A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (negyedik tanács)
2016. március 11. ( *1 )
„Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A Sky BONUS közösségi ábrás védjegy bejelentése — A SKY korábbi nemzeti szóvédjegy — Viszonylagos kizárási ok — Összetéveszthetőség — A védjegybejelentésben szereplő árulista korlátozása — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja — Elfogadhatatlanság”
A T‑840/14. sz. ügyben,
az International Gaming Projects Ltd (székhelye: Valletta [Málta], képviseli: M. Garayalde Niño ügyvéd)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: D. Walicka, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
beavatkozó a Törvényszék előtt, a másik fél az OHIM előtti fellebbezési tanács előtti eljárásban, korábban British Sky Broadcasting Group plc:
a Sky plc (székhelye: Isleworth [Egyesült Királyság], képviseli: J. Barry solicitor),
az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a British Sky Broadcasting Group plc és International Gaming Projects Ltd közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. október 23‑án hozott határozata (R 2040/2013‑4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: M. Prek elnök, I. Labucka és V. Kreuschitz (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2014. december 23‑án benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2015. május 20‑án benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2015. május 1‑jén benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak és a felperesnek a Törvényszék írásbeli kérdésére adott válaszaira, amelyeket 2015. december 9‑én és 11‑én nyújtottak be a Törvényszék Hivatalához,
meghozta a következő
Végzést
A jogvita előzményei
1
2012. március 16‑án a felperes, az International Gaming Projects Ltd a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 78., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) alapján közösségi védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2
A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3
A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 9. és 28. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, amelyek az alábbi leírásnak felelnek meg:
—
9. osztály: „Számítógépprogramok, elektronikus alkatrészek”;
—
28. osztály: „Érmével működő játékautomaták (készülékek); elektromos és/vagy elektronikus szórakoztató és játékgépek, készülékek és berendezések; videojáték‑gépek és készülékek; a fent említett áruk más osztályba nem tartozó alkatrészei és részei”.
4
A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2012. május 8‑i 2012/086. számában hirdették meg.
5
2012. augusztus 8‑án a British Sky Broadcasting Group plc, a beavatkozó Sky plc jogelődje, a 207/2009 rendelet 41. cikkének (1) bekezdése alapján felszólalt a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben a fenti 3. pontban felsorolt áruk összessége tekintetében.
6
A felszólalás többek között az Egyesült Királyságban 2012. szeptember 7‑én a 2500604. számon, a 3., 4., 7., 9., 11., 12., 16–18., 25., 28. és 35–45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromozott SKY korábbi szóvédjegyen alapult. A 9. osztályba tartozó áruk sorában szerepeltek többek között a „számítógépprogramok”, az „elektronikus és számítógépes [interaktív] játékok”; valamint „minden fent említett áru alkatrészei és részei”. A 28. osztályba tartozó áruk sorában szerepeltek a „játékok, játékszerek; elektronikus játékok; hordozható berendezések elektronikus, számítógépes vagy videojátékokhoz; készülékek videojátékokhoz; minden fent említett áru alkatrészei és részei; játékkártyák; kártyajátékok, sportcikkek; érmebedobással működő játékok; szórakoztató célú gépek; készülékek és eszközök; interaktív oktatási vagy szórakoztatási célú játékok”.
7
A felszólaló felszólalásának alátámasztásául a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikkének (4) és (5) bekezdésében foglalt okokra hivatkozott.
8
A felszólalási osztály 2013. augusztus 19‑i határozatával önmagában a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján helyt adott a felszólalásnak az érintett áruk és szolgáltatások összessége tekintetében, és a lajstromozás iránti kérelmet teljes egészében elutasította.
9
2013. október 18‑án a felperes a 207/2009 rendelet 58–64. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az OHIM‑nál a felszólalási osztály határozatával szemben.
10
2014. október 23‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat), az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa jóváhagyta a felszólalási osztály határozatát, és elutasította a fellebbezést. Ennek során a fellebbezési tanács a bejelentett védjegynek a korábbi védjeggyel való összehasonlítására, valamint az említett védjegyek között a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló összetéveszthetőség értékelésére szorítkozott. E határozat alátámasztásául a fellebbezési tanács megállapította, hogy a szóban forgó áruk lényegében azonosak (a megtámadott határozat 15–17. pontja). Az ütköző védjegyek összehasonlításának keretében a fellebbezési tanács mindenekelőtt megállapította, hogy a „sky” szó tekinthető a bejelentett védjegy dominánsabb és megkülönböztetőbb elemének, míg a „bonus” szó csak csekély mértékben megkülönböztető (a megtámadott határozat 20. pontja). Ezt követően a fellebbezési tanács levonta először is azt a következtetést, hogy az ütköző védjegyek közötti hasonlóság az átlagosnál nagyobb mértékű vizuális szinten, másodszor hogy e védjegyek igen hasonlóak hangzásbelileg, és harmadszor hogy igen hasonlóak fogalmi szempontból (a megtámadott határozat 21–23. pontja). A fellebbezési tanács végül az összetévesztés veszélyének átfogó értékelése keretében úgy ítélte meg, hogy az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye a szóban forgó áruk azonossága és magas fokú hasonlósága, továbbá átlagosnál nagyobb mértékű vizuális hasonlóságuk és jelentős hangzásbeli és fogalmi hasonlóságuk, valamint a korábbi védjegy normál benne rejlő megkülönböztető képessége folytán (a megtámadott határozat 29. pontja).
A felek kérelmei
11
A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
részlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot, és engedélyezze a bejelentett védjegy lajstromozását azon, a 9. osztályba tartozó „számítógépprogramok; elektronikus alkatrészek”, valamint a 28. osztályba tartozó „érmével működő játékautomaták (készülékek); elektromos és/vagy elektronikus szórakoztató célú és játékgépek, készülékek és berendezések; videojáték‑gépek és készülékek; a fent említett áruk más osztályba nem tartozó alkatrészei és részei” áruk tekintetében, amelyek kizárólag kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra vonatkoznak;
—
az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.
12
Az OHIM és a beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
utasítsa el keresetet;
—
a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
13
Keresete alátámasztásául a felperes lényegében három, a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, illetve 8. cikke (4) és (5) bekezdésének a megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.
14
E tekintetben mindenekelőtt a felperes a 207/2009 rendelet 43. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában szűkíti közösségi védjegybejelentésének terjedelmét, és a védjegybejelentésben szereplő árujegyzéket azon, egyrészt a 9. osztályba tartozó „számítógépprogramok; elektronikus alkatrészek” árukra, másrészt a 28. osztályba tartozó „érmével működő játékautomaták (készülékek); elektromos és/vagy elektronikus szórakoztató és játékgépek, készülékek és berendezések; videojátékgépek és készülékek; a fent említett áruk más osztályba nem tartozó alkatrészei és részei” árukra „korlátozza”, amelyek kizárólag kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra vonatkoznak. A felperes lényegében úgy ítéli meg, hogy az árujegyzék szóban forgó korlátozása megfelel az általa az OHIM fórumai előtt előadott azon érvelésnek, amely szerint az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőség csekély vagy szinte kizárt azon tény folytán, hogy kereskedelme kizárólag a kaszinókban vagy játéktermekben használt, szórakoztató célú vagy játékgépeket érinti.
15
Az OHIM és a beavatkozó azt válaszolja, hogy a Törvényszék eljárási szabályzatának 188. cikke értelmében a fellebbezési tanács előtti eljárás tárgya nem változtatható meg. A jelen ügyben a felperes az áruk rendeltetésének megjelölésével módosította a védjegybejelentésben szereplő árujegyzéket és ezzel az eljárás tárgyát, megsértve ekként ezt a rendelkezést. Ezt a módosítást következésképpen a Törvényszék nem veheti tekintetbe, mivel a megtámadott határozat jogszerűségének felülvizsgálata során kizárólag a határozat elfogadásának időpontjában fennálló tényállást és jogi háttéret kell tekintetbe venni. Ezenkívül az egyetlen, e módosítást tartalmazó kereseti kérelem elfogadhatatlan. A felperes ugyanis kifejezetten kijelenti, hogy nem a megtámadott határozat teljes egészében való hatályon kívül helyezését, csupán részleges, az ezen korlátozást követően az árujegyzékben szereplő áruk tekintetében történő hatályon kívül helyezését kéri. A felperes kijelenti továbbá, hogy nem kéri az eredetileg a kérelem tárgyát képező áruk oltalmát „általános, tág kategóriaként, tekintve, hogy ezen árutípusok immár azon árukra korlátozódnak, amelyek kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra vonatkoznak”. Következésképpen az egyetlen kereseti kérelmet és ezzel az egész keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
16
Egyebekben az OHIM és a beavatkozó vitatja, hogy a fellebbezési tanács megsértette volna a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját.
17
A Törvényszék, eljárási szabályzatának 129. cikke értelmében, hivatalból, az előadó bíró javaslatára, a felperes és az alperes meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e.
18
A jelen ügyben, tekintettel a felperes és a beavatkozó által a Törvényszéknek a kereset elfogadhatatlanságára vonatkozó írásbeli kérdésére adott válaszra, a Törvényszék úgy véli, hogy az ügyiratok alapján elegendő információval rendelkezik, és úgy dönt, hogy az eljárás folytatása nélkül határoz.
19
Az OHIM által emelt elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a 207/2009 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében a Törvényszék az OHIM fellebbezési tanácsának határozatát kizárólag „hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy a[z ugyanezen] rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre” hivatkozva helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg. Ugyanezen rendelet 76. cikkére tekintettel e jogszerűségi felülvizsgálat során a fellebbezési tanács előtt előterjesztett tényállást és jogi hátteret kell figyelembe venni. Következésképpen a Törvényszék a kereset tárgyát képező határozatot csakis akkor helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg, ha meghozatala pillanatában a hatályon kívül helyezés vagy megváltoztatás okainak egyikét hordozza. A Törvényszék ugyanakkor nem helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg ugyanezen határozatot olyan ok folytán, amely a határozat kihirdetését követően merült fel (lásd ebben az értelemben: 2007. november 20‑iTegometall International kontra OHIM – Wuppermann [TEK] ítélet, T‑458/05, EBHT, EU:T:2007:349, 19. és 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
20
Ezenkívül, noha a 207/2009 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy „a közösségi védjegybejelentésnek tartalmaznia kell [...] az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik” ugyanezen rendelet 43. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „[a] bejelentő a közösségi védjegybejelentést bármikor visszavonhatja, illetve az abban szereplő árujegyzéket bármikor korlátozhatja”.
21
A felperes a Törvényszék előtt benyújtott keresetlevelében, tehát a megtámadott határozat elfogadását követően módosította a közösségi védjegybejelentésében szereplő árulistát, pontosítva az áruk jellemzőit és különösen rendeltetésüket akként, hogy „kizárólag kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra” vonatkoznak.
22
Vitathatatlan, a több árura vonatkozó védjegybejelentéssel kapcsolatban a Törvényszék a kérelmező által az előtte folyó eljárásban, és így a fellebbezési tanács határozatát követően benyújtott nyilatkozatot, miszerint a kérelmét csak néhány, eredeti kérelmében szereplő áru tekintetében vonta vissza, a korábbiakban már vagy olyan nyilatkozatként értelmezte, amely alapján a kérelmező a megtámadott határozatot csak a kérelmezett áruk fennmaradó része tekintetében vitatta, vagy – ha ilyen nyilatkozatot a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárás késői szakaszában tettek – részleges elállásként értelmezte. Azonban, ha a közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelemben szereplő árujegyzék korlátozásával a védjegy kérelmezőjének nem az a célja, hogy egy vagy több árut visszavonjon az árujegyzékből, hanem az, hogy az e jegyzékben szereplő valamennyi áru egy jellemzőjét, például rendeltetését, megváltoztassa, nem lehet kizárni, hogy e módosítás befolyásolhatja a közösségi védjegynek az OHIM fórumai által a közigazgatási eljárás során végzett vizsgálatát. Ilyen körülmények között e módosításnak a Törvényszék előtti eljárási szakaszban történő elfogadása egyenértékű az eljárás tárgyának az eljárás további részében történő, az eljárási szabályzat 188. cikkében tiltott megváltoztatásával. Következésképpen egy ilyen módosítás nem befolyásolhatja sem a megtámadott határozat jogszerűségét, sem annak a Törvényszék által a kereset megalapozottságának vizsgálata során történő tekintetbevételét (lásd, ebben az értelemben: TEK‑ítélet, fenti 19. pont, EU:T:2007:349, 23–25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, 2013. február 20‑iCaventa kontra OHIM – Anson’s Herrenhaus [B BERG] ítélet, T‑631/11, EU:T:2013:85, 22–25. pont).
23
A jelen esetben egyértelműen kitűnik mind az egyetlen, hatályon kívül helyezésre irányuló kereseti kérelemből, mind pedig az annak alátámasztásául a keresetlevélben kifejtett érvekből, hogy a felperes a közösségi védjegybejelentésének árujegyzékében szereplő áruk egyikét sem vonja vissza, mindössze azok rendeltetését módosítja azzal, hogy azok „kizárólag kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra vonatkoznak”. Amint azt az OHIM helytállóan előadja, a felperes maga is megerősíti a keresetlevél 16. pontjában, hogy immár nem kéri az érintett áruk oltalmát „általános, tág kategóriaként”, csupán ezen, különös rendeltetéssel bíró áruk vonatkozásában. Ezenkívül a felperes kifejezetten kéri, hogy ezt, az eljárás folyamán tett pontosítást a Törvényszék vegye figyelembe a szóban forgó áruknak a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében végzett összehasonlítása során, és abból állapítsa meg ezen áruk hasonlóságának hiányát.
24
Márpedig meg kell állapítani egyrészt, hogy a fenti 22. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében egy ilyen, az eljárás folyamán főként a szóban forgó áruk rendeltetésére vonatkozóan tett pontosítás az eljárás fellebbezési tanács előtt előadott és a megtámadott határozat tárgyát képező tényállásának módosítását jelenti, amennyiben az említett áruk minden további olyan rendeltetésének elvetésével jár, amelyek szerepet játszhattak az áruk összehasonlítása során. Amint azt maga a felperes is megjegyzi, mégpedig keresetlevelének 50–60. pontjában, e módosítás következésképen hatással lehet azon vizsgálatra, amelyet a fellebbezési tanács végezhetett volna többek között a szóban forgó áruk hasonlóságára vonatkozóan, következésképpen szükségszerűen megváltoztatja az eljárás tárgyát, amint az a Törvényszék elé került. Másrészt, mivel a részleges hatályon kívül helyezés iránti kereseti kérelem és az alátámasztásául előadott érvelés a megtámadott határozat jogszerűségének vitatására szorítkozik azon egyetlen feltétellel, hogy a Törvényszék vegye tekintetbe az eljárás tárgyának – az eljárási szabályzat 188. cikke által tiltott – ezen megváltoztatását, e kérelemnek nem adható hely.
25
A felperes keresetével ugyanis nem érheti el a megtámadott határozat azon okból történő részleges hatályon kívül helyezését, hogy e határozat az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőségnek – a fellebbezési tanács által el nem végzett – értékelésen alapul, amelyek olyan különleges rendeltetéssel bíró árukat is magukban foglalnak, amely rendeltetésről a fellebbezési tanácsnak nem állt módjában állást foglalni. Ellenkezőleg: amint azt az OHIM helytállóan megjegyzi, a szóban forgó áruk összehasonlítása keretében a fellebbezési tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy az említett áruk minden lehetséges rendeltetése alapján megállapítható‑e azok hasonlósága vagy akár azonossága. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az áruk hasonlóságának értékelésénél figyelembe kell venni az áruk kapcsolatát jellemző összes releváns tényezőt, különösen az áruk vagy szolgáltatások természetét, rendeltetését, használatát, valamint helyettesítő vagy egymást kiegészítő voltukat (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 1998. szeptember 29‑iCanon ítélet, C‑39/97, EBHT, EU:C:1998:442, 23. pont). Továbbá a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az összetéveszthetőség előfeltétele az, hogy az ütköző védjegyek azonosak vagy hasonlók legyenek, és hogy a védjegybejelentésben szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlók legyenek. E feltételeknek együttesen kell teljesülniük (2007. szeptember 13‑iIl Ponte Finanziaria kontra OHIM ítélet, C‑234/06 P, EBHT, EU:C:2007:514, 48. pont; 2009. január 22‑iCommercy kontra OHIM – easyGroup IP Licensing [easyHotel] ítélet, T‑316/07, EBHT, EU:T:2009:14, 42. pont). Márpedig a jelen ügyben pontosan az általános és különböző jellemzőkkel bíró áruknak – amint azok az eredeti kérelemben szerepeltek, nem pedig ahogyan a posteriori pontosították azokat – az összehasonlítása vezette a fellebbezési tanácsot az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőség megállapítására. Ennélfogva, az olyan esettől eltérően, amikor a felperes közösségi védjegybejelentéséből elhagy néhány olyan árut, amelyek tekintetében eredetileg a védjegy lajstromozását kérte, a jelen ügyben a felperes kérelme a fellebbezési tanács megtámadott határozatban foglalt együttes és nem elválasztható értékelését érinti, amely nem képezheti részleges hatályon kívül helyezés tárgyát. E vonatkozásban pusztán az a tény, hogy a felperes azt állítja az OHIM fórumai előtt, amint azt kiemelte a Törvényszék írásbeli kérdésére adott válaszában, hogy kereskedelme kizárólag a kaszinókban vagy játéktermekben használt, szórakoztató célú vagy játékgépeket érinti, nem gyengítheti ezt az értékelést, mivel az eredeti közösségi védjegybejelentés tárgyát képező árukat e kérelem széles körű felhasználásaik tekintetében érintette.
26
Végezetül hangsúlyozni kell, hogy a felperes nem kéri, még másodlagosan sem, a megtámadott határozat teljes egészében történő hatályon kívül helyezését, amennyiben az megállapítja, hogy a 3. pontban említett áruk tekintetében az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye. Ellenkezőleg: tekintettel az említett áruk rendeltetésének a keresetlevélben történt korlátozására, a felperes kifejezetten a megtámadott határozat részleges hatályon kívül helyezését kéri azon részében, amely megtagadja a bejelentett védjegy ugyanezen áruk azon csoportja tekintetében történő lajstromozását, amelyek „kizárólag kaszinókban és játéktermekben használt készülékekre szánt videós bingójátékokra vonatkoznak”. Ilyen körülmények között, a fenti 19. pontban hivatkozott TEK‑ítélet (EU:T:2007:349, 27. és 28. pont) alapját képező helyzettel ellentétben, figyelembe véve egyrészt a hatályon kívül helyezés iránti kérelem minden kétséget kizáró tartalmát, amint azt a felperes megismételte a Törvényszék írásbeli kérdésére adott válaszában, másrészt az ennek alátámasztásául a keresetlevélben és az említett válaszban előadott indokok egyértelmű és pontos jellegét, a Törvényszék a jelen kereset elbírálása céljából nem veheti figyelembe a felperes eredeti közösségi védjegybejelentésében szereplő árulistát.
27
Ebből az következik, hogy az egyetlen, hatályon kívül helyezés iránti kereseti kérelmet, és ezzel az arra vonatkozó, megváltoztatás iránti kérelmet, hogy a bejelentett védjegy lajstromozását a Törvényszék engedélyezze a szóban forgó, módosított áruk tekintetében, elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
28
Következésképpen a keresetet mint elfogadhatatlant teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
29
Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
30
Mivel a felperes pervesztes lett, az alperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1)
A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.
2)
A Törvényszék az International Gaming Projects Ltd‑t kötelezi a költségek viselésére.
Luxembourg, 2016. március 11.
E. Coulon
hivatalvezető
M. Prek
elnök
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.
Full & Egal Universal Law Academy