11.12.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 424/2
A Bíróság (ötödik tanács) 2017. október 19-i ítélete (a Tribunal Superior de Justicia de Galicia [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Elda Otero Ramos kontra Servicio Galego de Saúde, Instituto Nacional de la Seguridad Social
(C-531/15. sz. ügy) (1)
((„Előzetes döntéshozatal - 92/85/EGK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme - Szoptató munkavállaló - A munkaköri kockázatok értékelése - Az érintett női munkavállaló által történő vitatás - 2006/54/EK irányelv - 19. cikk - Egyenlő bánásmód - Nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés - Bizonyítási teher”))
(2017/C 424/02)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Superior de Justicia de Galicia
Az alapeljárás felei
Felperes: Elda Otero Ramos
Alperesek: Servicio Galego de Saúde, Instituto Nacional de la Seguridad Social
Rendelkező rész
1)
A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó egy olyan helyzetre, mint amelyről az alapügyben szó van, amelyben valamely szoptató munkavállaló a nemzeti bíróság előtt vagy az érintett tagállam bármely más, hatáskörrel rendelkező hatósága előtt a munkaköri kockázatainak értékelését vitatja, amennyiben azt nem a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően végezték el.
2)
A 2006/54 irányelv 19. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan helyzetben, mint amely az alapügyben szerepel, az érintett női munkavállalóra hárul az arra utaló tények bizonyítása, hogy a munkakörével kapcsolatos kockázatok értékelését nem a 92/85 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően végezték el, ami alapján vélelmezhető a 2006/54 irányelv értelmében vett, nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés fennállása; ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Ebben az esetben az alperesre hárul annak bizonyítása, hogy az említett kockázatértékelést az e rendelkezésben előírt követelményeknek megfelelően végezték el, és hogy ezáltal nem sértették meg a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.
(1) HL C 429., 2015.12.21.
Full & Egal Universal Law Academy