10.8.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 262/6
A Törvényszék (harmadik tanács) T-377/13. sz., ultra air GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2015. március 9-én hozott ítélete ellen az ultra air GmbH által 2015. május 20-án benyújtott fellebbezés
(C-232/15. P. sz. ügy)
(2015/C 262/09)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: ultra air GmbH (képviselő: C. König ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Donaldson Filtration Deutschland GmbH
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-377/13. sz. ügyben 2015. március 9-én hozott ítéletet, amennyiben az Európai Unió Törvényszéke nem helyezte hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2013. május 6-án hozott határozatát R 1100/2011-4. sz. ügy);
—
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) kötelezze a fellebbező költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező két fellebbezési jogalapot terjeszt elő:
1. Fellebbezési jogalap: a 207/2009 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése
a)
A fellebbező szerint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját először is azáltal sértették meg, hogy az „ultra.air ultrafilter” védjegynek a megtámadott ítélet 18. és 19. pontja szerinti állítólagos leíró jelentése – abban az értelemben, hogy a védjegy „az ultrafilternek köszönhetően létrejött rendkívül jó minőségű levegőre” utal – nem következik közvetlenül és további gondolkodás nélkül a védjegyből. A Törvényszék a 19. pontban megállapította, hogy az „ultraair” mint olyan nem rendelkezik konkrét jelentéssel, és az sem minőséget, sem más tulajdonságot nem ír le. A Törvényszék csak annak feltételezése útján juthat arra a következtetésre, hogy a védjegynek leíró jelentése van, hogy az érintett vásárlóközönség az „ultra.air” megjelölést nem úgy ítéli meg, ahogyan azzal szembesül, hanem azt kiegészíti olyan minőséget leíró szavakkal mint például „tiszta” vagy „finom”.
b)
Másodszor a „folyadékszűrő készülékek és berendezések” közé tartozó áruk vonatkozásában a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját azáltal sértették meg, hogy az „ultra.air ultrafilter” védjegynek a Törvényszék által elfogadott eltérő leíró jelentése, amely szerint az „az ultrafilternek köszönhetően létrejött rendkívül jó minőségű szűrési eredményt” jelent, még kevésbé következik közvetlenül és további gondolkodás nélkül a védjegyből. Maga a Törvényszék is csak számos gondolati lépésben jutott erre az eltérő jelentésre vonatkozó következtetésre: először is szerinte az érintett vásárlóközönség számára az „ultra.air ultrafilter” védjegynek „az ultrafilternek köszönhetően létrejött rendkívül jó minőségű levegőt” kell jelentenie. Másodszor az érintett vásárlóközönségnek arra a következtetésre kell jutnia, hogy ez az állítólagos jelentés a konkrétan vizsgálandó folyadékszűrő készülékek és berendezések tekintetében ugyan nem leíró jellegű, a levegőszűrő készülékek és berendezések tekintetében azonban igen. Harmadszor el kell vonatkoztatnia az „ultra.air ultrafilter” védjegy azon konkrétan megállapított jelentésétől, miszerint az „az ultrafilternek köszönhetően létrejött rendkívül jó minőségű szűrési eredmény”. Az e gondolati lépések útján megkapott állítólagos jelentés számos olyan szóra utal, amelyek a védjegyben nincsenek benne („szűrési eredmény”, „kiváló minőség”), és egyszerűen figyelmen kívül hagy bizonyos, abban meglévő szavakat („levegő”).
2. Fellebbezési jogalap: a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése
A fellebbező szerint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját ugyanazon okok miatt sértették meg mint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy