24.7.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 239/8
A Bíróság (Nagytanács) 2017. május 16-i ítélete (a Cour administrative [Luxemburg] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Berlioz Investment Fund S.A. kontra Directeur de l’administration des Contributions directes
(C-682/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - 2011/16/EU irányelv - Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés - Az 1. cikk (1) bekezdése - 5. cikk - Harmadik személyhez címzett információkérés - A válasz megtagadása - Szankció - A kért információ „előrelátható fontosságának” fogalma - A megkeresett hatóság általi ellenőrzés - Bíróság általi felülvizsgálat - Terjedelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 51. cikk - Az uniós jog végrehajtása - 47. cikk - A tényleges bírósági jogorvoslathoz való jog - A bíróságnak és harmadik személyeknek a megkereső hatóság által kibocsátott információkéréshez való hozzáférése))
(2017/C 239/10)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour administrative
Az alapeljárás felei
Felperes: Berlioz Investment Fund S.A.
Alperes: Directeur de l’administration des Contributions directes
Rendelkező rész
1)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállam e rendelkezés értelmében az uniós jogot hajtja végre, és ennek következtében alkalmazhatóvá válik a Charta, amikor a belső jogában pénzbeli szankciót ír elő egy olyan jogalannyal szemben, amely többek között az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv rendelkezésein alapuló, adóhatóságok közötti információcsere keretében megtagadja az információszolgáltatást.
2)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azon jogalany, akivel szemben pénzbeli szankciót szabnak ki a 2011/16 irányelv szerinti, nemzeti adóhatóságok közötti információcsere keretében őt információszolgáltatásra kötelező közigazgatási határozat megsértése miatt, jogosult e határozat jogszerűségének vitatására.
3)
A 2011/16 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és az 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az egyik tagállam által a másik tagállamtól kért információ „előrelátható fontossága” egyrészt olyan feltételnek minősül, amelynek az információkérésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy a megkeresett tagállam köteles legyen azt teljesíteni, másrészt a megkeresett tagállam által az adóalanynak címzett, adatszolgáltatásra kötelező határozat és az e határozat megsértése miatt a jogalannyal szemben hozott szankciós intézkedés jogszerűsége feltételének minősül.
4)
A 2011/16 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és az 5. cikkét, úgy kell értelmezni, hogy a megkereső hatóság ezen irányelven alapuló információkérése keretében eljáró megkeresett hatóság vizsgálata nem korlátozódik az ilyen kérelem alaki szabályszerűségére, hanem lehetővé kell tennie e hatóság számára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kért információk nem nélkülöznek minden előrelátható fontosságot, figyelemmel az érintett adóalany és az esetlegesen értesített harmadik személyek személyazonosságára, valamint a szóban forgó adóügyi vizsgálat szükségleteire. A 2011/16 irányelv ugyanezen rendelkezéseit és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely jogalany által azon szankciós intézkedéssel szemben indított kereset keretében, amelyet a megkeresett hatóság hozott a vonatkozásában amiatt, hogy nem tartotta tiszteletben a megkereső hatóság 2011/16 irányelven alapuló információkérése nyomán a megkeresett hatóság által elfogadott, adatszolgáltatásra kötelező határozatot, a nemzeti bíróság a kiszabott szankció megváltoztatására vonatkozó hatáskörön túl ezen, adatszolgáltatásra kötelező határozat jogszerűségének vizsgálatára is hatáskörrel rendelkezik. Ami az említett határozat jogszerűsére vonatkozó, a kért információk előrelátható fontosságával kapcsolatos feltételt illeti, a bírósági felülvizsgálat az ilyen fontosság nyilvánvaló hiányának vizsgálatára korlátozódik.
5)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a megkeresett tagállam bírósága által folytatott bírósági felülvizsgálat gyakorlása keretében e bíróságnak hozzá kell férnie a megkereső tagállam által a megkeresett tagállamnak címzett információkéréshez. Az érintett jogalany azonban nem rendelkezik hozzáférési joggal ezen információkérés egészéhez, amely dokumentum a 2011/16 irányelv 16. cikke értelmében titkos. Ahhoz, hogy a kért információk előrelátható fontosságának hiányával kapcsolatban ügyét tisztességes eljárásban tárgyalják, főszabály szerint elegendő, ha az ezen irányelv 20. cikkének (2) bekezdésében említett információkkal rendelkezik.
(1) HL C 78., 2016.2.29.
Full & Egal Universal Law Academy