részében semmisítse meg a vitatott határozat 1. és 2. cikkét;
—
másodlagosan, csökkentse a felperessel szemben a vitatott határozat 2. cikkében kiszabott bírságot;
—
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;
—
abban az esetben, ha a Bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja, vagy érdemben elutasítja, kötelezze a feleket, hogy maguk viseljék saját költségeiket.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a jelen keresetében a 2014. október 16-án hozott (AT.39523 – Slovak Telekom ügy) bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely a felperessel és az anyavállalatával szemben bírságot szabott ki a szlovák szélessávú piacon folytatott, az EUMSZ 102. cikk és az EGT-Megállapodás 54. cikke értelmében vett visszaélésszerű magatartás miatt.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett le, amikor azt állapította meg, hogy a felperes visszaélésszerűen megtagadta a szolgáltatást.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az árpréshatás megállapítása kapcsán megsértette a felperes védelemhez való jogát. A felperes előadja, hogy:
—
a Bizottság nem emelt indokolt kifogást a felperes által a vitatott határozat meghozatala előtt előadott egyes releváns költségszámítási elvekkel, módszerekkel és adatokkal kapcsolatban;
—
a Bizottság először a vitatott határozatban ismertetett egy új, „több időszakot felölelő” megközelítést, amely a 2005-ös, korábban pozitív árrést negatívvá alakítja.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság a tényállás megállapítása során nyilvánvaló hibát követett el és/vagy tévesen alkalmazta a jogot és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a felperes magatartása árpréshatást fejtett ki. A felperes azt állítja, hogy:
—
a Bizottság tévesen alkalmazta a hosszú távú átlagos határköltség (LRAIC) számításának elveit, módszereit és adatait, valamint figyelmen kívül hagyta a felperes tényleges LRAIC költségeit; és
—
a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a „több időszakot felölelő” megközelítés alkalmazásakor.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, mivel azt állapította meg, hogy a felperes és a Deutsche Telekom egyetlen vállalkozás részét képezik, és hogy mindketten felelősséggel tartoznak a felperes állítólagos jogsértéséért.
5.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság a bírság összegének megállapításakor tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, valamint megsértette az egyenlő bánásmód elvét.
Full & Egal Universal Law Academy