HENRIK SAUGMANDSGAARD ØE
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2016. szeptember 8. ( 1 )
C‑275/15. sz. ügy
ITV Broadcasting Limited,
ITV2 Limited,
ITV Digital Channels Limited,
Channel Four Television Corp.,
4 Ventures Limited,
Channel 5 Broadcasting Limited,
ITV Studios Limited
kontra
TVCatchup Limited (csődeljárás alatt),
TVCatchup (UK) Limited,
Media Resources Limited,
a következők részvételével:
Secretary of State for Business,
Innovation and Skills,
Virgin Media Limited
(a Court of Appeal [England & Wales] [Civil Division] (fellebbviteli bíróság, Anglia és Wales, polgári tanács, Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal — A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása az információs társadalomban — 2001/29/EK irányelv — 9. cikk — A »kábelrendszer« és a »műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés« fogalma — Televíziós műsorok harmadik személy által internetes adatfolyam útján való továbbközvetítése a vételi területükön belül — »Live streaming«”
I – Bevezetés
1.
A Court of Appeal (England & Wales) (Civil Division) [fellebbviteli bíróság (Anglia és Wales) (polgári tanács), Egyesült Királyság] által benyújtott jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv ( 2 ) 9. cikkének értelmezésével kapcsolatos, amely előírja, hogy ez az irányelv nem érinti a bizonyos egyéb területeken alkalmazandó rendelkezéseket. A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróságot különösen az ezen cikkben említett, „a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés értelmezésével kapcsolatban kérdezi, amelyet ez a cikk olyan területként említ, amelyet a 2001/29 irányelv nem érint.
2.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egy olyan jogvita kereteibe illeszkedik, amelyet kereskedelmi televíziós műsorszolgáltató szervezetek indítottak arra hivatkozva, hogy egy olyan továbbközvetítési szolgáltatás nyújtói, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül „élőben” („live streaming”) vehessék térítésmentesen a televíziós műsorokat, beleértve a felperesek által sugárzott televíziós műsorokat is, sértik a televíziós műsoraikon fennálló szerzői jogaikat.
3.
A Bíróság elé ugyanebben a jogvitában már terjesztettek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. A 2013. március 7‑i ITV Broadcasting és társai ítéletben ( 3 ) a Bíróság kimondta, hogy a vitatott szolgáltatás nyújtói által megvalósított továbbközvetítés a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül.
4.
Ezen ítéletet követően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vitatott szolgáltatás nyújtói megsértették a felperesek szerzői jogait. Az érintett adások némelyike tekintetében ugyanakkor e bíróság úgy vélte, hogy a szolgáltatók hivatkozhatnak a brit jog azon rendelkezésére, amely engedélyezi bizonyos közvetített művek kábel útján történő továbbközvetítését vételi területükön belül.
5.
A felperesek e határozattal szemben fellebbezést nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz, amely bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy egy ilyen nemzeti rendelkezés, amely korlátozza a szerzői jogok jogosultjainak a 2001/29 irányelv által biztosított azon kizárólagos jogát, hogy minden nyilvánossághoz közvetítést engedélyezzenek vagy megtiltsanak, összeegyeztethető‑e ezzel az irányelvvel. Kétségtelen, hogy a vitatott továbbközvetítésekre az ezen irányelv 5. cikkében előírt kivételek egyike sem vonatkozik.
6.
Közelebbről a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az érintett rendelkezés a 2001/29 irányelv 9. cikke értelmében továbbra is alkalmazható‑e, amiatt, hogy az úgy tekinthető, mint amely a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre” vonatkozik. Ez a bíróság továbbá az ebben a cikkben használt „kábel” szó értelmezésével kapcsolatos kérdéseket tesz fel annak meghatározása érdekében, hogy az uniós joggal ellentétes‑e e rendelkezésnek az internetes adatfolyam útján megvalósított továbbközvetítések tekintetében történő alkalmazása.
II – Jogi háttér
A – Az uniós jog
7.
A 2001/29 irányelv (60) preambulumbekezdése kimondja:
„Az ezen irányelv által biztosított védelem nem érintheti az olyan egyéb területeken elfogadott nemzeti, illetve közösségi jogszabályi rendelkezéseket, mint az ipari tulajdon, az adatvédelem, a feltételes hozzáférés, a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférés, illetve a médiában történő felhasználás időrendjének szabályai, amelyek a szerzői jog és a szomszédos jogok védelmét befolyásolhatják.”
8.
A 2001/29 irányelv „Hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése értelmében „ezen irányelv tárgya a szerzői jog és a szomszédos jogok védelme a belső piac keretében, különös tekintettel az információs társadalomra”.
9.
Az említett irányelv „Egyéb jogszabályi rendelkezések alkalmazása” című 9. cikke előírja:
„Ez az irányelv nem érinti a különösen a szabadalmi jogokra, a védjegyekre, a formatervezési és használati mintákra, a félvezető termékek topográfiájára, a tipográfiai jelekre, a feltételes hozzáférésre, a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre, a nemzeti kincsek védelmére, a törvényi letétbe helyezési követelményekre, a versenykorlátozó magatartással és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos szabályokra, az üzleti titokra, a biztonságra, a titok‑ és az adatvédelemre és a magánélet védelmére, a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférésre, valamint a szerződési jogra vonatkozó rendelkezéseket.”
B – A brit jog
10.
A Copyright Designs and Patents Act 1998 (a szerzői jogról, formatervezési mintákról és szabadalmakról szóló 1998‑as törvény) (a továbbiakban: CDPA) „Közvetítés vétele és annak kábel útján történő továbbközvetítése” című 73. cikke az alapügyre alkalmazandó változatának (1) bekezdésében, a (2) bekezdésének b) pontjában és a (3) bekezdésében előírja:
„(1) Ez a cikk az Egyesült Királyság területéről indított közvetítés vétele és annak kábelen keresztül történő azonnali továbbközvetítése esetén alkalmazandó.
(2) Nem tekinthető a közvetítéshez fűződő szerzői jogok megsértésének
[…]
b)
amennyiben a közvetítés vételét arra a területre szánták, ahol az kábelen továbbközvetítésre került, és az valamely érintett szolgáltatás részét képezi.
(3) Nem tekinthető a közvetítésben felhasznált műsorok szerzői jogai megsértésének, amennyiben a közvetítés vételét arra a területre szánták, ahol az kábelen továbbközvetítésre került […].”
11.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a CDPA fent idézett 73. cikkének (1) bekezdése, (2) bekezdésének b) pontja, valamint (3) bekezdése e törvény 2003‑ban – a 2001/29 irányelv brit jogba való átültetése céljából – történt módosításának eredménye.
III – Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
12.
Az alapügy felperesei, az ITV Broadcasting Limited, az ITV2 Limited, az ITV Digital Channels Limited, a Channel Four Television Corp., a 4 Ventures Limited, a Channel 5 Broadcasting Limited és az ITV Studios Limited (a továbbiakban együttesen: az alapügy felperesei) térítésmentesen igénybe vehető kereskedelmi televíziós műsorszolgáltató szervezetek, amelyek a brit jog alapján szerzői jogokkal rendelkeznek a televíziós adásaik tekintetében, valamint az adásaikban szereplő filmalkotások, illetve egyéb műsorok és elemek tekintetében. Tevékenységüket az adások részét képező reklámokból finanszírozzák.
13.
Az alapügy felperesei keresetet indítottak a TVCatchup Limited társasággal szemben a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division [legfelsőbb bíróság (Anglia és Wales), Chancery Division, Egyesült Királyság] előtt, arra hivatkozva, hogy az ezen társaság által nyújtott szolgáltatás – amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül térítésmentesen foghassanak „élőben” (ún. „live streaming”) televíziós műsorokat, beleértve az alapügy felperesei által sugárzott televíziós műsorokat is – sérti a szerzői jogaikat. A vitatott szolgáltatásokat is reklámokból finanszírozzák.
14.
Ez a bíróság előzetes döntéshozatal céljából először a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmának értelmezésével kapcsolatos kérdést terjesztett a Bíróság elé.
15.
A 2013. március 7‑i ITV Broadcasting és társai ítéletében ( 4 ) a Bíróság kimondta:
„A […] 2001/29/EK […] irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti »nyilvánossághoz közvetítés« fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a valamely földfelszíni televíziós adásba foglalt művek olyan továbbközvetítését,
—
amelyet az eredeti műsorsugárzó szervezettől eltérő szervezet valósít meg,
—
amely az előfizetők rendelkezésére e szervezet által bocsátott internetes adatfolyam útján történik, melynek során az előfizetők a fenti szervezet szerverére csatlakozva foghatják a továbbközvetítést,
—
noha előfizetői az említett földfelszíni műsorsugárzás vételi területén találhatóak, és jogszerűen foghatják az adást televízió készülékükön.”
16.
Ezen ítéletet követően a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division [legfelsőbb bíróság (Anglia és Wales), kancelláriai kollégium, Egyesült Királyság] megállapította, hogy a TVCatchup Limited megsértette az alapügy felpereseinek szerzői jogait, és olyan intézkedést hozott, amelynek célja e jogok további megsértésének megakadályozása volt.
17.
Három televíziós csatorna – nevezetesen az ITV, a Channel 4 és a Channel 5 – tekintetében ez a bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a TVCatchup Limited hivatkozhat a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és a (3) bekezdésére alapított védekezési jogalapra, mivel ez a társaság ezeket a csatornákat az eredeti terjesztési területen található előfizetők részére közvetítette interneten keresztül. Ebben a tekintetben ugyanez a bíróság úgy vélte, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében alkalmazott „kábelen továbbközvetítésre került” kifejezés kellően széleskörű ahhoz, hogy az internet segítségével történő továbbközvetítést magában foglalja, azonban a mobil távközlő hálózatokat használó mobiltelefonok útján való továbbközvetítést nem.
18.
Az alapügy felperesei fellebbezést nyújtottak be a Court of Appeal (England & Wales) (Civil Division) [fellebbviteli bíróság (Anglia és Wales) (polgári tanács)] előtt. Az e bíróság előtti eljárás során a TVCatchup Limiteddel szemben csődeljárás indult. A TVCatchup Limited által korábban gyakorolt tevékenységet ettől kezdve a TVCatchup (UK) folytatta, a Media Resources Limited által adott licenc alapján. Ez utóbbi két társaság kérte a beavatkozásuk engedélyezését a fellebbezési eljárásba, amely kérelmüknek helyt adtak.
19.
A kérdést előterjesztő bíróság – miután úgy ítélte meg, hogy a CDPA 73. cikkét a 2001/29 irányelv 9. cikke alapján kell értelmezni, és a jelen ügy ez utóbbi cikk hatályával kapcsolatos kérdéseket vet fel – úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
„A […] 2001/29/EK […] irányelv 9. cikkének, különösen azon fordulatának értelmezésével kapcsolatban, miszerint »[e]z az irányelv nem érinti a különösen […] a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre […] vonatkozó rendelkezéseket«:
1)
Megengedi‑e a hivatkozott rendelkezés valamely nemzeti jogszabályi rendelkezés alkalmazásának folytatását a »kábel« szónak a nemzeti jog szerinti értelmezése szerint, vagy a 9. cikk e részének hatályát a »kábel« szónak az uniós jog szerinti értelmezése határozza meg?
2)
Amennyiben a 9. cikkben szereplő »kábel« szó jelentését az uniós jog határozza meg, mit kell az alatt érteni? Különösen:
a)
Van‑e annak technológiaspecifikus meghatározása, amely szerint az kizárólag a hagyományos kábeles szolgáltatók által működtetett szokásos kábelhálózatokra terjed ki?
b)
Vagy éppen ellenkezőleg, azt technológiailag semlegesen kell értelmezni, mint amely magában foglalja a működési elvében hasonló szolgáltatásokat is, amelyeket az internet segítségével közvetítenek?
c)
Bármely esetben, magában foglalja‑e mikrohullámú energia rögzített földi pontok közötti továbbítását?
3)
Vonatkozik‑e a hivatkozott kifejezés (1) olyan rendelkezésekre, amelyek megkövetelik a kábeles hálózatoktól, hogy azok bizonyos közvetítéseket továbbközvetítsenek, vagy (2) olyan rendelkezésekre, amelyek engedélyezik a közvetítések kábel útján való továbbközvetítését a) amennyiben a továbbközvetítések egyidejűek, és azok arra a területre vannak korlátozva, ahová a közvetítéseket vételre szánták, illetve b) amennyiben a közvetítések továbbközvetítése eredetileg olyan csatornákon történik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik?
4)
Amennyiben a 9. cikkben szereplő »kábel« szó hatályát a nemzeti jog határozza meg, vonatkoznak‑e erre a nemzeti jogi rendelkezésre a szerzői jogok tulajdonosainak és a kábelhálózatok tulajdonosainak jogai, valamint a közérdek közötti arányosságra és megfelelő egyensúlyra vonatkozó uniós elvek?
5)
A 9. cikk csak olyan nemzeti jogi rendelkezésekre vonatkozik‑e, amelyek az irányelv elfogadásakor vagy annak hatálybalépésekor vagy az annak átültetésére rendelkezésre álló idő lejártakor hatályban voltak, vagy azokra a később meghozott nemzeti jogi rendelkezésekre is vonatkozik, amelyek a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésről szólnak?”
20.
Írásbeli észrevételeket nyújtottak be az alapügy felperesei, a TVCatchup (UK) Limited, az Egyesült Királyság Kormánya, valamint az Európai Bizottság. A 2016. május 25‑én tartott tárgyaláson az alapügy felperesei, a Virgin Media Limited, az Egyesült Királyság Kormánya, valamint a Bizottság vett részt.
IV – Jogi elemzés
A – Az ITV Broadcasting és társai ítéletről, valamint a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyáról
21.
A 2013. március 7‑i ITV Broadcasting és társai ítéletében ( 5 ) – amely a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem hátterét alkotja – a Bíróság kimondta, hogy az alapügy alperesei által megvalósítotthoz hasonló továbbközvetítés a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítésnek” ( 6 ) minősül.
22.
Ebből az következik, hogy az ilyen továbbközvetítés kizárólag akkor végezhető az érintett szerző hozzájárulása nélkül, ha e továbbközvetítés teljesíti az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott feltételeket. ( 7 )
23.
Az érintett nemzeti szabályozás, nevezetesen a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontja és a (3) bekezdése véleményem szerint kivételt állapít meg a 2001/29 irányelv 3. cikke által létrehozott közvetítési jog alól, hiszen úgy rendelkezik, hogy „nem tekinthető” a szerzői jog „megsértésének” bizonyos közvetített művek olyan területekre történő továbbközvetítése, amelyeken azokat vételre szánták. ( 8 ) Ezt a megállapítást erősíti meg az a tény is, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 73. cikkének (3) bekezdése a nemzeti jogban a kérdést előterjesztő bíróság szerint éppen „a szerzői jog megsértése” alóli „kivételnek” és azzal szembeni „védekezési jogalapnak” minősül.
24.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy egyik fél sem állítja azt, hogy ez a szabályozás nem tartozik a 2001/29 irányelv 5. cikkében felsorolt egyik kivétel hatálya alá sem.
25.
Ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, fő kérdésként tehát az merül fel, hogy egy ilyen szabályozás a 2001/29 irányelv 9. cikkének hatálya alá tartozik‑e, amiatt, hogy az úgy tekinthető, mint amely az e cikk szerinti „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre” vonatkozik. ( 9 )
26.
Ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság először az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést vizsgálja meg, amely lényegében erről a fő kérdésről szól.
27.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés a szövege alapján egyaránt vonatkozik azokra a rendelkezésekre, amelyek megkövetelik bizonyos közvetítések továbbközvetítését, valamint azokra, amelyek engedélyezik a közvetítések kábel útján való továbbközvetítését, „a) amennyiben a továbbközvetítések egyidejűek, és azokra a területekre korlátozódnak, amelyeken a közvetítéseket vételre szánták, illetve b) amennyiben a közvetítések továbbközvetítése eredetileg olyan csatornákon történik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik”. ( 10 ) Ugyanakkor az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik egyrészt, hogy az érintett nemzeti szabályozás semmilyen továbbközvetítést nem ír elő, másrészt pedig, hogy az csak azokban a helyzetekben alkalmazandó, amikor a továbbközvetítések azokra a területekre korlátozódnak, amelyeken a közvetítéseket vételre szánták. ( 11 )
28.
A véleményem tehát az, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést át kell fogalmazni oly módon, hogy az arra irányul, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés és többek között a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés hatálya alá tartozik‑e a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és a (3) bekezdésében foglalt szabályozáshoz hasonló szabályozás, amely engedélyezi a közvetített művek kábel útján való továbbközvetítését a szerzői jogok jogosultjainak hozzájárulása nélkül, amennyiben ez a továbbközvetítés egyidejű, és azokra a területekre korlátozódik, amelyeken a közvetítéseket vételre szánták, és amennyiben a közvetítések továbbközvetítése eredetileg olyan csatornákon történik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. ( 12 )
29.
Az alábbi elemzésben bemutatom azokat az okokat, amelyek miatt a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és a (3) bekezdéséhez hasonló szabályozás álláspontom szerint nem tartozik a 2001/29 irányelv 9. cikkében foglalt kivétel hatálya alá (B rész). Ezt a közvetlen következtetést az említett 9. cikk jellege és hatálya (B.2 rész), valamint amiatt lehet levonni, hogy ez a szabályozás nem vonatkozik az e cikk szerinti, „a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre” (B.3 rész).
30.
Ezen elemzésből következik, hogy nem szükséges állást foglalni a kérdést előterjesztő bíróság által feltett többi kérdésben, amelyek egyrészt a 2001/29 irányelv 9. cikkének időbeli hatályára (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdés), másrészt pedig az ebben a cikkben alkalmazott „kábelrendszer” szó értelmezésére (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első, második és negyedik kérdés) vonatkoznak. Mindenesetre a hasznos válasz érdekében megfogalmazok néhány észrevételt a „kábelrendszer” szó értelmezésével kapcsolatban a felek által ebben a tekintetben előterjesztett érvekre történő válaszadás érdekében (C rész). ( 13 )
31.
Ugyanakkor, ami az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés c) pontját illeti, nevezetesen, hogy ez a szó magában foglalja‑e mikrohullámú energia rögzített földi pontok közötti továbbítását, a kérdést előterjesztő bíróság semmilyen magyarázatot nem adott azokra az okokra, amelyek miatt szükségesnek tartotta e kérdés Bíróság elé terjesztését. Ilyen magyarázat nem vezethető le az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, illetve a Bírósághoz benyújtott észrevételekből sem, amelyek nem tartalmaznak semmilyen arra vonatkozó információt, hogy a vitatott továbbközvetítések magukban foglalnák a mikrohullámú energia rögzített földi pontok közötti továbbítását. Azt javaslom tehát, hogy a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően állapítsa meg, hogy a második kérdés c) pontja elfogadhatatlan. ( 14 )
B – A 2001/29 irányelv 9. cikke és a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés ” kifejezés értelmezéséről (harmadik kérdés)
32.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és a (3) bekezdéséhez hasonló szabályozás a 2001/29 irányelv 9. cikkének és többek között a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés hatálya alá tartozik‑e.
1. A javasolt értelmezések
33.
A kérdést előterjesztő bíróság, amelynek kétségei vannak a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott, „a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés jelentését illetően, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában e kifejezés három lehetséges értelmezését mutatja be.
34.
Az első – az alapügy felperesei és a Bizottság álláspontjának megfelelő – megközelítés szerint a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés csak azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyek megkövetelik, hogy a kábelszolgáltatók műsorközvetítő szolgáltatásokat nyújtsanak, azaz a 2002/22/EK irányelv (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási irányelv) 31. cikke szerinti „továbbítási kötelezettséggel” („must carry”) kapcsolatos rendelkezésekre. ( 15 )
35.
A második – a TVCatchup (UK) Limited, Virgin Media Limited és az Egyesült Királyság Kormánya álláspontjának megfelelő – megközelítés szerint a 2001/29 irányelv 9. cikke egyaránt alkalmazandó azokra a rendelkezésekre, amelyek megkövetelik, hogy a kábelszolgáltatók bizonyos műsorszolgáltatási tartalmakat továbbközvetítsenek, valamint azokra, amelyek a közszolgáltatás érdekében lehetővé teszik bizonyos tartalmaknak az érintett vételi területükön belül történő továbbközvetítését.
36.
A harmadik megközelítés szerint a 2001/29 irányelv 9. cikkében foglalt „kábelrendszerekhez való hozzáférés” kifejezés nem a szerzői jogok megsértésével szembeni védekezési jogalapokkal, hanem inkább a tagállamokban a fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos.
2. A 2001/29 irányelv 9. cikkével bevezetett fenntartásról
37.
A címe és a szövege értelmében a 2001/29 irányelv 9. cikke az „[e]gyéb jogszabályi rendelkezések alkalmazására” vonatkozik, és úgy rendelkezik, hogy ez az irányelv „nem érint” bizonyos területekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezen irányelv (60) preambulumbekezdése kifejti, hogy az említett 9. cikkben foglalt rendelkezések azok, amelyek „egyéb területekhez” kapcsolódnak, és amelyek „a szerzői jog és a szomszédos jogok védelmét befolyásolhatják” ( 16 ).
38.
A 2001/29 irányelv 9. cikke így egyáltalán nem enged kivételeket az ezen irányelv 2–4. cikkében létrehozott jogok alól. A kivételek egyébként ugyanezen irányelv 5. cikke alapján teljes körű harmonizáció hatálya alá tartoznak. ( 17 ) A 9. cikk által követett cél ezzel ellentétben az, hogy fenntartsa az említett irányelv által harmonizáltaktól eltérő bizonyos területeken alkalmazandó rendelkezések hatályát. ( 18 ) Ezt az olvasatot erősíti meg az említett 9. cikkben található területek felsorolása, amely többek között említi a védjegyeket, a formatervezési mintákat, a nemzeti kincsek védelmét, a versenykorlátozó magatartással és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos szabályokat, az adatvédelmet, a magánélet védelmét, valamint a szerződési jogra vonatkozó rendelkezéseket. ( 19 )
39.
Ez a megállapítás önmagában lehetővé teszi annak kizárását, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és (3) bekezdéséhez hasonló olyan szabályozás, amely kivételt állapít meg a 2001/29 irányelv 3. cikkében biztosított kizárólagos közvetítési jog alól, az ezen irányelv 9. cikkének hatálya alá tartozzon.
40.
Ez a következtetés attól függetlenül levonható, hogy a védett művek továbbközvetítését kábel vagy internetes adatfolyam útján valósítják‑e meg. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából tehát kitűnik, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma a védelem alatt álló művek közvetítésének valamennyi formájára vonatkozik, függetlenül az alkalmazott technikai eszköztől és eljárástól, ( 20 ) valamint hogy a mű minden egyes, specifikus technikai módon történő közvetítését vagy továbbközvetítését a szóban forgó mű szerzője főszabály szerint köteles egyenként engedélyezni. ( 21 )
41.
Ez az ítélkezési gyakorlat megfelel a 2001/29 irányelv által követett célnak, azaz annak, hogy a szerzői jogot és a szomszédos jogokat szabályozó jogszabályokat módosítani kell a műszaki fejlődésre tekintettel, amely új felhasználási módok létrehozásához vezetett, ( 22 ) biztosítva a szerzők magas szintű védelmét, amely lehetővé teszi, hogy műveik felhasználásáért megfelelő díjazásban részesüljenek többek között a nyilvánossághoz közvetítés során. ( 23 ) Megjegyzem, hogy a szerzői jogok jogosultjainak a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontja és a (3) bekezdése alapján engedélyezett továbbközvetítésért semmilyen díjazást nem fizetnek. ( 24 )
42.
A 2001/29 irányelv 9. cikkének ezzel ellentétes értelmezése, amely e cikk hatályának az alapügyben szóban forgóhoz hasonló valamely szabályozásra történő kiterjesztését eredményezi, véleményem szerint meghiúsítaná az ezen irányelv 3. és 5. cikke által követett harmonizációs célkitűzést.
43.
Ezenkívül az általam javasolt értelmezést nem kérdőjelezhetik meg az azzal szemben többek között az Egyesült Királyság Kormánya által előadott érvek.
44.
Először is, az Egyesült Királyság Kormánya által a tárgyaláson felhozott érvnek – amely szerint a kábelszolgáltatók engedélyeire, az infrastruktúráikra és a műsoraik továbbközvetítésére vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek a 2001/29 irányelv 9. cikkében foglalt egyéb területnek minősülnek – ebben az irányelvben semmilyen jogalapja nem lelhető fel. Bár a tagállamok kábel‑infrastruktúráira vonatkozó rendelkezések és az elektronikus kommunikáció piacához való hozzáférés feltételei kétségtelenül az ezen irányelv által végrehajtott harmonizáció tárgyától eltérő területhez tartoznak, ( 25 ) ugyanez nem állapítható meg a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és a (3) bekezdéséhez hasonló rendelkezések tekintetében, amelyek éppen a 2001/29 irányelvben, nevezetesen a szerzői jogok védelme tekintetében előírt harmonizáció középpontjában állnak. ( 26 )
45.
Ezt a következtetést nem befolyásolja az, hogy az érintett szabályozás által engedélyezett továbbközvetítés az olyan csatornákon sugárzott tartalmakra korlátozódik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. Mivel ilyen értelmű utalás a legcsekélyebb mértékben sem található a 2001/29 irányelv szövegében és az ahhoz kapcsolódó előkészítő munkaanyagokban, semmilyen indokát nem látom annak, hogy ezeket a tartalmakat kisebb mértékű védelemben kellene részesíteni annál, amit ennek az irányelvnek a 3. cikke előír. ( 27 )
46.
Másodszor, az Egyesült Királyság állításával ellentétben a 2001/29 irányelv 9. cikke nem jelent „a harmonizáció alóli teljes kizárást”. Míg ennek az irányelvnek a „Hatály” című 1. cikke – annak (2) bekezdése alapján – kizárja az ezen irányelv által előírt harmonizáció köréből az uniós joganyag egyes rendelkezéseit, amelyek e kifejezett kizárás hiányában ezen irányelv hatálya alá tartoznának, ( 28 ) addig a 9. cikk célja nem a 2001/29 irányelv hatályának korlátozása, hanem inkább a jogbiztonság biztosítása, ( 29 ) elkerülve az annak elfogadásával járó nem várt jogkövetkezményeket.
47.
Harmadszor, a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontja és a (3) bekezdése által követett célok, nevezetesen – az Egyesült Királyság Kormánya szerint – a fogyasztók rendelkezésére álló választék növelése a közszolgálati műsorszolgáltatás terén, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy ezeket a tartalmakat olyan zónákban is venni tudják, ahol a földfelszíni televíziós jel gyenge, valamint a kábelhálózat‑üzemeltetők ösztönzése arra, hogy kábelinfrastruktúrákat hozzanak létre, egyáltalán nem befolyásolják a 2001/29 irányelv 9. cikke hatályának értelmezését. ( 30 ) Ebben a tekintetben emlékeztetek arra, hogy a Bíróság az ITV Broadcasting és társai ítéletben ( 31 ) kifejezetten kizárta, hogy a vitatott továbbközvetítések egy olyan egyszerű technikai megoldásnak minősülhessenek, amely biztosítja, illetve javítja az eredeti közvetítés vételét a vételi területen, amely esetben azok a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nem minősülnének a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítésnek”. Ebben az összefüggésben az Egyesült Királyság kormányának érvelése a Bíróságot valójában arra hívja fel, hogy változtassa meg ezt az ítélkezési gyakorlatot, anélkül, hogy ennek alapja lenne.
48.
Álláspontom szerint ennélfogva nem kétséges, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és a (3) bekezdéséhez hasonló szabályozás nem tartozik a 2001/29 irányelv 9. cikkének hatálya alá.
49.
Ez a következtetés független az irányelv 9. cikkében alkalmazott, a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés értelmezésétől. A következő részben mindenesetre bemutatom, hogy e kifejezés vizsgálata ugyanerre a következtetésre vezet.
3. A 2001/29 irányelv 9. cikkében foglalt „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés értelmezéséről
50.
Első ránézésre a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés arra enged következtetni, hogy az az uniós joganyagban jól ismert jogi fogalomra utal. A kutatásaim alapján azonban nem ez a helyzet.
51.
Ugyanis ezt a kifejezést tudomásom szerint csak az előkészítő munkálatok során, valamint a 2001/29 irányelvvel ( 32 ) és a 2012/28 irányelvvel ( 33 ) kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban alkalmazzák, mivel az uniós jogalkotó a 2012/28 irányelv 7. cikke esetében a 2001/29 irányelv 9. cikkében szereplővel majdnem azonos kifejezés átvétele mellett döntött. ( 34 )
52.
Annak ellenére, hogy ezek az előkészítő munkálatok és ez az ítélkezési gyakorlat nem szolgálnak pontosításokkal a „műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés jelentését illetően, ( 35 ) véleményem szerint semmilyen kétség nincs afelől, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és (3) bekezdéséhez hasonló szabályozás nem tartozik e kifejezés hatálya alá.
53.
Először is a nyelvi változatok közötti bizonyos eltérések ellenére ( 36 ) vitathatatlannak tűnik számomra, hogy ez a kifejezés a „kábelrendszerekhez” való „hozzáférésre” vonatkozik. Ennélfogva semmilyen kapcsolatot nem látok a „kábelrendszerekhez való hozzáférésre” vonatkozó 2001/29 irányelv 9. cikke és az érintett brit szabályozás között, amely úgy rendelkezik, hogy a közvetített mű „kábel útján továbbközvetíthető”. Számomra úgy tűnik, hogy ez a két szabályozás a „kábel” szót eltérő szövegösszefüggésekben használja.
54.
Míg a 2001/29 irányelv 9. cikke olyan „kábelrendszerre” vonatkozik, amelyhez a hozzáférést kérik, addig a brit szabályozás olyan „kábelre” vonatkozik, amely a továbbközvetítés eszközéül szolgál. Másképpen megfogalmazva, ezen irányelv 9. cikke nem a közönségnek a közvetített tartalmakhoz való hozzáférésére – amint azt a TVCatchup (UK) Limited, a Virgin Media Limited és az Egyesült Királyság Kormánya állítja –, hanem inkább egy hálózathoz való hozzáférésre vonatkozik. ( 37 )
55.
Másodszor az, hogy a TVCatchup (UK) Limited, a Virgin Media Limited és az Egyesült Királyság Kormánya a „kábelrendszerekhez való hozzáférés” és a „kábel útján történő továbbközvetítés” kifejezéseket azonos kifejezésként kezeli, illogikusnak tűnik, hiszen a 2001/29 irányelv az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában már tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely kifejezetten a „vezeték útján történő továbbközvetítésről” szól. ( 38 )
56.
Harmadszor, számomra úgy tűnik, hogy az uniós joganyagban a „kábelrendszerekhez való hozzáférés” kifejezést a kábelhálózatokhoz való, szolgáltatók közötti hozzáférés kérdésével kapcsolatban használják, ( 39 ) amely uniós szintű harmonizáció tárgyát képezte, többek között a 2002/19/EK irányelv (a továbbiakban: hozzáférési irányelv) révén. ( 40 )
57.
Ezen irányelv célja – az 1. cikkének (1) bekezdése szerint –, hogy „harmonizálja azt, hogy milyen módon szabályozzák a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, valamint ezek összekapcsolását”. ( 41 ) Ugyanezen cikkből következik, hogy a „hozzáférési irányelv” illeszkedik a 2002/21 irányelvben (a továbbiakban: keretirányelv) ( 42 ) bemutatott szabályozási keretbe, amelynek célja a Bizottság szerint az, hogy „ösztönözze a versenyt az elektronikus távközlési piacokon, javítsa a belső piaci működését, és védje a felhasználók alapvető érdekeit, akiket a piaci erők nem védenek meg”. ( 43 )
58.
A leglogikusabb értelmezés tehát annak megállapítása lenne, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott, „a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés erre a szabályozási keretre, illetve főként a „hozzáférési irányelv” rendelkezéseire utal. ( 44 ) Mellékesen megjegyzem, hogy a „keretirányelvre” és a „hozzáférési irányelvre” vonatkozó jogalkotási eljárások időben részben egybeesnek a 2001/29 irányelvre vonatkozó jogalkotási eljárással. ( 45 )
59.
Mindazonáltal úgy vélem, hogy elegendő megállapítani azt, hogy a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontjához és (3) bekezdéséhez hasonló szabályozás, amely nem valamely hálózathoz való hozzáférésről szól, nem tartozik a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott, „a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférés” kifejezés hatálya alá, anélkül, hogy a Bíróságnak állást kellene foglalnia e kifejezés pontos jelentésével kapcsolatban.
60.
A fenti észrevételek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy az a szabályozás, amely engedélyezi a közvetített művek kábel útján való továbbközvetítését a szerzői jogok jogosultjainak hozzájárulása nélkül, amennyiben ez a továbbközvetítés egyidejű, és azokra a területekre korlátozódik, amelyeken a közvetítéseket vételre szánták, függetlenül attól, hogy olyan művek továbbközvetítéséről van‑e szó, amelyek közvetítése eredetileg olyan csatornákon történik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, nem tartozik a 2001/29 irányelv 9. cikkének hatálya alá.
61.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre imént javasolt válaszomra tekintettel, amely szerint a 2001/29 irányelv tárgyi hatálya miatt nem alkalmazható az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozásra, úgy vélem, hogy nem szükséges állást foglalni az ezen rendelkezés időbeli hatályával kapcsolatos, előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésben.
62.
E megállapításból az is következik, hogy nem szükséges kitérni a kérdést előterjesztő bíróságnak a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „kábelrendszer” szó értelmezésével kapcsolatos kérdéseire, azaz az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első, második és negyedik kérdésre. Mindenesetre a hasznos válasz érdekében a következő részben megfogalmazok néhány észrevételt e szó értelmezésével kapcsolatban. Ezen észrevételek alapján cáfolható a TVCatchup és a Virgin Media Limited azon érve, miszerint az említett fogalom kellően tág ahhoz, hogy magában foglalja az internetes adatfolyam útján történő közvetítést is.
C – A 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „kábelrendszer ” fogalmáról (első, második és negyedik kérdés)
1. A „kábelrendszer” szó önálló jellegéről
63.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „kábelrendszer” kifejezés önálló uniós jogi fogalom‑e.
64.
Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. ( 46 )
65.
Márpedig a 2001/29 irányelv szövege egyáltalán nem utal a nemzeti jogokra az ezen irányelv 9. cikkében szereplő „kábelrendszer” szó jelentését illetően. Ebből következik, hogy ezt a szót az irányelv alkalmazása tekintetében úgy kell tekinteni, hogy az önálló uniós jogi fogalom, amelyet egységesen kell értelmezni az Unió területén.
66.
Ennélfogva nem szükséges az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre válaszolni, amely csak abban az esetben merül fel, ha a Bíróság akként dönt, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében szereplő „kábelrendszer” szó nem minősül az uniós jog önálló fogalmának.
2. A „kábelrendszer” szó értelmezéséről
67.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésének a) és b) pontjával, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „kábelrendszer” szónak van‑e technológiaspecifikus meghatározása, amely szerint az kizárólag a hagyományos kábeles szolgáltatók által működtetett szokásos kábelhálózatokra terjed ki, vagy technológiailag semlegesen kell értelmezni, mint amely magában foglalja a működési elvében hasonló szolgáltatásokat is, amelyeket az internet segítségével közvetítenek.
68.
A következő indokok miatt az alapügy felpereseinek, az Egyesült Királyságnak és a Bizottságnak az álláspontját támogatom, amely szerint a 2001/29 irányelv 9. cikke szerinti „kábelrendszer” szó a szokásos kábelhálózatokra terjed ki.
69.
Meg kell jegyezni először is azt, hogy a „kábelrendszer” szó nemcsak a 2001/29 irányelv 9. cikkében, hanem ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2. cikkének e) pontjában és a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában is szerepel. ( 47 ) Ezt a szót használják továbbá egyes olyan irányelvekben, amelyeken a 2001/29 irányelv ( 48 ) alapul, azaz a 92/100/EGK, ( 49 ) a 93/83 és a 93/98/EGK irányelvben. ( 50 )
70.
E körülmények között és figyelembe véve az uniós jogrend egységének és koherenciájának követelményét, a használt fogalmaknak ezen irányelvek mindegyikében azonos jelentéssel kell rendelkezniük, kivéve ha az uniós jogalkotó – pontos jogszabályi összefüggésben – kinyilvánította az ettől eltérő szándékát. ( 51 )
71.
A fent említett irányelvek közül egyik sem határozza meg a „kábelrendszer” szó jelentését. Ennélfogva ezt a szót azt figyelembe véve kell értelmezni, hogy az mely szövegösszefüggésbe illeszkedik, és hogy a 2001/29 irányelv milyen célokat követ. ( 52 )
72.
Azon szövegösszefüggést illetően, amelybe a „kábelrendszer” szó illeszkedik, meg kell jegyezni, hogy a „kábelrendszer” szót valamennyi érintett irányelvben egyéb technológiák, többek között a „műhold” útján történő közvetítés tekintetében használják. ( 53 ) A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjában és a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában alkalmazott „vezeték útján vagy vezeték nélkül […], ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján” megfogalmazás ( 54 ) egyébként arra utal, hogy a „kábel” és a „műhold” szavak a tágabb, „vezeték” és a „vezeték nélkül” szavak alkategóriáit képezik. ( 55 )
73.
A 2001/29 irányelv által követett célokat illetően emlékeztetek arra, hogy ezt az irányelvet annak érdekében fogadták el, hogy uniós szintű válasz szülessen a szerzői jog és a szomszédos jogok védelméből eredő kihívásokra, amelyeket az információs társadalom internetnek köszönhető új szolgáltatásai jelentenek. ( 56 ) Ebben az összefüggésben azt kell feltételezni, hogy az uniós jogalkotó teljes mértékben tudatosan választotta meg az ebben az irányelvben alkalmazott terminológiát. Másképpen megfogalmazva meg kell állapítani, hogy ha az uniós jogalkotó a 2001/29 irányelv szerinti „kábelrendszer” szónak technológiai szempontból semleges jelentést kívánt volna tulajdonítani, általánosabb szót választott volna, például a „vezeték” szót, vagy legalábbis pontosította volna, hogy a „kábelrendszer” szó olyan egyéb technológiákat is magában foglal, mint az internet útján történő közvetítés. ( 57 )
74.
A fenti megállapítások összessége amellett a következtetés mellett szól, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében alkalmazott „kábelrendszer” szó kizárólag a hagyományos kábeles szolgáltatók által működtetett, szokásos kábelhálózatokra terjed ki. Ez a következtetés egyébként összhangban áll a keretirányelv és a hozzáférési irányelv által az elektronikus hírközlő hálózatok különböző típusai tekintetében alkalmazott elhatárolással. ( 58 )
V – Végkövetkeztetések
75.
A fenti megfontolások alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Court of Appeal (England & Wales) (Civil Division) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales] [polgári tanács], Egyesült Királyság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre az alábbi választ adja:
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik e rendelkezés hatálya alá az a szabályozás, amely a szerzői jogok jogosultjainak hozzájárulása nélkül engedélyezi a közvetített művek kábel útján való továbbközvetítését, amennyiben ez a továbbközvetítés egyidejű, és azokra a területekre korlátozódik, amelyeken a közvetítéseket vételre szánták, függetlenül attól, hogy olyan művek továbbközvetítéséről van‑e szó, amelyek közvetítése eredetileg olyan csatornákon történik, amelyekre bizonyos közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.
( 1 ) Eredeti nyelv: francia.
( 2 ) A 2001. május 22‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.).
( 3 ) C‑607/11, EU:C:2013:147.
( 4 ) C‑607/11, EU:C:2013:147.
( 5 ) C‑607/11, EU:C:2013:147.
( 6 ) A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmával kapcsolatban lásd: a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdése, valamint a 2016. május 31‑iReha Training ítélet (C‑117/15, EU:C:2016:379, 35–52. pont).
( 7 ) Lásd ebben az értelemben: 2009. július 16‑iInfopaq International ítélet (C‑5/08, EU:C:2009:465, 52. pont).
( 8 ) Az alapügyben vitathatatlannak tűnik, hogy az alperesek által továbbközvetített művek a CDPA 73. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti „érintett szolgáltatás” részét képezik. Lásd a jelen indítvány 10. pontját.
( 9 ) Megjegyzem, hogy nem történt semmilyen utalás a Bíróság előtt arra, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikkében említett egyéb területek valamelyike az érintett nemzeti szabályozás alapjául szolgálna.
( 10 ) Kiemelés tőlem.
( 11 ) Lásd a jelen indítvány 10. pontját.
( 12 ) Emlékeztetőül, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság átfogalmazhatja a feltett kérdéseket annak érdekében, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Lásd: 2015. november 26‑iAira Pascual és társai ítélet (C‑509/14, EU:C:2015:781, 22. pont); 2015. december 17‑iViamar‑ítélet (C‑402/14, EU:C:2015:830, 29. pont).
( 13 ) Lásd a jelen indítvány 63–74. pontját.
( 14 ) 2016. március 10‑iSafe Interenvíos ítélet (C‑235/14, EU:C:2016:154, 115. és 116. pont).
( 15 ) Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL 2002. L 108., 51. o.).
( 16 ) Kiemelés tőlem. Az említett preambulumbekezdésből kitűnik, hogy a 2001/29 irányelv 9. cikke a nemzeti rendelkezésekre és az uniós jogi rendelkezésekre egyaránt vonatkozik. Az ebben a cikkben alkalmazott „különösen” kifejezés azt jelenti, hogy az irányelv által nem érintett területek felsorolása nem kimerítő jellegű.
( 17 ) Lásd a 2001/29 irányelv (32) preambulumbekezdését.
( 18 ) Ez a fajta jogalkotói intézkedés egyáltalán nem kivételes. Lásd az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkét (HL 1996. L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.), a 2012/28 irányelvvel kapcsolatban pedig a jelen indítvány 51. pontját. A 2001/29 irányelv hatályával kapcsolatban lásd ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdését.
( 19 ) A 2001/29 irányelv 9. cikke ezenkívül említi a szabadalmi jogokat, a használati mintákat, a félvezető termékek topográfiáját, a tipográfiai jeleket, a feltételes hozzáférést, a törvényi letétbe helyezési követelményeit, az üzleti titkot, a biztonságot, a titokvédelmet és a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférést.
( 20 ) 2016. május 31‑iReha Training ítélet (C‑117/15, EU:C:2016:379, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd továbbá az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény 1979. szeptember 28‑án felülvizsgált változatának 11a. cikke (1) bekezdésének ii) pontját, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) 1996. december 20‑án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződése 8. cikkét.
( 21 ) Lásd: 2013. március 7‑iITV Broadcasting és társai ítélet (C‑607/11, EU:C:2013:147, 24. pont).
( 22 ) Lásd a 2001/29 irányelv (5) és (31) preambulumbekezdését, az 1998. január 21‑én előterjesztett, a 2001/29 irányelv elfogadásához vezető bizottsági javaslat (COM(97) 628 végleges) 2. fejezetét, valamint a Bizottság által 1995. július 19‑én előterjesztett, „A szerzői és szomszédos jogokról az információs társadalomban” című zöld könyvet (COM(95) 382 végleges, első fejezet, II, A).
( 23 ) 2011. október 4‑iFootball Association Premier League és társai ítélet (C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 186. pont). Lásd továbbá: 2001/29 irányelv (4), (9), (10), (31) és (35) preambulumbekezdése, valamint a 2006. szeptember 12‑iLaserdisken‑ítélet (C‑479/04, EU:C:2006:549, 57. pont).
( 24 ) Lásd ebben a tekintetben a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdését, amelynek célja a tagállamok és az Unió nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtása (2001/29 irányelv (15) preambulumbekezdése, valamint a Tanács által 2000. szeptember 28‑án kiadott 48/2000. sz. közös álláspont [HL 2000. C 344., 1. o.] 138. pontja). A brit jognak a berni egyezményből eredő kötelezettségek tekintetében való megfelelőségével kapcsolatban lásd a Bizottság által 1990. novemberben készített „Broadcasting and copyright in the internal market” című vitairatot, III/F/5263/90‑EN, 4.2.27. pont.
( 25 ) Így könnyen elképzelhető, hogy az azon feltételeket előíró rendelkezések, amelyet a elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóinak tiszteletben kell tartaniuk – ideértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek ez utóbbiak számára az egyetemes szolgáltatási irányelv 31. cikkének (1) bekezdése alapján továbbítási kötelezettséget („must carry”) írnak elő –, az említett 9. cikk hatálya alá tartoznak.
( 26 ) A 2001/29 irányelv hatályával kapcsolatban lásd ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdését.
( 27 ) A 2001/29 irányelv 3. cikkében előírt harmonizáció terjedelmével kapcsolatban lásd: 2014. február 13‑iSvensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76, 33–41. pont).
( 28 ) A 2001/29 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontja többek között a számítógépi programok jogi védelmével, a bérleti és haszonkölcsönzési joggal, illetve a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokkal, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői és szomszédos jogokkal, a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejével, valamint az adatbázisok jogi védelmével kapcsolatos rendelkezéseket említi.
( 29 ) Lásd a 48/2000. sz. közös álláspont (uo.) 50. pontját és a Tanácsnak az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról az Európai Parlamentnek szóló, 2000. október 20‑i bizottsági közleményt (SEC/2000/1734 végleges). A 9. cikk nem található meg sem az 1998. január 21‑én előterjesztett eredeti javaslatban (hivatkozott mű), sem pedig az 1999. május 25‑én előterjesztett, a 2001/29 irányelv elfogadásához vezető módosított javaslatban [COM(1999) 250 végleges]. Ezt a cikket az Európai Unió Tanácsa vezette be a jogalkotási eljárás során (lásd a 48/2000. sz. közös álláspontot [uo.]).
( 30 ) Ahogyan arra az alapügy felperesei hivatkoztak, az Egyesült Királyság Kormánya egy 2015. március 26‑án közzétett konzultációs dokumentumban elismerte, hogy a CDPA 73. cikkének közpolitikai indoka elévült (Consultation Paper „The balance of payments between television platforms and public service broadcasters”, Department for Culture, Media & Sport, 10. pont, /government/consultations/the‑balance‑of‑payments‑between‑television‑platforms‑and‑public‑service‑broadcasters‑consultation‑paper).
( 31 ) 2013. március 7‑i ítélet (C‑607/11, EU:C:2013:147, 28–30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 32 ) Lásd: 2008. január 29‑iPromusicae‑ítélet (C‑275/06, EU:C:2008:54, 11. pont); Kokott főtanácsnoknak a Promusicae‑ügyre vonatkozó indítványa (C‑275/06, EU:C:2007:454, 10. pont); Sharpston főtanácsnoknak a Peek & Cloppenburg ügyre vonatkozó indítványa (C‑456/06, EU:C:2008:21, 6. pont).
( 33 ) Az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25‑i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 299., 5. o.).
( 34 ) A 2012/28 irányelv 7. cikke ezenkívül említi a „sajtószabadsággal és a médiában érvényesülő véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos szabályokat”.
( 35 ) A Tanács közös álláspontjáról szóló 2000. október 20‑i parlamenti közleményében (uo.) a Bizottság arra hivatkozik, hogy a 9. cikk „megfelel a szerzői jog és a szomszédos jogok területén elfogadott közösségi vívmányoknak”. Lehetséges, hogy a Bizottság itt arra utal, hogy más uniós aktusok hasonló rendelkezéseket tartalmaznak. A 96/9 irányelv 13. cikkével kapcsolatban lásd a jelen indítvány 18. lábjegyzetét.
( 36 ) A 2001/29 irányelv 9. cikkében egyes nyelvi változatai műsorközvetítő szolgáltatásokhoz (műsorszolgáltató szervezetek) tartozó, illetve az utóbbiak által működtetett kábelről szólnak. Lásd többek között a német nyelvi változatot („Zugang zum Kabel von Sendediensten”) és az angol nyelvi változatot („access to cable of broadcasting services”), amelyek úgy tűnik, hogy ilyen értelműek. Lásd továbbá a bolgár, a cseh, a dán, az észt, a lett, a magyar, a holland, a portugál és a szlovák nyelvi változatot. Más nyelvi változatok – amelyek lényegesen kisebb számúak – inkább a kábelekhez a műsorközvetítő szolgáltatások által történő hozzáférésről szólnak. Lásd többek között a spanyol, a görög, a horvát, a litván, a román és a finn változatot. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az olasz és a lengyel nyelvi változatok a műsorközvetítő szolgáltatásokhoz kábel útján történő hozzáférésről szólnak. Nem egyértelmű, hogy a francia nyelvi változat milyen értelmű („l’accès au câble des services de radiodiffusion”).
( 37 ) Lásd ebben a tekintetben a Bizottság által a „hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálatára vonatkozóan folytatott nyilvános konzultáció eredményeiről és az új keretszabályozás irányairól” szóló, 2000. április 26‑i közleményben „a közvetítés szabályozása és a tartalom szabályozása” között tett különbségtételt (COM(2000) 239 végleges, 7. o.).
( 38 ) Ugyanis az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja közvetetten utal a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.) rendelkezéseire, és szinte teljes mértékben megegyezik ez utóbbi címével. Lásd a 2001/29 irányelv (20) preambulumbekezdését és a 48/2000. sz. közös álláspont indokolásának 8. pontját (uo.). A 93/83 irányelv csak a más tagállamokból származó adások kábel útján való továbbközvetítésére vonatkozik, ez tűnik ki az 1. cikkének (3) bekezdéséből, a (27) preambulumbekezdéséből, valamint a 2006. december 7‑iSGAE‑ítéletből (C‑306/05, EU:C:2006:764, 30. pont).
( 39 ) Lásd többek között a Bizottságnak „Az elektronikus hírközlési infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások új keretfeltételeinek kidolgozásáról – a hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálata” című 1999. november 10‑i közleményének (COM(1999) 539 végleges) „A kábelrendszerekhez való hozzáférés és továbbítási kötelezettség” című 4.2.4. pontját. Lásd továbbá: a Bizottság jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak „A 98/34/EK irányelv alkalmazásának kiértékelése, Az információs társadalom szolgáltatásai terén” (COM(2003) 69 végleges, 56. lábjegyzet). Az „infrastruktúrához való hozzáférés” tekintetében lásd a Bizottság 2000. április 26‑i közleményét (hivatkozott mű).
( 40 ) Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv („hozzáférési irányelv”) (HL 2002. L 108., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 323. o.).
( 41 ) Az említett 1. cikk (1) bekezdése értelmében a „hozzáférési irányelv”„cél[ja] az, hogy a belső piaci elvekkel összhangban, a hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói közötti kapcsolatok olyan keretszabályozása jöjjön létre, amely fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti együttműködési képességhez és a fogyasztók számára előnyökhöz vezet”.
( 42 ) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7‑i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (HL 2002. L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.). Az egyetemes szolgáltatási irányelv ugyanazon szabályozási keret része.
( 43 ) Az Európai Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére készített, 2003. december 15‑i közleménye „Az európai törvényi szabályozás politikájának a jövőjéről az audiovizuális technológiák terén” (COM(2003) 784 végleges, 10. o.).
( 44 ) Az, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak tudomásuk volt a szóban forgó brit szabályozásról a 2001/29 irányelv megalkotására irányuló jogalkotási folyamat során, ahogyan azt az Egyesült Királyság Kormánya kiemelte, véleményem szerint nem befolyásolja a 2001/29 irányelv 9. cikkének értelmezését.
( 45 ) A hozzáférési irányelv és a keretirányelv elfogadásához vezető javaslatokat 2000. augusztus 25‑én és augusztus 23‑án nyújtották be a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez. Mindkét irányelvet 2002. március 7‑én fogadták el. Összehasonlításképpen, a 2001/29 irányelvre vonatkozó javaslatot 1998. január 21‑én nyújtották be, míg azt az irányelvet 2001. május 22‑én fogadták el.
( 46 ) 2012. április 26‑iDR és TV2 Danmark ítélet (C‑510/10, EU:C:2012:244, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2016. június 9‑iEGEDA és társai ítélet (C‑470/14, EU:C:2016:418, 38. pont).
( 47 ) A „kábelrendszer” szó szerepel egyébként a 2001/29 irányelvnek az irányelv (20) preambulumbekezdésére vonatkozó 4. lábjegyzetében is, amely megismétli a 93/83 irányelv címét (lásd az irányelv közzétett változatát, HL 2001., L 167, 11. o.).
( 48 ) Lásd a 2001/29 irányelv (20) preambulumbekezdését.
( 49 ) A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19‑i 92/100/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 346., 61. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 120. o.).
( 50 ) A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló, 1993. október 19‑i 93/98/EGK tanács irányelv (HL 1993. L 290., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.).
( 51 ) Lásd: 2011. október 4‑iFootball Association Premier League és társai ítélet (C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 188. pont).
( 52 ) Lásd ebben az értelemben: 2016. június 16‑iKreissparkasse Wiedenbrück ítélet (C‑186/15, EU:C:2016:452, 30. pont).
( 53 ) Lásd a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontját és 3. cikke (2) bekezdésének d) pontját; a 92/100 irányelv 6. cikkének (2) bekezdését, valamint a 93/98 irányelv (19) preambulumbekezdését és 3. cikkének (4) bekezdését. Hasonlóképpen a 93/83 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése különbséget tesz a „vezetékes továbbközvetítés” és a „mikrohullámos rendszeren keresztüli” továbbközvetítés között.
( 54 ) Lásd ehhez nagyon hasonlóan a 92/100 irányelv 6. cikkének (2) bekezdését, valamint a 93/98 irányelv (19) preambulumbekezdését és 3. cikkének (4) bekezdését.
( 55 ) Az 1998. január 21‑én előterjesztett eredeti javaslat (i.m.) és az 1999. május 25‑én előterjesztett, a 2001/29 irányelv elfogadásához vezető módosított javaslat (i.m.) nem a „vezeték nélkül” szót, hanem a „rádióhullám” szót tartalmazta. Ezt a szót (legalábbis a francia változatában) a Tanács kezdeményezésére módosították, aki az általánosabb „vezeték nélkül” szó mellett döntött, amely végül az elfogadott irányelvben is szerepel. Lásd a 48/2000. sz. közös álláspontot (i.m.).
( 56 ) Lásd a jelen indítvány 41. pontját és 22. lábjegyzetét.
( 57 ) Ugyanis az „internet” szó a 2001/29 irányelv elfogadásának idején már nem volt ismeretlen az uniós joganyagban. Lásd például az egyetemes szolgáltatási irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.) (2), (14), (19), (20) és (32) preambulumbekezdését.
( 58 ) Lásd a hozzáférési irányelv (1) preambulumbekezdését, amely különbséget tesz a „helyhez kötött és mobil távközlő hálózatok”, a „kábeltelevíziós hálózatok”, a „földi műsorterjesztésre használt hálózatok”, a „műholdas hálózatok” és az „internethálózatok” között. Lásd továbbá a keretirányelv 2. cikkének a) pontját. Emlékeztetek arra, hogy az ezen irányelvekre vonatkozó jogalkotási eljárás részben egybeesett a 2001/29 irányelvre vonatkozó jogalkotási eljárással. Lásd a jelen indítvány 45. lábjegyzetét.
Full & Egal Universal Law Academy