7.9.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 294/40
Az Østre Landsret (Dánia) által 2015. július 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TDC A/S kontra Teleklagenævnet, Erhevs- og Vækstministeriet
(C-327/15. sz. ügy)
(2015/C 294/52)
Az eljárás nyelve: dán
A kérdést előterjesztő bíróság
Østre Landsret
Az alapeljárás felei
Felperes: TDC A/S
Alperesek: Teleklagenævnet, Erhevs- og Vækstministeriet
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (1), beleértve annak 32. cikkét, megtiltja-e a tagállamoknak olyan szabályok elfogadását, amelyek nem teszik lehetővé egy vállalkozás számára a tagállammal szemben olyan kereset előterjesztését, amelyben az említett irányelv II. fejezetében nem szabályozott, további kötelező szolgáltatások biztosítása nettó költségeinek külön megtérítését kéri, ha a vállalkozásnak az említett irányelv II. fejezetében szabályozott, egyetemes szolgáltatási kötelezettségeihez tartozó egyéb szolgáltatásaiból származó nyeresége meghaladja a további kötelező szolgáltatások biztosításához kapcsolódó veszteséget?
2)
Az Egyetemes szolgáltatási irányelv megtiltja-e valamely tagállamnak olyan szabályok elfogadását, amelyek alapján a vállalkozások csak akkor részesülhetnek az ezen irányelv II. fejezetének hatálya alá nem tartozó, további kötelező szolgáltatások nyújtása nettó költségeinek a tagállam részéről történő megtérítésében, ha a nettó költségek méltánytalan terhet jelentenek a szóban forgó vállalkozások számára?
3)
A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén dönthet-e úgy a tagállam, hogy az említett irányelv II. fejezetének hatálya alá nem tartozó, további kötelező szolgáltatás nyújtásához nem kapcsolódik méltánytalan teher, amennyiben a vállalkozás az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez tartozó valamennyi szolgáltatásnyújtásból, és különösen azon szolgáltatások nyújtásából, amelyeket a vállalkozás az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában is nyújtott volna, összességében nyereségre tett szert?
4)
Az Egyetemes szolgáltatási irányelv megtiltja-e a tagállamoknak olyan szabályok elfogadását, amelyek értelmében a kijelölt vállalkozásnak az említett irányelv II. fejezetében szabályozott, egyetemes szolgáltatási kötelezettségeihez kapcsolódó nettó költségeit a kérdéses szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó valamennyi bevétel és kiadás különbségeként kell kiszámítani, beleértve azon bevételeket és kiadásokat is, amelyek a vállalkozásnál az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában is létrejöttek volna?
5)
Amennyiben a szóban forgó nemzeti szabályok (lásd az 1–4. kérdést) olyan további kötelező szolgáltatásra is alkalmazandóak, amelyet nem csak Dániában, hanem Dániában és az EUMSZ II. melléklete értelmében tengerentúli országnak vagy területnek minősülő Grönlandon egyaránt nyújtani kell, érvényes-e az 1–4. kérdésre adandó válasz a kötelezettség Grönlandra vonatkozó részére is, amennyiben a dán hatóságok egy Dániában bejegyzett vállalkozás számára írnak elő kötelezettséget, és a vállalkozás nem végez egyéb tevékenységet Grönlandon?
6)
Az 1–5. kérdésre adandó válaszok szempontjából milyen jelentősége van az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésének, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i bizottsági határozatnak (2)?
7)
Az 1–5. kérdésre adandó válaszok szempontjából milyen jelentősége van a többek között az Egyetemes szolgáltatási irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében, 3. cikkének (2) bekezdésében és (4), (18), (23) és (26) preambulumbekezdésében, valamint IV. mellékletének B. részében szereplő minimális versenytorzulás elvének?
8)
Amennyiben az Egyetemes szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel ellentétesek az 1., 2. és 4. kérdésben hivatkozott nemzeti szabályozások, e rendelkezések vagy korlátozások közvetlen hatállyal rendelkeznek-e?
9)
Milyen különösebb tényezőket kell figyelembe venni annak értékelésekor, hogy a 3.17. pontban szereplő kérelmekre a nemzeti jogban megállapított határidő és annak alkalmazása összhangban van-e a jóhiszemű együttműködés, egyenértékűség és tényleges érvényesülés uniós jogi elvével?
(1) HL L 108., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet 29. kötet 367. o.
(2) HL 2012. L 7., 3. o.
Full & Egal Universal Law Academy