20.7.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 236/30
A Törvényszék (első tanács) T-89/09. sz., Pollmeier Massivholz GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2015. március 17-én hozott ítélete ellen a Land Hessen által 2015. május 27-én benyújtott fellebbezés
(C-242/15. P. sz. ügy)
(2015/C 236/41)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Land Hessen (képviselők: U. Soltész, A. Richter, Rechtsanwälte)
A többi fél az eljárásban: Pollmeier Massivholz GmbH & Co. KG, Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék (első tanács) T-89/09. sz. ügyben 2015. március 17-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az az N 512/2007. sz. állami támogatás – Németország, Abalon Hardwood Hessen GmbH-ról szóló, 2008. október 21-i C(2008) 6017 végleges bizottsági határozatot megsemmisíti;
—
a keresetet teljes egészében utasítsa el;
—
a Pollmeier Massivholz GmbH & Co. KG-t kötelezze a fellebbező részéről a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező összesen négy jogalapra hivatkozik:
1.
Első jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a Bizottságot megillető mérlegelési mozgásteret. A kezességvállalások támogatási elemének megállapítása olyan összetett gazdasági kérdés, amelynek kapcsán a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik. E mérlegelési mozgástérrel a Bizottság a hosszú évek során követett határozathozatali gyakorlatában akként élt, hogy a német szövetségi tartományok által vállalt kezességek támogatási elemét – a német hatóságok adatainak megfelelően – a biztosított összeg 0,5 %-ában határozta meg. A kezességvállalásokról szóló 2000. évi közlemény későbbi közzététele ezen semmit nem változtathat.
2.
A fentiek alapján a Törvényszék tévesen értelmezte (második jogalap) azt, hogy az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatás fogalma objektív fogalom, amelyet nem befolyásolhat a Bizottság általi jóváhagyás. Valamely kezességvállalás támogatási elemén nem változtathat a támogatással kapcsolatos szabályozás jóváhagyása. Ez különösen érvényes a de minimis támogatások esetében, mivel azok nem tartoznak az EUMSZ 107. cikk szerinti tényállás körébe, épp ezért pedig nem képezhetik a Bizottság által hozott jóváhagyó határozat tárgyát.
3.
Harmadik jogalapjában a fellebbező az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozik. A kezességvállalások támogatási elemének a jóváhagyott és jóvá nem hagyott támogatási szabályozások alapján történő számítása esetében olyan, érdemben azonos helyzetekről van szó, amelyeket a Törvényszék objektív igazolás nélkül eltérően kezelt. Ezenkívül a Törvényszék a 0,5 %-os módszer alkalmazása során jogilag tévesen tesz különbséget azon kezességvállalások között, amelyeket a kezességvállalásokról szóló 2000. évi közleményt megelőzően, illetve azt követően nyújtottak. A Bizottság által Németországgal szemben követett gyakorlat ugyanakkor a jelen ügyben különlegesebb, mint az általános kezességvállalási közlemény, ezenkívül pedig a jelen ügyben vitatott számítási módszer csak akkor lenne elfogadható, ha azt a kezességvállalásokról szóló 2000. évi közlemény alapján kellene megítélni.
4.
Végül a negyedik jogalapban a fellebbező a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megítélésével összefüggő téves jogalkalmazásra hivatkozik. Védelemre méltó a Land Hessen azzal kapcsolatos bizalma, hogy a 0,5 %-os módszert a Bizottság a hosszú évek során követett határozathozatali gyakorlatában elfogadta, ezenkívül pedig az 1998. évi levelében kifejezetten megerősítette. Emellett a Bizottság a hesseni kezességvállalási iránymutatások átfogó vizsgálata során nem kifogásolta a 0,5 %-os módszert.
Full & Egal Universal Law Academy