18.4.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 121/4
A Bíróság (második tanács) 2017. március 2-i ítélete (a Landessozialgericht Rheinland-Pfalz, Mainz [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Alphonse Eschenbrenner kontra Bundesagentur für Arbeit
(C-496/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Munkavállalók szabad mozgása - EUMSZ 45. cikk - 492/2011/EU rendelet - 7. cikk - Egyenlő bánásmód - A lakóhely szerinti tagállamban jövedelemadó-fizetésre köteles határ menti ingázó munkavállaló - A foglalkoztatás helye szerinti tagállam által fizetett támogatás a munkáltató fizetésképtelensége esetén - Fizetésképtelenség esetén járó támogatás kiszámítási módjai - A foglalkoztatás helye szerinti tagállam jövedelemadójának névleges figyelembevétele - A korábbi nettó jövedelemnél alacsonyabb fizetésképtelenség esetén járó támogatás - A kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú egyezmény))
(2017/C 121/05)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landessozialgericht Rheinland-Pfalz, Mainz
Az alapeljárás felei
Felperes: Alphonse Eschenbrenner
Alperes: Bundesagentur für Arbeit
Rendelkező rész
Az EUMSZ 45. cikket és a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5-i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, hogy az alapügyben szóban forgó körülmények között a fizetésképtelenség esetén járó támogatás összegét, amelyet valamely tagállam egy olyan határ menti ingázó munkavállaló részére nyújt, akit ezen államban nem terhel jövedelemadó-fizetési kötelezettség, és akinek e támogatás után nem kell adót fizetnie, úgy állapítják meg, hogy az említett támogatás kiszámításának alapjául szolgáló bérből levonják az említett tagállamban alkalmazandó személyi jövedelemadót, ebből következően e határ menti ingázó munkavállaló, az ugyanezen államban lakóhellyel rendelkező és ott dolgozó személyekkel ellentétben, csak a korábbi nettó bérének megfelelő támogatásban részesül. Az a körülmény, hogy e munkavállalónak nem áll fenn a munkáltatójával szemben a korábbi bruttó jövedelmének azon része iránti követelése, amelyet e levonás miatt nem kapott meg, e tekintetben nem bír jelentőséggel.
(1) HL C 429., 2015.12.21.
Full & Egal Universal Law Academy