HENRIK SAUGMANDSGAARD ØE
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2016. április 20. ( 1 )
C‑111/15. sz. ügy
Občina Gorje
kontra
Republika Slovenija
(az Upravno sodišče [közigazgatási bíróság, Szlovénia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal — Közös agrárpolitika — Az EMVA általi finanszírozás — Vidékfejlesztési támogatás — 1698/2005/EK rendelet — A 71. cikk (3) bekezdése — A kiadások időbeli támogathatóságának szabályai — 65/2011/EU rendelet — A 30. cikk (1) bekezdése — A kifizetési kérelem egészének abban az esetben történő elutasítása, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat”
I – Bevezetés
1.
Az Unió vidékfejlesztési politikája a társfinanszírozás elvén alapul, amely szerint az Unió nyújtja a teljes finanszírozás körülbelül kétharmadát, míg a tagállamok az egyharmadát. Az Unió és a tagállamok jelentős összegeket biztosítanak a vidékfejlesztés elősegítésére. Ekképpen a 2007 és 2013 közötti programozási időszak során az Európai Unió és a tagállamok több, mint 150 milliárd eurót fordítottak a vidékfejlesztési politikára, ennek körülbelül a felét beruházási intézkedések alapján. ( 2 )
2.
E tekintetben a csalás elleni küzdelem a magas hibaarányra figyelemmel mindig fontos szerepet játszik. ( 3 ) A Bíróság az EUMSZ 325. cikkre hivatkozva kiemelte, hogy a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére meg kell tenniük ugyanazokat az intézkedéseket, mint amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesznek meg. ( 4 )
3.
A jelen, az Upravno sodišče (közigazgatási bíróság, Szlovénia) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem ebbe az összefüggésbe illeszkedik, és az az Unió vidékfejlesztési politikája alapján nyújtott támogatás ellenőrzésére vonatkozó tagállami hatásköröket érintő kérdéseket vet fel.
4.
A kérdést előterjesztő bíróság konkrétabban lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20‑i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel ( 5 ) ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a beruházási kiadások EMVA‑ból való támogathatóságát azon feltételtől teszi függővé, hogy azok a támogatási kérelem jóváhagyását követően merüljenek fel. Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az említett rendelet és a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. január 27‑i 65/2011/EU bizottsági rendelet ( 6 ) 30. cikkével ellentétes‑e az a nemzeti szabályozás, amely a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat.
5.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés tehát a tagállamok számára az EMVA által társfinanszírozott kiadások támogathatósági feltételeinek megállapítása kapcsán elismert mérlegelési mozgástérre vonatkozik, míg az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés a tagállamok azon hatáskörét érinti, hogy szankcionálják a támogathatósági feltételek megsértését.
6.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket egy, az Občina Gorje (gorjei önkormányzat) és az Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja (szlovén agrárpiaci és vidékfejlesztési ügynökség, a továbbiakban: ügynökség) között annak tárgyában folyamatban lévő közigazgatási eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi elutasította az előbbinek a Szlovénia 2007 és 2013 közötti programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programján alapuló támogatásokra vonatkozó kifizetési kérelmét.
II – Jogi háttér
A – Az uniós jog
1. Az 1698/2005 rendelet
7.
Az uniós vidékfejlesztési politika az Unió és a tagállamok közötti megosztott igazgatás elvén alapul, oly módon, hogy az uniós jog alkotja azt az általános jogi keretet, amelyet a nemzeti jogoknak ki kell egészíteniük. E tekintetben az 1698/2005 rendelet rögzíti a vidékfejlesztés EMVA által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatására vonatkozó általános szabályokat. ( 7 )
8.
Az 1698/2005 rendelet „Programozás” című III. címének megfelelően minden tagállam elfogad egy nemzeti programot, amelyet az Európai Bizottság jóváhagy, és amely négy, a rendelet „Vidékfejlesztési támogatás” című IV. fejezetében meghatározott tengely mentén hajtja végre a vidékfejlesztési stratégiát. Az „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” címet viselő 3. tengely egyik eleme a rendelet 52. cikke b) pontjának ii. alpontja szerint „a falvak megújítása és fejlesztése”.
9.
A 1698/2005 rendeletnek „Az EMVA hozzájárulása” című V. címe tartalmazza a vidékfejlesztési politika finanszírozásának szabályait, köztük az „A kiadások jogosultsága” című 71. cikket. A 71. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) A [közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21‑i] 1290/2005/EK [tanácsi] rendelet [HL 2005. L 209., 1. o.] 39. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a kiadások az EMVA‑ból akkor jogosultak hozzájárulásra, ha a vonatkozó támogatást a kifizető ügynökség 2007. január 1‑je és 2015. december 31. között ténylegesen kifizeti. A társfinanszírozott műveletek nem fejezhetők be a jogosultság kezdetének napja előtt.
A program 19. cikkben említett módosításának időpontjában hozzáadott új kiadások a programmódosítási kérelem Bizottság általi kézhezvételének napjától jogosultak támogatásra.
(2) A kiadások csak abban az esetben jogosultak az EMVA‑ból támogatásra, ha azok a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében meghatározott műveletek kapcsán merültek fel, az illetékes testület által rögzített kiválasztási szempontokkal összhangban.
(3) A kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.”
10.
Az 1698/2005 rendelet VI. címe különösen a vidékfejlesztési politika irányítására és ellenőrzésére vonatkozik. Az „A tagállamok hatásköre” című 74. cikk (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok ellenőrzéseket végeznek a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapított részletes – különösen az ellenőrzések típusára és intenzitására vonatkozó, a különféle vidékfejlesztési intézkedések természetéhez igazított – végrehajtási szabályokkal összhangban.”
11.
Az 1698/2005 rendeletet hatályon kívül helyezte az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1305/2013/EU tanácsi rendelet, és annak helyébe lépett. ( 8 )
2. A 65/2011 rendelet
12.
Az 1698/2005 rendelet 74. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság elfogadta a 65/2011 rendeletet.
13.
Az említett rendelet 2. cikkének a) és b) pontja különbséget tesz a „támogatási kérelem” (ennek meghatározása: „az 1698/2005/EK rendelet szerinti intézkedésekben való részvétel iránti kérelem”) és a „kifizetési kérelem” (ennek meghatározása: „a kedvezményezett által a nemzeti hatóságokhoz kifizetés céljából benyújtott kérelem”) között.
14.
A rendelet 4. cikke az ellenőrzés általános elveiről szól. E cikk (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Az e rendeletben meghatározott támogatáscsökkentések és kizárások nem érintik az egyéb uniós vagy nemzeti törvényekben megszabott további büntetéseket”.
15.
Az 1698/2005 rendelet 3. tengelyén alapuló támogatások nyújtásának adminisztratív ellenőrzését két ütemben végzik: először a 65/2011 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése alapján a támogatási kérelmek vonatkozásában, másodszor pedig e rendelet 24. cikke (3) bekezdésének alapján a kifizetési kérelmek vonatkozásában. ( 9 ) Ezenkívül a 65/2011 rendelet 25–27. cikke rögzíti a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.
16.
A támogatás kedvezményezettnek való kifizetését illetően a 65/2011 rendelet „Támogatáscsökkentés és kizárás” című 30. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A kifizetések kiszámítása azon alapul, hogy az adminisztratív ellenőrzések során mi bizonyul támogathatónak.
A tagállam megvizsgálja a kedvezményezettől beérkezett kifizetési kérelmet, és meghatározza a támogatásra jogosult összegeket. Meghatározza:
a)
a kedvezményezett részére kizárólag a kifizetési kérelem alapján fizetendő összeget;
b)
a kedvezményezett részére a kifizetési kérelem támogathatóságának vizsgálatát követően fizetendő összeget.
Amennyiben az a) pontban meghatározott összeg több mint 3%‑kal túllépi a b) pontban meghatározott összeget, a b) pontban meghatározott összeget csökkentik. A csökkentés összege a fenti két összeg különbözetének felel meg.
Nem alkalmazandó azonban csökkentés, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy nem felelős a támogatásra nem jogosult összeg feltüntetéséért.
(2) Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett szándékosan hamis nyilatkozatot tett, a kérdéses tevékenységet kizárják az EMVA keretében nyújtott támogatásból, és a kedvezményezettnek a tevékenységre már kifizetett valamennyi összeget vissza kell fizetnie. Ezenfelül a kedvezményezettet a ténymegállapítás naptári évére és az azt követő naptári évre kizárják az adott intézkedés keretében nyújtott támogatásból.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett támogatáscsökkentéseket és kizárásokat értelemszerűen kell alkalmazni a 25. és 29. cikk szerinti ellenőrzések során feltárt jogosulatlan kiadásokra.”
17.
A 65/2011 rendelet, amint annak 34. cikke (1) bekezdésében szerepel, 2011. január 1‑jei hatállyal lépett a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7‑i 1975/2006/EK bizottsági rendelet ( 10 ) helyébe. Ugyanakkor e rendelkezés második bekezdése értelmében az utóbbi rendeletet kell alkalmazni a 2011. január 1‑je előtt benyújtott kifizetési kérelmekre vonatkozóan. A jelen esetben nem vitatott, hogy a támogatási és a kifizetési kérelmeket 2010. augusztus 19‑én és 2011. június 1‑jén nyújtották be. Ebből következik, hogy a jelen ügyben a 65/2011 rendeletet kell alkalmazni.
B – A szlovén jog
1. A mezőgazdaságról szóló törvény
18.
A kérdést előterjesztő bíróság határozatából kitűnik, hogy a vidékfejlesztés szlovéniai rendszerét a mezőgazdaságról szóló törvény (Zakon o kmetijstvu; a továbbiakban: ZKme‑1) szabályozza.
19.
A támogatásra való jogosultságra vonatkozó határozatot illetően a ZKme‑1 53. cikkének 1. pontja kimondja, hogy az illetékes hatóság azon felek részére, amelynek kérelmei megfelelnek a vonatkozó rendelkezésekben, valamint a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, kibocsátja a támogatásra való jogosultságról szóló határozatot, továbbá hogy ennek érdekében forrásokat különítenek el.
20.
A ZKme‑1 56. cikkének (1) bekezdése szerint a támogatásokat a felek kérelmére folyósítják.
21.
Az 56. cikk (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A hatóság határozattal elutasít minden, a jogszabályi rendelkezésekben, a pályázati felhívásban, illetve a támogatásokra való jogosultságról szóló határozatban szereplő előírással ellentétes kérelmet.”
2. A PRP rendelet
22.
A ZKme‑1 alapján a szlovén kormány elfogadta a Szlovén Köztársaság 2007 és 2013 közötti időszakra szóló vidékfejlesztési programja 1., 3. és 4. tengelyének 2010 és 2013 közötti intézkedéseiről szóló rendeletet (a továbbiakban: PRP rendelet).
23.
A PRP rendelet „Település‑helyreállítás és ‑fejlesztés” című 322. sz. intézkedésre vonatkozó 78. cikkének 4. pontja szerint a támogatás a generációk közötti találkozásokat, a kulturális és művészeti, illetve sporttevékenységeket, valamint a helyi vidéki lakosság egyéb szabadidős tevékenységeit célzó többfunkciós közérdekű épületek felújításába és építésébe irányuló beruházást jelent.
24.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kizárólag a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadásának és a beruházás befejezésének napja között (illetve legkésőbb 2015. június 30‑ig) felmerült kiadások minősülnek támogatható beruházási kiadásoknak. Az említett cikk szerinti első kiadást adott esetben a kedvezményezett által tett kötelezettségvállalás (szerződéskötés, anyagok, felszerelések, szolgáltatások vagy munkák megrendelése) jelenti.
III – Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
25.
2010. június 18‑án az ügynökség a PRP rendelet alapján pályázati felhívást tett közzé egy, az 1698/2005 rendelet 3. tengelyével kapcsolatos intézkedés, a 322. sz. intézkedés („Település‑helyreállítás és ‑fejlesztés”) vonatkozásában Szlovénia 2007 és 2013 közötti időszakra szóló vidékfejlesztési programja keretében.
26.
A pályázati felhívásnak „A pályázati felhívásban meghatározott kérelem benyújtásakor teljesítendő feltételek” című IV/1. fejezetének a „Befektetések” elnevezésű címe alatt található 1. pontja (a továbbiakban: a pályázati felhívás 1. pontja) szerint a beruházás nem kezdhető meg a támogatásokra való jogosultságról szóló határozat meghozatala előtt.
27.
A PRP rendelet 79. cikke (4) bekezdésének megfelelően a pályázati felhívásnak a „Támogatható költségek” címet viselő VI. fejezetének 3. pontja (a továbbiakban: a pályázati felhívás 3. pontja) rögzítette, hogy a támogatásokra való jogosultságról szóló határozat elfogadásának és a beruházás befejezésének napja között, illetve legkésőbb 2015. június 30‑ig felmerült beruházási kiadások támogathatók.
28.
A pályázati felhívás VI. fejezetének 4. pontja (a továbbiakban: a pályázati felhívás 4. pontja) szerint az esetleges általános kiadások vagy a kérelem előkészítéséből, az ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok összegyűjtéséből és a támogatási kérelmek benyújtásából eredő, 2007. január 1‑je és a támogatások kifizetése iránti utolsó kérelem benyújtásának napja között felmerülő kiadások is támogathatók. A kiadások támogathatóvá válásának napját megelőzően a kérelmező nem kezdheti meg a munkálatokat, és az előirányzott forrásokkal kapcsolatban sem vállalhat kötelezettséget.
29.
A pályázati felhívás VI. fejezetének 5. pontja (a továbbiakban: a pályázati felhívás 5. pontja) szerint a PRP rendelet 79. cikke alapján történő első kiadásnak tekintendő az, ha a kedvezményezett adott esetben bármilyen kötelezettséget vállal az előirányzott támogatásokkal kapcsolatban (szerződéskötés, anyagok, felszerelések, szolgáltatások vagy munkák megrendelése). E pont alapján a kérelmező mindazonáltal a közbeszerzésről szóló jogszabálynak megfelelően elindíthatja az ajánlattevő kiválasztására irányuló eljárást, anélkül, hogy a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadásának napját megelőzően szerződést lehetne kötni az ajánlattevővel.
30.
2010. július 12‑én ( 11 ) a gorjei önkormányzat két szerződést kötött egy ajánlattevővel egy olyan épület felújításáról, amelynek a társtulajdonosa volt. A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem vitatott, hogy a két szerződést azzal a felfüggesztő feltétellel kötötték, hogy a szerződéses kötelezettségek akkor keletkeznek, amikor a gorjei önkormányzat kézhez kapja a támogatásra való jogosultságról szóló jogerős ügynökségi határozatot.
31.
A gorjei önkormányzat 2010. augusztus 19‑én a 322. sz. intézkedésre vonatkozó pályázati felhívás keretében ezen épület helyreállítása, felújítása, illetve rendeltetésének megváltoztatása (a továbbiakban: társfinanszírozott művelet) érdekében támogatási kérelmet terjesztett elő. A kérelem az épület azon részére korlátozódott, amelynek a gorjei önkormányzat a társtulajdonosa volt.
32.
2010. október 19‑én az ügynökség elfogadta a támogatásra való jogosultságról szóló határozatot, amely 128200,52 euró összegű forrást biztosított a gorjei önkormányzat számára. Az önkormányzat kérelmét a társtulajdonos Pošta Slovenije, vagyis a Szlovén Köztársaság Postája másik társfinanszírozásával párhuzamosan kivitelezett beruházás teljes összegének százalékos mértékében hagyták jóvá, nem pedig oly módon, hogy kizárólag meghatározott munkálatokat finanszíroznak.
33.
2011. június 11‑én a gorjei önkormányzat 128200,52 euró összegű támogatás tekintetében kifizetési kérelmet nyújtott be, a kérelméhez csatolva az előírt dokumentációt.
34.
Az ügynökség ellenőrzési hivatala 2011. szeptember 9‑én helyszíni vizsgálatot folytatott le, amelynek során az építési napló és a hulladékok eltávolítása alapján megállapította, hogy az épületen már 2010. augusztus 16‑án megkezdték a munkálatokat. Ugyanezen hivatal többek között megállapította, hogy az épület közös részét képező, a kifizetési kérelem hatálya alá tartozó tető bontását 2010. augusztus 19‑én végezték.
35.
Az ügynökség 2011. november 3‑i határozatával elutasította a gorjei önkormányzat kifizetési kérelmét, azzal az indokkal, hogy az önkormányzat nem felelt meg a PRP rendeletben és a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. Konkrétabban, az ügynökség szerint a gorjei önkormányzat a munkálatok 2010. augusztus 16‑án, tehát a támogatásra való jogosultságról szóló,2010. október 19‑i határozat elfogadása előtt történő megkezdésével megsértette a pályázati felhívás 3–5. pontját. Ezenkívül az ügynökség hivatkozott a gorjei önkormányzat által 2010. július 12‑én kötött két szerződésre. Ekképpen az ügynökség szerint valamennyi, e szerződéseken alapuló munkálat megkezdése a pályázati felhívás 3–5. pontjával összeegyeztethetetlen kötelezettségeket keletkeztetett.
36.
A gorjei önkormányzat az ügynökség 2011. november 3‑i határozatával szemben keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, amely 2013. február 13‑i ítéletével helyt adott a gorjei önkormányzat keresetének, megállapítva, hogy a nemzeti rendelkezések összeegyeztethetetlenek az 1698/2005 rendelettel. Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság megsemmisítette az ügynökség 2011. november 3‑i határozatát, és az eljárás ismételt lefolytatása céljából visszautalta az ügyet az ügynökség elé.
37.
2013. április 25‑én az ügynökség ismét elutasította a gorjei önkormányzat kifizetési kérelmét lényegében ugyanazon okok miatt, vagyis mivel az épületen a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadása előtt megkezdték a munkálatokat, a szerződések 2010. július 12‑i megkötése az ajánlatkérővel pedig a PRP rendelet 79. cikkének 4. pontjával, valamint a pályázati felhívás 3. és 5. pontjával összeegyeztethetetlen kötelezettségeket keletkeztetett. Az ügynökség a 2013. április 25‑i határozatában ezenkívül hangsúlyozta, hogy a szóban forgó beruházásra vonatkozó kérelmet a beruházás teljes összegének százalékos mértékében hagyták jóvá, nem pedig oly módon, hogy kizárólag meghatározott munkálatokat társfinanszíroznak.
38.
A gorjei önkormányzat ismét keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt, előadva többek között azt, hogy az ügynökség határozata a PRP rendeleten és a pályázati felhíváson alapult, amelyek nem felelnek meg az 1698/2005 rendeletnek, mivel annál szigorúbb támogathatósági feltételeket írnak elő.
39.
Az ügynökség vitatja a nemzeti rendelkezések és az 1698/2005 rendelet összeegyeztethetetlenségét, arra hivatkozva, hogy a nemzeti rendelkezések pusztán olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek pontosabbak, nem pedig szigorúbbak, mint az említett rendeletben a kiadások EMVA‑ból való támogathatóságát illetően előírt szabályok.
40.
E körülmények között az Upravno sodišče (közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
„1.
Úgy kell‑e értelmezni az 1698/2005 rendeletet – különösen 71. cikkének (3) bekezdését, amelynek értelmében a kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével –, hogy azzal ellentétes a [a PRP rendelet]) 79. cikkének (4) bekezdésében és a pályázati felhívás VI. fejezetének 3. pontjában előírt azon nemzeti szabályozás, amely értelmében kizárólag a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadásának napját követően (a beruházás befejezéséig, illetve legkésőbb 2015. június 30‑ig) felmerült kiadások minősülnek támogatható beruházási kiadásnak?
2.
Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén úgy kell‑e értelmezni az 1698/2005 rendeletet – különösen 71. cikkének (3) bekezdését –, hogy azzal ellentétes [a ZKme‑1] 56. cikkének (4) bekezdésében előírt azon nemzeti szabályozás, amelynek alapján teljes egészében el kell utasítani az olyan kérelmet, amely nem felel meg a határozat elfogadásának napját követően felmerült támogatható beruházási kiadásokra vonatkozó, a PRP rendelet 79. cikke (4) bekezdésének?”
41.
Írásbeli észrevételeket nyújtott be a gorjei önkormányzat, a szlovén, a lengyel kormány és az Egyesült Királyság Kormánya, valamint a Bizottság. A gorjei önkormányzat, a szlovén kormány, valamint a Bizottság vett részt a 2016. január 28‑án tartott tárgyaláson.
IV – Jogi elemzés
A – A tagállamoknak az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján fennálló mérlegelési mozgásteréről (előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés)
42.
Az első kérdés a tagállamok 1698/2005 rendelet 71. cikkének (3) bekezdése alapján akkor fennálló mérlegelési mozgásteréről szól, amikor az EMVA által finanszírozott támogatások nyújtása céljából rögzítik a kiadások támogathatóságának feltételeit.
43.
Az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy az e rendeletben szabályozott különleges feltételek figyelembevételével „[a] kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni” ( 12 ). Az Unió vidékfejlesztési politikáját jellemző szubszidiaritás és megosztott irányítás ( 13 ) elvének megfelelően a tagállamok e rendelkezés alapján széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, ( 14 ) amely az egyes tagállamokban a vidékfejlesztés konkrét szükségleteit és kihívásait szükségképpen jellemző sokszínűség elismerésén alapul.
44.
Azáltal, hogy a beruházási kiadások támogathatóságát ahhoz a feltételhez kötötte, hogy azok a támogatási kérelem jóváhagyását követően merüljenek fel, a szóban forgó szlovén szabályozás, vagyis a PRP rendelet 79. cikke és a pályázati felhívás 3. pontja a gorjei önkormányzat által előadottak szerint azt eredményezi, hogy az EMVA részvételét a „jövőbeli műveletekre” korlátozza, vagyis kizárja a támogatás visszamenőleges nyújtását. A felmerülő kérdés tehát az, hogy egy ilyen időbeli korlátozás beleilleszkedik‑e az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján valamennyi tagállam számára elismert mérlegelési mozgástérbe.
45.
Igaz ugyan, ahogy a kérdést előterjesztő bíróság és a gorjei önkormányzat előadja, hogy az 1698/2005 rendelet nem írja elő a kiadások támogathatóságának kezdő időpontját, ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy a tagállamok ilyen időbeli korlátozást állapítsanak meg. Az 1698/2005 rendelet ugyanis maga is tartalmaz a támogatható kiadások időbeli alkalmazási körének körülhatárolását célzó rendelkezéseket. Ekképpen e rendelet 71. cikkének (1) bekezdése alapján a kiadások az EMVA‑ból akkor jogosultak hozzájárulásra, ha a vonatkozó támogatást a kifizető ügynökség 2007. január 1‑je és 2015. december 31. között ténylegesen kifizeti. Az említett rendelkezés később azt mondja ki, hogy „[a] társfinanszírozott műveletek nem fejezhetők be a jogosultság kezdetének napja előtt”.
46.
Nincs olyan ok, amely alapján azt lehetne feltételezni, hogy az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése kimerítő módon rögzíti azokat az időbeli feltételeket, amelyek a kiadások EMVA‑ból való támogathatósága kapcsán előírhatók.
47.
Ezenkívül álláspontom szerint nem lehet a gorjei önkormányzathoz hasonlóan azt a következtetést levonni ugyanezen rendelet 71. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a társfinanszírozott művelet megvalósítása a jogosultság kezdetének napját megelőzően is elkezdődhet, és hogy ebből következően a tagállamok nem tehetik függővé a kiadások támogathatóságát attól, hogy azok a támogatási kérelem jóváhagyását követően merüljenek fel. Ezzel szemben az említett cikk szövegében szereplő „jogosultság kezdetének napja” kifejezés álláspontom szerint önmagában arra utal, hogy a tagállamok rögzíthetik a jogosultság kezdetének napját, ezáltal olyan időbeli korlátot határozva meg, amelyet megelőzően a felmerült beruházási költségek az EMVA‑ból nem támogathatók.
48.
Arról sem vagyok meggyőződve, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedéshez hasonló időbeli feltétel a gorjei önkormányzat állításának megfelelően azzal a következménnyel jár, hogy megfosztja az 1698/2005 rendeletet annak tartalmától, vagy hogy megakadályozza az e rendelet által kitűzött célok megvalósítását. Egy ilyen feltétel ugyanis nem korlátozza az EMVA társfinanszírozását olyan konkrét időbeli horizontra, amely szűkebb, mint az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében rögzített kifizetési időszak (2007. január 1‑je és 2015. december 31. között), ezzel szemben kizárólag azt írja elő, hogy a kedvezményezettnek meg kell várnia a támogatási kérelem jóváhagyását, mielőtt a társfinanszírozott művelettel kapcsolatos kiadásokat vállalna. ( 15 )
49.
Ennek alapján semmilyen okot nem látok arra, hogy úgy tekintsem, hogy a szóban forgó szlovén szabályozáshoz hasonló szabályozás akadályozza az 1698/2005 rendelet közvetlen alkalmazását, elrejti annak közösségi jellegét vagy túllépi a tagállamokra ruházott mérlegelési mozgásteret – ezek a Bíróság által kialakított feltételek. ( 16 ) Ezenfelül álláspontom szerint nincs olyan körülmény, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy az ilyen szabályozás ellentétes az arányosság elvével, mivel rendkívül nehézzé, vagy akár lehetetlenné teszi a támogatások kedvezményezettek számára történő odaítélését. ( 17 )
50.
Éppen ellenkezőleg, az alapeljárásban szereplőhöz hasonló időbeli feltétel álláspontom szerint alkalmas arra, hogy az EMVA forrásainak optimálisabb elosztásának biztosításán keresztül hozzájáruljon az 1698/2005 rendelet által kitűzött célok megvalósulásához, amelyek között szerepel az életminőség javítása a vidéki területeken ( 18 ), konkrétabban pedig a rendelet 3. tengelyével kapcsolatban a falvak megújítása és fejlesztése ( 19 ).
51.
E tekintetben csatlakozom a szlovén, a lengyel kormány és az Egyesült Királyság Kormánya által előadott észrevételekhez, amelyek szerint a nemzeti szabályozás csökkentheti a holtteher‑veszteséget, vagyis a támogatás nyújtását olyan beruházásokhoz, amelyeket részben vagy egészben a nyújtott támogatás nélkül is megvalósítottak volna. E kockázatot a Számvevőszék is felismerte, amely azt javasolta a Bizottságnak, hogy ösztönözze arra a tagállamokat, hogy olyan gyakorlatokat kövessenek, amelyek alapján a beruházási kiadások csak attól az időponttól kezdve támogathatók, hogy a támogatást jóváhagyták. ( 20 )
52.
Ezenkívül, ahogy azt a szlovén kormány kifejti, a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadását megelőzően felmerült költségek kizárása hatékonyabb ellenőrzést biztosíthat az EMVA forrásainak felhasználását illetően. Különösen a 65/2011 rendelet 25–27. cikke által előírt helyszíni ellenőrzés – amelynek során többek között meg kell vizsgálni, hogy a kiadások jellege és ütemezése megfelel‑e a ténylegesen elvégzett feladatoknak vagy nyújtott szolgáltatásoknak – válhatna nehezebbé, ha a társfinanszírozott műveletre vonatkozó kiadások részben vagy egészben a támogatási kérelem jóváhagyása előtt merülnének fel.
53.
Ebben az összefüggésben a Számvevőszék kedvezően nyilatkozott az 1698/2005 rendelet módosítására irányuló 2011. október 12‑i bizottsági javaslatról, hivatkozva a javasolt rendelkezésekre, amelyek szerint a kiadások csak azt követően lennének támogathatók, hogy benyújtottak egy támogatási kérelmet. ( 21 )
54.
Az új EMVA‑rendelet, az 1305/2013 rendelet elfogadásával az uniós jogalkotó elfogadta a támogathatósági feltételek módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot. Ezen új rendelet értelmében a tagállamok számára kifejezetten megengedik, hogy a szlovén hatóságokhoz hasonlóan olyan időbeli feltételt írjanak elő, amely szerint kizárólag azok a kiadások támogathatók az EMVA‑ból, amelyek a támogatás iránti kérelem jóváhagyását követően merültek fel. ( 22 )
55.
Igaz ugyan, hogy az 1305/2013 rendelet csak 2014. január 1‑jétől alkalmazandó ( 23 ), ami kizárja a jelen ügyben való alkalmazását, ugyanakkor az új rendelet uniós jogalkotó általi elfogadása álláspontom szerint azt támasztja alá, hogy az uniós jogalkotó elismeri, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló típusú időbeli feltétel indokolt lehet az EMVA forrásai megfelelő pénzügyi igazgatásának a biztosítása érdekében.
56.
E körülményekre figyelemmel álláspontom szerint nem lehet azt megállapítani, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló időbeli feltételt megállapító tagállam átlépte volna az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében rá ruházott mérlegelési mozgásteret. ( 24 ) Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság nemleges választ adjon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre.
B – A támogathatósági feltételek tiszteletben tartása elmulasztásának jogkövetkezményeiről (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés)
1. A második kérdés tárgya
57.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az ügynökség a jelen ügyben elutasította a kifizetés iránti kérelmet, mert a kiadások nem feleltek meg a PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdésében és a pályázati felhívás 3. és 5. pontjában szereplő támogathatósági feltételnek, amely szerint kizárólag a támogatási kérelem jóváhagyását követően felmerült beruházási költségek támogathatók. A határozatból az is kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy a szóban forgó tárfinanszírozott művelethez kapcsolódó kiadások egy része a támogatási kérelem jóváhagyását követően, tehát a kiadások támogathatósági feltételeinek megfelelően, míg egy másik részük e jóváhagyást megelőzően, vagyis a kiadások támogathatósági feltételeivel ellentétesen merült fel. ( 25 )
58.
Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság a második kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdése azáltal, hogy előírta a kifizetési kérelem egészének elutasítását az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben, nem túlságosan szigorú‑e. E bíróság azzal kapcsolatban is kérdést fogalmaz meg, hogy a kifizetési kérelmet a jelen ügyben a 65/2011 rendelet 30. cikke alapján kell‑e megvizsgálni, amely bizonyos helyzetekben a kedvezményezett részére fizetendő összeg csökkentését, illetve a művelet EMVA keretében nyújtott támogatásból való kizárását írja elő.
59.
A Bíróság elé terjesztett, a tárgyaláson részt vevő felek által megerősített észrevételekre figyelemmel álláspontom szerint e szakaszban kell hangsúlyozni, hogy a második kérdés a kérdést előterjesztő bíróság által körülhatárolt formájában nem a pályázati felhívás 1. pontjában szereplő feltételre vonatkozik, amely szerint a beruházás megvalósítása nem kezdődhet meg a támogatásra való jogosultságról szóló határozat elfogadását megelőzően. ( 26 ) E feltétel ugyanis a támogatásra való jogosultság egyik feltételére vonatkozik, és nem érinti az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének értelmében vett „kiadások támogathatóságát” ( 27 ).
60.
Emlékeztetek arra, hogy a 65/2011 rendelet 2. cikke a) és b) pontjának megfelelően különbséget kell tenni a „támogatási kérelem” és „kifizetési kérelem” között. ( 28 ) E megkülönböztetés megtalálható a nemzeti jogban is, mivel a pályázati felhívás 1. pontja egy olyan, a támogatásra való jogosultságra vonatkozó feltételt állapít meg, amelynek a kedvezményezettnek meg kell felelnie ahhoz, hogy jóváhagyást szerezzen a támogatási kérelem vonatkozásában, ( 29 ) míg a PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdése és a pályázati felhívás 3. és 5. pontja a kiadások támogathatóságára vonatkozó olyan feltételt állapít meg, amelynek a kifizetési kérelem jóváhagyása érdekében kell megfelelnie. ( 30 )
61.
Igaz ugyan, ahogy azt a szlovén kormány előadja, hogy az illetékes hatóság a kifizetési kérelem ellenőrzése során megvizsgálhatja, hogy a kedvezményezett megfelel‑e a támogatásra való jogosultságra vonatkozó feltételnek, ( 31 ) tudomásom szerint semmi sem utal arra, hogy e feltételek, így a pályázati felhívás 1. pontjában szereplő feltételek megsértésének megállapítására sor került a jelen ügyben. ( 32 ) Márpedig e tekintetben emlékeztetek arra, hogy a Bíróság a vizsgálatát főszabály szerint csak azokra a tényekre korlátozhatja, amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság elé terjesztett, különösen a releváns nemzeti szabályozás utóbbi által megállapított végrehajtási szabályait illetően, mivel kizárólag a nemzeti bíróság feladata mérlegelni a nemzeti rendelkezések terjedelmét és alkalmazásának módját. ( 33 )
62.
Ennélfogva a második kérdést úgy kell értelmezni, hogy az arra irányul, hogy az 1698/2005 rendelettel és végrehajtási rendeletével, valamint a 65/2011 rendelettel ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat.
63.
E tekintetben a Bíróságot először annak egyértelművé tételére hívják fel, hogy a tagállamok elfogadhatnak‑e olyan nemzeti szabályokat, amelyek jogi szankciókat írnak elő a kiadásoknak az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján meghatározott támogathatósági szabályainak megsértése esetére. Másodszor felmerül a kérdés, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló nemzeti szabályozás megfelel‑e az arányosság elvének.
2. A tagállamok arra irányuló hatásköre, hogy szabályozzák a támogathatósági feltételek megsértésének jogkövetkezményeit
a) Előzetes megjegyzések
64.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18‑i 2988/1995/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 34 ) 1. cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (3) bekezdése szerint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából az uniós jogi rendelkezések meghatározzák az uniós joggal kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó közigazgatási intézkedések és szankciók természetét és alkalmazási körét. ( 35 ) A Bíróság ítélkezési gyakorlatából mindazonáltal kitűnik, hogy ha az uniós szabályozás nem tartalmaz semmilyen konkrét rendelkezést, amely a szabályozás megsértése esetére szankciót írna elő, vagy ha az ilyen szabályozás azt írja elő, hogy az uniós jog megsértése esetén bizonyos szankciók alkalmazhatók, de nem határozza meg kimerítő módon azokat a szankciókat, amelyeket a tagállamok kiszabhatnak, az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden tényleges intézkedést az Unió pénzügyi érdekeit sértő magatartások szankcionálása érdekében. ( 36 )
65.
A jelen ügyben tehát az a kérdés merül fel, hogy az uniós jog kimerítő jelleggel határozza‑e meg azokat a szankciókat, amelyeket a kiadások 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján megállapított támogathatósági feltételeinek megsértése esetén lehet kiszabni.
b) Az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdéséről
66.
Az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint „a kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott […] különleges feltételek figyelembevételével”.
67.
Első ránézésre a viszonylag széles körűnek tűnő „jogosultsági szabályok” kifejezés használata a szlovén kormány által javasolt értelmezés mellett szólhat, amely szerint a tagállamok e cikk alapján hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy szabályozzák a támogathatósági feltételek megsértésének jogkövetkezményeit. Az 1698/2005 rendelet összefüggésében e rendelet 71. cikke (3) bekezdése első albekezdésének értelmezéséből ugyanakkor az következik, hogy e cikk kizárólag a kiadások támogathatósági feltételeinek anyagi feltételeire vonatkozik, és nem érinti az említett feltételek megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket.
68.
Ekképpen az 1698/2005 rendelet 74. cikkének (4) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tagállamok ellenőrzéseket végeznek a Bizottság által megállapított részletes végrehajtási szabályokkal összhangban, ( 37 ) amelyek meghatározzák többek között az ellenőrzések típusát és intenzitását, a különféle vidékfejlesztési intézkedések természetéhez igazítva. A Bizottság által e cikk alapján elfogadott 65/2011 rendelet tartalmazza a tagállamok által az EMVA‑val összefüggésben elvégzendő ellenőrzés részletes szabályait.
69.
Ebből következik álláspontom szerint, hogy az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése nem ruház a tagállamokra olyan hatáskört, hogy meghatározzák a támogathatósági feltételek megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. ( 38 )
c) A 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdéséről
70.
A 65/2011 rendelet 30. cikke bizonyos helyzetekben a fizetendő összeg csökkentését, más helyzetekben pedig a művelet EMVA keretében nyújtott támogatásból való teljes kizárását írja elő a tagállamok számára.
71.
Ekképpen a 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a fizetendő összeget csökkenteni kell, ha a kedvezményezett által igényelt összeg több mint 3%‑kal túllépi a támogatható összeget, vagyis a kifizetési kérelem támogathatóságának a vizsgálatát követően fizetendő összeget. Adott esetben a támogatható összeg csökkentésének összege az említett rendelet 30. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint megfelel az igényelt összeg és a támogatható összeg különbségének. Ezenkívül ugyanezen rendelet 30. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdéséből az következik, hogy nem alkalmazandó csökkentés, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy „nem felelős a támogatásra nem jogosult összeg feltüntetéséért”. Ezenkívül e rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint a társfinanszírozott műveletet teljeskörűen kizárják az EMVA keretében nyújtott támogatásból, ha megállapítást nyer, hogy szándékosan hamis nyilatkozatot tett. ( 39 )
72.
E szakaszban megjegyzem, hogy az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének és a 65/2011 rendelet 30. cikkében szereplő különböző, „jogosultság” és „támogathatóság” kifejezések nem kérdőjelezik meg az utóbbi cikk alkalmazhatóságát az alapeljáráshoz hasonló helyzetben. Ez az eltérő megfogalmazás ugyanis nem található meg a két rendelet egyéb nyelvi változataiban. ( 40 ) Nem feltételezhetjük tehát azt, hogy a rendeletek francia nyelvi változataiban szereplő két kifejezés eltérő jelentést hordoz. ( 41 )
73.
Egyetértek a gorjei önkormányzat és a Bizottság elemzésével, amely szerint a 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó az alapeljáráséihoz hasonló körülmények között. ( 42 )
74.
Igaz ugyan, hogy a 65/2011 rendelet 30. cikke a fizetendő összeg számítására vonatkozik, és hogy (1) bekezdésében azt állapítja meg, hogy e számítás „azon alapul, hogy az adminisztratív ellenőrzések során mi bizonyul támogathatónak”, e cikk alkalmazási köre a szlovén kormány állításával ellentétben nem korlátozódik olyan helyzetekre, amelyekben a támogathatósági feltételek teljes mértékben teljesülnek. E rendelet 30. cikkének (3) bekezdéséből ugyanis kifejezetten kitűnik, hogy e 30. cikk (1) bekezdésben említett támogatáscsökkentéseket „értelemszerűen kell alkalmazni [az e rendelet] 25. és 29. cikke szerinti ellenőrzések [vagyis a helyszíni ellenőrzések] során feltárt jogosulatlan kiadásokra”. Ebből álláspontom szerint az következik, hogy az említett 30. cikk (1) bekezdését közvetlenül kell alkalmazni a másfajta ellenőrzések, így az adminisztratív ellenőrzések során feltárt nem támogatható kiadásokra. ( 43 )
75.
Az alapeljáráshoz hasonló körülmények között, ahol a kifizetési kérelemben szereplő költségek egy része a nemzeti támogathatósági feltételek alapján támogatható, míg a másik fele nem, a 65/2011 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazása a fizetendő összeg csökkentését eredményezi az e bekezdésben leírt módszernek megfelelően oly módon, hogy kiszámítják a kedvezményezett által igényelt összeg (a kifizetési kérelemben szereplő kiadások összessége) és a támogatható összeg (kizárólag a támogatható kiadások) közötti különbséget. Amennyiben e különbség több, mint a támogatható összeg 3%‑a, az utóbbit a két összeg különbségével csökkentik.
76.
Ekképpen nem tudok egyetérteni a Bizottság által előterjesztett azon érvvel, amely szerint a 65/2011 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazása a jelen ügyben 100%‑os csökkentést eredményez, vagyis a beruházáshoz kapcsolódó költségek teljes kizárását. A Bizottság e tekintetben rámutat, hogy a jelen ügyben a beruházás egészének, nem pedig csak egy részének támogathatatlanságáról van szó, mivel a gorjei önkormányzat nem felel meg a beruházás egésze tekintetében rögzített hozzáférési feltételnek (támogathatósági feltételnek), amely azt írja elő, hogy nem szabad megkezdeni a beruházást a támogatásra való jogosultságról szóló határozat meghozatala előtt. A Bizottság szerint e hozzáférési feltétel megsértése a beruházás megvalósításának egészét „megfertőzi”.
77.
E tekintetben megjegyzem egyrészt azt, hogy sem az 1698/2005 rendelet, sem a 65/2011 rendelet nem tesz különbséget a kiadások támogathatósági feltételeinek különböző kategóriái között, továbbá nem hatalmazzák fel a tagállamokat arra, hogy sajátos hatásokat kapcsoljanak egyes, általuk „alapvetőbbnek” tekintett feltételek megsértéséhez. Másrészt a Bizottság érvelése valójában a pályázati felhívás 1. pontján alapul, amely a jelen indítvány 59. és 61. pontjának megfelelően a támogatásra való jogosultság olyan feltétele, amelynek a megsértése nem vonja maga után a fizetendő összegnek a 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében vett csökkentését. ( 44 )
78.
Ennélfogva az a kérdés merül fel, hogy a 65/2011 rendelet 30. cikke kimerítő módon szabályozza‑e azokat a szankciókat, amelyeket a tagállamok a kiadások 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján nemzeti szinten meghatározott támogathatósági feltételeinek megsértése esetén szabhatnak ki.
79.
Bár a 65/2011 rendelet 4. cikkének (9) bekezdése kifejezetten azt állapítja meg, hogy az e rendeletben meghatározott támogatáscsökkentések és kizárások nem érintik az egyéb uniós vagy nemzeti törvényekben megszabott további büntetéseket, mindazonáltal osztom a gorjei önkormányzat azon álláspontját, amely szerint a tagállamok nem írhatnak elő olyan nemzeti szankciókat, amelyek egy művelet EMVA‑ból származó támogatásokból való teljes kizárását eredményezik, mivel az ilyen jellegű szankciókat az említett rendelet már részletesen tartalmazza. ( 45 ) A 65/2011 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint ugyanis az ilyen szankció kifejezetten arra az esetre korlátozódik, amelyben a kedvezményezett szándékosan hamis nyilatkozatot tett, így a tagállamok nem alkalmazhatnak teljes körű kizárást más helyzetekben, oly módon, ahogy azt az alapeljárásban szereplő szlovén szabályozás előírja, mert ezáltal módosítják a 65/2011 rendelet 30. cikke (2) bekezdésének hatályát.
80.
Mindebből azt a következtetést vonom le, hogy a 65/2011 rendelet 30. cikkével ellentétes az alapeljárásban alkalmazandó szlovén szabályozáshoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a kifizetési kérelem egészének elutasítását, vagyis egy művelet EMVA általi támogatásokból való teljes kizárását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat.
81.
Figyelemmel az általam adni javasolt válaszra, a továbbiakban nem szükséges megvizsgálni azt, hogy a kifizetési kérelem egészének elutasítása megfelel‑e az arányosság elvének. E kérdésre tehát csak másodlagosan térek ki, arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet következtetésemmel, és azt állapítaná meg, hogy a 65/2011 rendelettel nem ellentétes a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdéséhez hasonló nemzeti szabályozás.
3. Az arányosság elvének a tiszteletben tartása
82.
Az 1698/2005 rendelet 74. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok elfogadják valamennyi törvényi, jogszabályi és közigazgatási rendelkezést az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása érdekében. ( 46 ) A tagállamoknak ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog általános elveit, többek között az arányosság elvét. ( 47 ) Ebből következik, hogy a meg nem felelés esetén alkalmazott, a jogsértések visszaszorítására irányuló szankciók szigorúságának összhangban kell lennie a jogsértés súlyával, tényleges visszatartó erőt biztosítva, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával. ( 48 )
83.
E tekintetben a gorjei önkormányzat előadja, hogy a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdése azáltal, hogy a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat, anélkül, hogy figyelembe venné a jogsértés jellegét és terjedelmét, túllép azon, ami a kitűzött cél eléréséhez szükséges. A gorjei önkormányzat szerint a szlovén szabályozás ebből következően ellentétes az arányosság elvével, amit a lengyel kormány és a Bizottság vitat.
84.
Bár a támogatás kizárása, amelyet a támogatásnyújtás egyik feltétele tiszteletben tartásának az elmulasztása eredményez, nem szankció, hanem a törvény által előírt említett feltételek be nem tartásának puszta következménye, ( 49 ) a fizetési kérelem ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdésében előírt elutasítása az alapeljáráshoz hasonló helyzetben nem a támogatásnyújtás egyik feltétele tiszteletben tartásának az elmulasztása, hanem a kiadások támogathatósági feltételei tiszteletben tartása elmulasztásának a következménye. ( 50 )
85.
Ezenfelül, az alapeljáráshoz hasonló helyzetben a fizetési kérelem egészét a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdése alapján utasítják el, beleértve a kérelem azon részét is, amely a nemzeti feltételeknek megfelelően felmerült támogatható költségekre vonatkozik. E részt illetően a kifizetési kérelem elutasítása nem tekinthető a feltételek tiszteletben tartása elmulasztása puszta következményének, hanem az represszív jellegűnek tekintendő.
86.
Az uniós társfinanszírozású műveletekkel összefüggésben a nemzeti jogszabályok megsértését vitathatatlanul hatékonyan szankcionálni kell, az Unió pénzügyi érdekeinek mindennemű csalással szemben történő védelme érdekében, illetve, hogy garantálni lehessen az uniós jogalkotó által kitűzött célok teljes körű megvalósítását. Egyáltalán nem kétséges, hogy a szóban forgó szlovén szabályozáshoz hasonló szabályozás, amely a kedvezményezett esetében valamennyi támogatás kifizetését kizárja, különös visszatartó erővel rendelkezik, és ebből következően az EMVA‑val összefüggésben elkövetett szabálytalanságok hatékony kiküszöbölésére szolgál. ( 51 )
87.
Ugyanakkor azáltal, hogy a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő, a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdése olyan szankciót ír elő, amely nem áll kapcsolatban a kedvezményezett által elkövetett jogsértés súlyával, mivel a szankció attól függetlenül ugyanaz marad, hogy a jogsértés a kérelem jelentős, vagy éppen ellenkezőleg, elhanyagolható részét érinti. ( 52 )
88.
Vitathatatlan, hogy a 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése olyan támogatáscsökkentéseket is előír, amelyek túllépnek a megállapított szabálytalanságon, amennyiben azt írja elő, hogy a támogatható összeget csökkentik az említett összeg és a kedvezményezett által kért összeg különbségével. Mindazonáltal a szóban forgó nemzeti szabályozással ellentétben az e cikkben előírt támogatáscsökkentést az elkövetett jogsértés függvényében számítják ki, ami álláspontom szerint biztosítja az arányosság elvének tiszteletben tartását.
89.
A szlovén kormány által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés tárgyát képező nemzeti feltétel igazolása érdekében hivatkozott megfontolások, vagyis a holtteher‑veszteség kockázatának csökkentése és a hatékony ellenőrzés biztosítása, csak a kérelem támogatható kiadásokat érintő része vonatkozásában alkalmazandók. Ekképpen, annak ellenére, hogy a kiadások egy része vonatkozásában nem tartották tiszteletben a támogathatósági feltételeket, a társfinanszírozott művelet önmagában elérheti célját, és valódi hozzáadott értéket biztosíthat a vidékfejlesztéshez. ( 53 )
90.
Megállapítom, hogy az olyan nemzeti szabályozást, amely a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat, anélkül hogy figyelembe venné az elkövetett jogsértés terjedelmét, ellentétesnek kell tekinteni az arányosság elvével. ( 54 )
V – Végkövetkeztetések
91.
A fentiekre figyelemmel azt javaslom, hogy a Bíróság az Upravno sodišče (közigazgatási bíróság, Szlovénia) előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20‑i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint kizárólag azok a kiadások támogathatók az EMVA‑ból, amelyek a támogatási kérelem jóváhagyását követően merültek fel.
A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. január 27‑i 65/2011/EU bizottsági rendelet 30. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a kifizetési kérelem egészének elutasítását írja elő abban az esetben, ha e kérelem egyszerre tartalmaz támogatható és nem támogatható kiadásokat.
( 1 ) Eredeti nyelv: francia.
( 2 ) Az Európai Számvevőszék „Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: a hibák okainak és kezelésének áttekintése” című 23. sz. különjelentése, 2014., 1. pont.
( 3 ) Az Európai Számvevőszék „Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: a hibák okainak és kezelésének áttekintése” című 23. sz. különjelentése, 2014., 12. pont. A 2007 és 2013 közötti programozási időszakot illetően a vidékfejlesztés területén támogatott kiadások átlagos hibaarányát 8,2%‑ra értékelték.
( 4 ) Lásd: 2010. október 28‑iSGS Belgium és társai ítélet (C‑367/09, EU:C:2010:648, 40. pont).
( 5 ) HL 2005. L 277., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 4., 10. o.; HL 2012. L 206., 23. o.
( 6 ) HL 2011. L 25, 8. o.
( 7 ) Lásd az 1698/2005 rendelet kapcsán: Danielsen, J. H., EU Agricultural Law, Kluwer Law International, 2013., 123–133. o.
( 8 ) HL 2013. L 347., 487. o. Az 1698/2005 rendelet és az 1305/2013 rendelet közötti viszony kapcsán lásd: Monteduro, M., és társai (szerk.), Law and Agroecology, A Transdisciplinary Dialogue, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2015., 151–159. o.
( 9 ) Konkrétabban a 65/2011 rendelet 24. cikke e rendelet „Az 1. és 3. tengely, illetve a 2. és 4. tengely egyes intézkedései keretében nyújtott vidékfejlesztési támogatás” című II. fejezetének képezi részét.
( 10 ) HL 2006. L 368., 74. o.
( 11 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban 2010. július 13. is szerepel a szerződések megkötésének időpontjaként.
( 12 ) Lásd továbbá e rendelet (61) preambulumbekezdését.
( 13 ) Lásd a jelen indítvány 7. pontját.
( 14 ) Lásd ebben az értelemben: 2014. május 15‑iSzatmári Malom ítélet (C‑135/13, EU:C:2014:327, 60. pont). Lásd továbbá az 1698/2005 rendelet elfogadásához vezető bizottsági javaslat (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból [EMVA] nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó, 2004. július 14‑i javaslat [COM(2004) 490 végleges]) indokolásának 13. pontját, amely „a tagállamoknak ugyanakkor nagyobb szabadságot hagy abban, hogy miképpen kívánják megvalósítani a programjaikat a kevésbé részletes szabályok és jogosultsági feltételek, valamint az egyszerűsített pénzügyi irányítási és szabályozási megállapodások révén”.
( 15 ) A pályázati felhívás 5. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy a kedvezményezett, még ha nem is vállalhat semmilyen kötelezettséget a nyújtott források alapján, mindazonáltal a közbeszerzésről szóló jogszabálynak megfelelően elindíthatja az ajánlattevő kiválasztására irányuló eljárást. Ekképpen a tervezett művelet kedvezményezett általi előkészítése nem gátolt, noha semmilyen szerződést nem köthet az ajánlattevővel a támogatási kérelem jóváhagyását megelőzően. A pályázati felhívás 4. pontja értelmében a kérelem előkészítéséből, az ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok összegyűjtéséből és a támogatási kérelmek benyújtásából eredő általános költségek mentesülnek a PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdésében, illetve a pályázati felhívás 3. pontjában meghatározott időbeli feltétel alól. Lásd az általános költségeket illetően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15‑i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 368, 15. o.) 55. cikke (1) bekezdésének c) pontját.
( 16 ) Lásd: 2014. május 25‑iSzatmári Malom ítélet (C‑135/13, EU:C:2014:327, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 17 ) Lásd: 2014. január 16‑iDél‑Zempléni Nektár Leader Nonprofit végzés (C‑24/13, EU:C:2014:40, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 18 ) Lásd az 1698/2005 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját.
( 19 ) Lásd az 1698/2005 rendelet 52. cikke b) pontjának ii. alpontját.
( 20 ) Lásd az Európai Számvevőszék 8/2012. sz., „A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére irányuló támogatás összpontosítása” című különjelentését, 2012., 60–65. és 73. pont.
( 21 ) Lásd az Európai Számvevőszék 8/2012. sz., „A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére irányuló támogatás összpontosítása” című különjelentését, 2012., 64. pont. A Számvevőszék ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság által javasolt rendelkezések „nem lesznek elegendőek a holtteher‑veszteség kockázatának kiküszöböléséhez, mivel a beruházási tervek még azelőtt megkezdődhetnek, hogy a kérelmet jóváhagyták volna (sőt, még azelőtt, hogy a kérelmet benyújtották volna, azzal, hogy a pályázat benyújtása előtt felmerült költségek nem jogosultak támogatásra)”.
( 22 ) Az 1305/2013 rendelet 60. cikke (2) bekezdésének második albekezdése bizonyos beruházási műveletek tekintetében úgy rendelkezik, hogy egyes általános költségek kivételével kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. E rendelkezés harmadik albekezdése szerint a tagállamok rendelkezhetnek úgy programjaikban, hogy kizárólag azok a kiadások támogathatók, amelyek a támogatás iránti kérelemnek az illetékes hatóság általi jóváhagyását követően merültek fel.
( 23 ) Lásd az 1305/2013 rendelet 90. cikkét. Ezenkívül e rendelet 88. cikke szerint az 1698/2005/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1‑je előtt jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre.
( 24 ) A PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdését és a pályázati felhívás 4. és 5. pontját illetően, amelyek szerint első kiadásnak az tekintendő, ha a kedvezményezett adott esetben bármilyen kötelezettséget vállal az előirányzott támogatásokkal kapcsolatban (szerződéskötés, anyagok, felszerelések, szolgáltatások vagy munkák megrendelése), megjegyzem, hogy e szabály álláspontom szerint a 79. cikk (4) bekezdésében és az ajánlati felhívás 3. pontjában előírt időbeli feltétel pontosítására szolgál, valamint, ebből következően annak biztosítására, hogy az EMVA forrásait ne biztosítsák olyan beruházások számára, amelyeket részben vagy egészben a nyújtott támogatás nélkül is megvalósítottak volna.
( 25 ) E tekintetben rámutatok, hogy kizárólag a nemzeti bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy a támogatási kérelem és a kifizetési kérelem jóváhagyásának feltételeit a gorjei önkormányzat tiszteletben tartotta‑e, illetve az, hogy ebből levonja a megtámadott határozatra vonatkozó megfelelő következtetéseket.
( 26 ) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdést illetően a szlovén kormány, valamint a Bizottság azt hangsúlyozták, hogy a gorjei önkormányzat nem felelt meg a pályázati felhívás 1. pontjában szereplő feltételnek.
( 27 ) Emlékeztetek arra, hogy a tagállamoknak az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt mérlegelési mozgástere csak a „kiadások jogosultsági szabályait” érinti, ami egyértelműen kitűnik e rendelkezés szövegéből, valamint az említett rendeletnek „A kiadások jogosultsága” című 71. cikkéből.
( 28 ) Lásd a jelen indítvány 13. és 15. pontját. A támogatási kérelem és a kifizetési kérelem jóváhagyása közötti megkülönböztetés megjelenik az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében is, amely azt írja elő, hogy „[a] kiadások csak abban az esetben jogosultak az EMVA‑ból támogatásra, ha azok a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében meghatározott műveletek kapcsán merültek fel, az illetékes testület által rögzített kiválasztási szempontokkal összhangban” (kiemelés tőlem).
( 29 ) A pályázati felhívás 1. pontja „A pályázati felhívásban meghatározott kérelem benyújtásakor teljesítendő feltételek” című VI/1. fejezetben szerepel. E feltételek tiszteletben tartását az illetékes hatóság főszabály szerint a támogatási kérelem jóváhagyása során értékeli. Lásd e tekintetben a 65/2011 rendelet 24. cikke (2) bekezdésének a–c) pontját.
( 30 ) Emlékeztetek arra, hogy a 3. és 5. feltételek a pályázati felhívás „Támogatható költségek” címet viselő VI. fejezetében szerepelnek. Lásd a jelen indítvány 27–29. pontját.
( 31 ) E tekintetben pontosítani kívánom, hogy a támogatási kérelmek és a kifizetési kérelmek vizsgálatának tárgyát képező elemek 65/2011 rendelet 24. cikkének (2) és (3) bekezdésében szereplő felsorolása nem kimerítő, ami kitűnik az e rendelkezések szövegében szereplő „különösen az alábbiak vizsgálatára terjed ki” és a „különösen az alábbiakra terjed ki” kifejezésekből.
( 32 ) Noha az alapeljárásban megtámadott határozat, vagyis a 2013. április 25‑i határozat utal arra, hogy a szóban forgó épületen a munkálatokat a támogatási kérelem jóváhagyását megelőzően megkezdték, az említett határozat csak a PRP rendelet 79. cikkének (4) bekezdésére és a pályázati felhívás 3. és 5. pontjára hivatkozik, amelyek a kiadások támogathatósági feltételeire vonatkoznak. Lásd a jelen indítvány 35. és 37. pontját. Egyebekben felmerül az az elvi kérdés, hogy egy a támogatásra való jogosultságra vonatkozó feltétel megsértése magával vonhatja‑e a kifizetési kérelem elutasítását, amint a jelen ügyben történt, vagy pedig annak a támogatási kérelem eredeti jóváhagyásának visszavonásával vagy hatályon kívül helyezésével kellene‑e járnia, amire a jelen ügyben nem került sor. Álláspontom szerint az utóbbi feltevést kell előnyben részesíteni, mivel az tükrözi a 65/2011 rendelet által a támogatási kérelem és a kifizetési kérelem között tett különbséget.
( 33 ) Lásd: 2003. március 6‑iKaba‑ítélet (C‑466/00, EU:C:2003:127, 41. pont); 2006. június 1‑jeiInnoventif‑ítélet (C‑453/04, EU:C:2006:361, 29. pont).
( 34 ) HL 1995. L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.
( 35 ) A 2988/1995 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet a közösségi joggal kapcsolatos „szabálytalanságokról” szól. Lásd: 2014. szeptember 17‑iCruz & Companhia ítélet (C‑341/13, EU:C:2014:2230, 40. pont), amelyben a Bíróság kimondta, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azáltal, hogy gazdasági szereplő által az Unió költségvetéséből jogosulatlanul kapott export‑visszatérítések visszafizetését követelik, a 2988/95 rendelet 1. cikke szerinti szabálytalanság tárgyában folytatnak eljárást, ezért e rendelet alkalmazási területén járnak el. Lásd még: Bot főtanácsnok Județul Neamț et Județul Bacău egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑260/14 és C‑261/14, EU:C:2016:7, 72–74. pont).
( 36 ) Lásd: 2010. október 28‑iSGS Belgium és társai ítélet (C‑367/09, EU:C:2010:648, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Álláspontom szerint ugyanennek kell érvényesülnie abban az esetben, ha az uniós jog alapján rögzített nemzeti feltételeket sértik meg, figyelemmel arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme ebben az esetben is ugyanolyan fontosnak tűnik.
( 37 ) Az 1698/2005 rendelet 74. cikkének (4) bekezdése az ugyanezen rendelet 90. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásra utal, amely a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28‑i 1999/649/EK tanácsi határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.) 4. és 7. cikkére hivatkozik.
( 38 ) E következtetést megerősíti a rendelet „Irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás” című VI. címe helyett „Az EMVA hozzájárulása” című V. címében található 71. cikk (3) bekezdésének első albekezdése.
( 39 ) Ebben az esetben a 65/2011 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében ezen felül a kedvezményezettet a ténymegállapítás naptári évére és az azt követő naptári évre kizárják az adott intézkedés keretében nyújtott támogatásból.
( 40 ) A két rendelet angol nyelvi változatában az „eligibility” (1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdésének első albekezdése) és az „eligible” (65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése); a dán nyelvi változatban a „støtteberettigelse” és a„støtteberettiget”; a spanyol nyelvi változatban a „subvencionabilidad” és a „subvencionable”; az olasz nyelvi változatban az „ammissibilità” és az „ammissibili”, a román nyelvi változatban pedig az „eligibilitate” és az „eligibil” kifejezések szerepelnek. A két rendelet német nyelvi változata jogi relevanciával nem bíró nyelvi változatokat tartalmaz („Zuschussfähigkeit” és „förderfähig”). A magyar változat hasonló, de nem azonos fogalmakat használ. Ekképpen az 1698/2005 rendelet 71. cikke (3) bekezdése első albekezdésének magyar nyelvi változata a „jogosultság”, míg a 65/2011 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének magyar nyelvi változata a „támogatható” kifejezést használja.
( 41 ) Emlékezetek arra, hogy valamely uniós jogszabály eltérő nyelvi változatai esetében a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni, amelynek e rendelkezés részét képezi, ami azt támasztja alá, hogy a két kifejezést azonos módon kell értelmezni. Lásd: 2010. április 29‑iM és társai ítélet (C‑340/08, EU:C:2010:232, 44. pont).
( 42 ) Az alapeljárás kérdést előterjesztő bíróság által ismertetett tényeire figyelemmel nincs olyan körülmény, amely alapján feltételezhető lenne, hogy a gorjei önkormányzat szándékosan hamis nyilatkozatot tett, ami a 65/2011 rendelet 30. cikke (2) bekezdésének alkalmazását vonná maga után.
( 43 ) Ezzel szemben, ha a támogatásra való jogosultság feltételei nem teljesülnek teljeskörűen, a támogatási kérelem eredeti jóváhagyását vissza lehet vonni, vagy azt hatályon kívül lehet helyezni, és a fizetendő összeg 65/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti kiszámítására nem kerül sor. Lásd a jelen indítvány 32. pontját.
( 44 ) Ehhez hasonlóan, a szlovén kormány az „előzetes feltételek” kifejezést használja a pályázati felhívás 1. pontjában szereplő azon nemzeti feltétel megjelölésére, amely szerint a kedvezményezett nem kezdheti meg a beruházást a támogatásra való jogosultságról szóló határozat meghozatala előtt.
( 45 ) Lásd ehhez hasonlóan: 2007. május 24‑iMaatschap Schonewille‑Prins ítélet (C‑45/05, EU:C:2007:296, 64–68. pont).
( 46 ) Az 1974/2006 rendelet 48. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják, hogy az általuk végrehajtani szándékozott valamennyi vidékfejlesztési intézkedés igazolható és ellenőrizhető legyen. Lásd továbbá az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdését, valamint az 1290/2005 rendelet 9. cikkének (1) bekezdését.
( 47 ) Lásd: 2010. október 28‑iSGS Belgium és társai ítélet (C‑367/09, EU:C:2010:648, 40. pont).
( 48 ) Lásd: 2013. április 25‑iAsociația Accept ítélet (C‑81/12, EU:C:2013:275, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd továbbá: Wahl főtanácsnok Szemerey‑ügyre vonatkozó indítványa (C‑330/14, EU:C:2015:605, 51–63. pont). Az arányosság követelménye kifejezetten kitűnik az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181, 48. o.) 35. cikkének (3) bekezdéséből; e rendelet 2015. január 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 65/2011 rendeletet, és annak helyébe lépett.
( 49 ) Lásd: 2012. május 24‑iHehenberger‑ítélet (C‑188/11, EU:C:2012:312, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2007. május 24‑iMaatschap Schonewille‑Prins ítélet (C‑45/05, EU:C:2007:296, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), azon helyzetet illetően, amelyben az uniós jogalkotó állapította meg a támogatás nyújtásának jogosultsági feltételeit.
( 50 ) Lásd a jelen indítvány 59–61. pontját, a támogatásokra való jogosultság feltételei és a kiadások támogathatóságának feltételei közötti különbségtételt illetően.
( 51 ) Lásd a jelen indítvány 3. lábjegyzetét a vidékfejlesztés területén támogatott kiadások átlagos hibaarányát illetően. Lásd továbbá: 2014. október 2‑iVan Den Broeck ítélet (C‑525/13, EU:C:2014:2254, 33. pont); 2005. szeptember 15‑iÍrország kontra Bizottság ítélet (C‑199/03, EU:C:2005:548, 31. pont).
( 52 ) Emlékeztetek arra, hogy a nemzeti bíróságnak a nemzeti jog alkalmazása során mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy e feladatát az uniós jog, így az arányosság elvének szövege és célja alapján lássa el. Lásd: 1984. április 10‑ivon Colson et Kamann ítélet (14/83, EU:C:1984:153, 26. pont). E tekintetben fel lehet vetni a kérdést, hogy nem lehet‑e a ZKme‑1 56. cikkének (4) bekezdését az arányosság elvének megfelelően értelmezni. Álláspontom szerint különösen az a kérdés merül fel, hogy az e rendelkezésben szereplő „ellentétes kérelem” kifejezés feltétlenül a kifizetési kérelem egészére vonatkozik‑e, vagy csak a kérelem azon részére, amely nem felel meg a nemzeti feltételeknek.
( 53 ) Lásd ehhez hasonlóan a közbeszerzési szabályok tiszteletben tartásának elmulasztása területén a Bizottság által 2015. február 5‑én az Európai Számvevőszék „Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: a hibák okainak és kezelésének áttekintése” című különjelentésére adott válaszát (COM(2015) 71 végleges), 2. o.
( 54 ) Lásd továbbá: 2005. szeptember 15‑iÍrország kontra Bizottság ítélet (C‑199/03, EU:C:2005:548, 59. és 60. pont).
Full & Egal Universal Law Academy